Új Ember, 2004 (60. évfolyam, 1/2891-51/2940. szám)
2004-09-19 / 38. (2927.) szám
4 2004. szeptember 19. Élő egyház Hírek Jegyek a boldoggá avatásra IV. Károly, az utolsó magyar király boldoggá avatása október 3-án lesz Rómában, a Szent Péter téren. Jegyek a szentmisére a következő honlapon igényelhetők: http: / / www.beatificationemperorcharles.info A magyar domonkosok új elöljárója A Magyar Domonkos Rend augusztus 30. és szeptember 3. között Budapesten tartott káptalanján - a rend generálisának közép- és kelet-európai szociusa, P. Rajmund Klepanec jelenlétében - a hazai dominikánusok elöljárójává választották Kosteczki Andrzejt. (MK) A krakkói magyar kápolna felszentelése Elkészült a krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnája, amelyet október 9-én, a 10 órakor kezdődő szentmisét követően A szentek közössége tiszteletére szentel fel Erdő Péter bíboros. Mivel a szentelési misén a bazilikában csak belépővel lehet részt venni, a szervezők kérik, hogy az utazási irodák, a plébániai közösségek, a csoportot szervezők és az egyénileg utazók legkésőbb szeptember 20-ig jelentsék be igényüket írásban az Isteni Irgalmasság Alapítványnál (3301 Eger, pf. 80). Az írásbeli igényléshez mellékelve megcímzett és fölbélyegzett borítékot kérnek. Meghívás a vincésekhez Akik hivatást éreznek a szeretetből végzett szolgálatra, de még nem tudják, hol kezdjék, azokat várják a vincés szerzetesek a Budapesten (XL Ménesi út 27.), szeptember 25- én, 10 órai kezdettel tartandó konferenciájukra. A nyitó szentmise után Harrach Péter országgyűlési képviselő tart előadást A keresztény ember szerepe és felelőssége a magyar társadalomban címmel. A szerény ebédet követően Anna Sturm, a Nemzetközi Szeretetegyesületek Társulatának (AIC) elnöke a szeretetegyesületek mai szolgálatáról, Giuseppe Turati CM, (a Misszióstársaság torinói tartománya Vincés Családjának moderátora) pedig a vincés önkéntesség jelentéséről és jelentőségéről beszél, majd csoportos beszélgetés és kulturális program zárja a programot. Szeretettel és állhatatossággal... A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola első tanévnyitója (Folytatás az 1. oldalról.) A lemondott Bencze Lóránt posztját betöltő Sütő Károly, a főiskola megbízott igazgatója köszöntőjében felvázolta az intézmény történetét: a Szent Keresztről nevezett irgalmas nővérek 1920-as években indított, majd államosított zsámbéki tanítóképző intézetéből hogyan alakult ki a rendszerváltást követően a nemzetközi hírnévnek örvendő főiskola. Sütő Károly kiemelte: Bencze Lóránt igazgatósága alatt Európában elsőként indítottak romológia tanszéket, s hazai viszonylatban elsőként vezették be a tanrendbe a drámapedagógiát. Pesty Mónika professzor asszony irányításával pedig most a vallástörténet szakot fejlesztették egyetemi szintű tanszékké. A főiskola törekszik nemzetközi kapcsolatainak továbbépítésére, hogy a korszerű, európai szintű oktatási rendszer részévé válhasson. A váci körülmények lehetővé teszik, hogy száz hallgatóval többet vehessenek fel, mint amennyit a zsámbéki intézmény tudott fogadni. Sütő Károly utalt a főiskola Bencze Lóránt által megfogalmazott „jelszavára": „szeretettel és állhatatossággal". E buzdítás a tanárképző oktatói, diákjai számára egyaránt életprogram lehet. Beer Miklós váci megyés püspök az intézmény átvételét nagy és szent ügynek tartja, amely megérte a kockázatvállalást. A főiskola fenntartói, munkatársai Isten és a haza iránti felelősséggel vállalták a rájuk háruló feladatot. A püspök hisz abban, hogy a hit és a reménység üzenetével, az intézmény szellemisége és végzett hallgatói által hossszú távon hatni lehet az értékvesztett társadalomra. Bóth János, Vác polgármestere, országgyűlési képviselő a befogadó város üdvözletével érkezett. Reményét fejezte ki, hogy a főiskola lelki és szellemi síkon egyaránt a közösségépítés színtere lesz. A köszöntőket követően a diákok letették a hallgatói fogadalmat. Ezután a püspök emlékérmeket és tanári kinevezéseket adott át. Apor Vilmos-emlékérmet kapott az oktatók közül Pesty Mónika és ifj. Rabár Ferenc, továbbá Holnapy Dénes Márton zsámbéki plébános. Tanári kinevezést vehetett át Gasparicsné Kovács Erzsébet, az intézmény főigazgató-helyettese és Sirák Péter. Az ünnepélyes tanévnyitó végén Sütő Károly díszdiplomát adott át azoknak, akik ötven, hatvan, hatvanöt, illetve hetven évvel ezelőtt végeztek a főiskola elődintézményében, vagyis a keresztes nővérek által alapított zsámbéki tanítóképző intézetben. Pallós Magyar püspökök látogatása Horvátországba A horvát püspöki kar állandó tanácsával folytatott tavaly májusi budapesti találkozó viszonzásaként Seregély István érsek, a konferencia elnökének vezetésével szeptember 8-9-én Horvátországba látogattak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia állandó tanácsának tagjai. A zágrábi megbeszéléseken áttekintették a két ország katolikus egyházának kapcsolatait, valamint az aktuális európai és világpolitikai kérdéseket. A szomszédos országok püspöki karai rendszeresen találkoznak egymásssal. A horvátországi találkozó is ennek a folyamatnak a része - nyilatkozta lapunknak Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspök, a konferencia alelnöke. A megbeszéléseken többek közt a horvátországi magyar hívek és a hazánkban élő horvát ajkú hívek lelkipásztori ellátásáról esett szó. Horvátországban a tizenhatezer-ötszáz magyar hívő közül tizenkétezren római katolikusok. Közösségeik lelkipásztori ellátásáról szólva Bosák Nándor püspök megjegyezte: sajnos az országban csak néhány magyar pap van, a horvát plébánosok törekednek ebben a helyzetben áthidalni a nyelvi korlátokat. - Felajánlottuk, hogy ha a horvát nemzetiségű, papságra készülő fiatalok közt valaki szívesen tanulna magyarul, akkor támogatnánk a magyarországi tanulását mondta a püspök, és hozzátette: a felajánlás kölcsönös, azaz a horvát püspöki kar is támogatná a magyar papok horvát nyelvi képzését. A magyarországi horvát ajkú hívek főként a Pécsi és a Szombathelyi Egyházmegyében élnek nagyobb számban. ki Baleset a fizikaórán Belső vizsgálatot kezdeményeztek a paksi iskolában Három lány és egy fiú sérült meg a múlt hét csütörtökén a paksi Balogh Antal Katolikus Iskolában, a délelőtti fizikaórán bemutatott hőtágulásos kísérlet közben, amikor is - a lapzártánkig beérkezett információk szerint - ismeretlen körülmények között belobbant a denaturált szesz. A balesetben megsérült gyerekeket kórházba szállították, a három kislány még e héten is ápolásra szorult. Az Új Ember értesülései szerint a fizikatanár, négygyermekes édesapa, a balesetet követően igyekezett segíteni a tanulóknak, illetve a pedagógusoknak úrrá lenni a rémületen. Mindent megtett, ami erejéből tellett, amikor azonban elvitték a sérülteket, sokkos állapotba került, kórházba szállították. Lapzártánkig nem sikerült őt elérnünk. „Sem a tanár úr sok éves praxisában, sem az iskolában nem történt még ilyen jellegű tanulóbaleset" - mondta Stallenbergerné Madarász Veronika, az iskola igazgatónője. A balesettel kapcsolatos vizsgálatokról szólva megjegyezte: tavaly az iskolában széles körű ÁNTSZ-elllenőrzést végeztek, megvizsgálták a vegyszereket is, rendellenességet nem találtak. A rendőrség a fizikatanár ellen eljárást indított foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Az iskola igazgatónőjétől megtudtuk: a baleset kapcsán megkezdett hatósági vizsgálatok lezárultak, lapzártánkat követően várhatóak a jegyzőkönyvek eredményei. Az iskolában e héten megkezdődött a belső vizsgálat. Körössy Nett az egyház javára történő adófelajánlás mértéke (Folytatás az 1. oldalról.) Idén a Magyar Katolikus Egyház 417 ezer adófizetőtől összesen 2,18 milliárd forintot kap. Ez az összeg tizenhét százalékkal haladja meg az előző évit. A Magyar Református Egyházat 124 ezer nyilatkozó támogatta, s összesen 690,7 millió forinthoz jut (ez tizenöt százalékkal haladja meg az előző évit). A Magyar Evangélikus Egyház javára 35 500-an rendelkeztek, és az igénybe vehető 214 millió forint csaknem 12 százalékkal magasabb az előző évinél. 2004-ben 648 ezren - az előző évinél két százalékkal többen - tettek felajánlást öszszesen száztizennyolc (a tavalyinál 5-tel több) egyháznak, illetve vallási közösségnek. Az elmúlt hat évben két és félszeresére nőtt az egyházak támogatására felajánlott öszszeg. APEH/K.L. Az emberségre nevelés védőbástyái Oktatási intézmények vezetőinek év eleji tájékoztatója A katolikus oktatási intézmények igazgatói számára szeptember 7-én, 8-án és 9-én tartották meg az év eleji tájékoztatót a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben. - Minden iskolakezdéskor végiggondoljuk, mi a katolikus oktatás feladata - mondta Pápai Lajos püspök, az iskolabizottság elnöke szeptember 8-án, az általános iskolák vezetői számára tartott tájékoztatón. - A jelen problémái és nehézségei közepette mondhatjuk, hogy nem csak a keresztény ember nevelése a feladat; a katolikus oktatás az emberségre nevelés utolsó védőbástyája. Amellett, hogy Jézus Krisztushoz vezetjük a gyermekeket, szolgálatot teszünk az egész társadalomnak. Hiszen ahogy Francois Mauriac írta naplójába, az emberiség úgy kapaszkodik az egyházba, mint fuldokló az utolsó szalmaszálba. A keresztény humanizmus, melyet az egyház a katolikus iskolákon keresztül is közvetít, egyben magát az embert is védi. A csökkenő gyermeklétszám miatt sok intézmény csak segítséggel maradhat fenn. De mindent meg fogunk tenni, hogy ezek az intézmények továbbra is betöltsék szerepüket, mert meggyőződésünk, hogy az embernevelés az egyház egyik legfontosabb feladata. Az év eleji megbeszélésen bemutatkoztak a két, idén nyitt katolikus általános iskola és a régebbi intézmények új igazgatói is. Az óvodák, általános iskolák és középiskolák vezetői számára ez a megbeszélés egyben szakmai, módszertani tájékoztató és eligazítás is volt. Idén egy új továbbképzési lehetőség nyílik a katolikus pedagógusok előtt. Szentistványi Rita Sacré Coeur-nővér verésével igény szerint megszervezett keresztény kommunikációs tréningen vehetnek részt a tanárok. A módszer lényege, hogy a hagyományos kommunikációs modellt és szinteket kibővítik az Istennel való kommunikációval. Ha ez kerül a középpontba, minden emberi kommunikáció könynyebb lesz - mutatott rá Szentistványi Rita. A keresztény kommunikácó fontos feladata, hogy az elektromos média korában kiküszöbölje az embert (gyermeket) ért negatív hatásokat. A felgyorsult élet helyett az elmélkedést, a manipuláció helyett a helyes kritikai szemléletet, a média által kiváltott szorongás helyett a reményt, a virtuális valóság helyett az éber, tudatos életvezetést, az élménycentrikusság helyett pedig a reflexivitást fejlessze ki az emberben. A kommunikáció mint a társadalom alaptevékenysége súlyos sérüléseket szenvedett a mai világban - mondta Szentistványi Rita - , ezért kiemelten fontos, hogy tudatosan figyeljünk rá, hiszen milyensége kihat az emberi kapcsolatokra. k.a. „íme, megújítok mindent!" Konferencia az ökumenizmus aktuális kérdéseiről A Keresztény Ökumenikus Baráti Társaság szeptember 9. és 11. között tartotta meg tizedik konferenciáját Az ökumené eredményei és kérdései címmel. „A trónon ülő így szólt: íme, megújítok mindent!" (Jel 21.5); az üdvösség történetének utolsó mozzanatát mondja ki ezzel a Biblia. Ennek fényében kell nézni problémáinkat, feladatainkat és kilátásainkat - mutatott rá a konferencia céljára Czövek Olivér református lelkész bevezetőjében. - Krisztus mindnyájunkat újrateremt, ezáltal egyenlőkké válunk. Mi a különbözőségeket szeretnénk eltüntetni, alázatosan belesimulva Krisztus újrateremtő akaratába. Minden előadó megfogalmazta: vannak közös céljaink, ehhez a közös alap Krisztus. Ezért amikor a konferencia első délelőttjén a reformáció eredeti céljairól és a II. vatikáni zsinat utáni keresztény megújulásról beszéltek az előadók, egyetlen kérdés köré sűrűsödött a beszélgetés, melyet Reuss András evangélikus lelkész, dogmatikaprofesszor fogalmazott meg: az „egy egyház" krisztusi egyház-e? Walter Kasper bíboros szemléletes megfogalmazása szerint nem másoknak kell visszatérniük hozzánk, hanem mindnyájunknak meg kell térni Krisztushoz. A kereszténység egyik állandó igénye a megújulás. A reformáció nem Luther találmánya volt, hanem egy folyamat kicsúcsosodása, s tulajdonképpen a II. vatikáni zsinat is egyfajta reformáció volt - mondta az egyik hozzászóló, Pásztor János református lelkész. Kálmán Peregrin ferences szerzetes pedig arra mutatott rá előadásában, hogy a távolságok leküzdésének inkább történelmi, mint tényleges hitbeli akadályai vannak. A szervezők felkérték a történelmi keresztény egyházak egy-egy püspökét, hogy fogalmazzanak meg - tulajdonképpen közösen - megoldási lehetőségeket korunk hazai problémáira. Tudomásul kell vennünk: „istentelen" világban élünk. Ha ezt megtettük, akkor szembe is szánhatunk ezzel, egymást segítve - hangsúlyozta Bábel Balázs érsek. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy valamiféle háborút kell folytatnunk a sok hitetlen ellen, hanem hogy Krisztus végakaratát kell egységesen megvalósítanunk. Sok társadalmi kérdésben markánsabban és határozottabban kellene közösen szólnunk - mondta Ittzés János evangélikus püspök -, hogy ne csak a saját frontján harcoljon mindenki. Ilyen témák például a szekularizmus, a demográfiai válság, a cigánypasztoráció, az abortusz, az eutanázia vagy a homoszexualitás. Ugyanakkor vannak még orvosolandó problémák az egyházak között is. A püspök maga látott olyan katolikus hittankönyvet, melyben a protestánsok ellen uszítanak. Az ilyen konfliktusokat gyakorlati, mindennapi együttműködéssel lehet leküzdeni, például ha az egyházak megmutatják hittankönyveiket egymásnak. Hiszen a tét itt az, hogy elég erős-e a közös hangunk, hogy képviselni tudjuk Krisztust a társadalomban. A modern kor egy másik nagy dilemmája: szabad-e „összeereszteni" az egyházakat és a közéletet - tette fel a kérdést Szabó István református püspök. A válasz egyértelműen igen, hiszen ha nem gyakorolunk közéleti befolyást, a magyar közéleti elit olyan törvényeket fog hozni, hogy szinte lehetetlen lesz a keresztény elveket szabadon érvényesíteni. Ennek jelei máris érezhetőek - mondta a püspök -, gondoljunk csak arra, mikor a református egyház megtiltotta a homoszexuális fiatalembernek, hogy lelkész legyen. Mint az egyik legaktuálisabb téma, az Európai Unió is szóba került a konferencián. Sokan gondolják, hogy ha a szociális és gazdasági egység megvan, teremtsük meg a lelki egységet is Európában. De Európának van lelke - mondta Balog Zoltán református lelkész -, ezt kell meglátnunk az egységes Európa eszméjében. Istennek terve van földrészünkkel, de nem látjuk, hogy mi az - mutatott rá Szopkó Márk civil katolikus teológus. És azt sem tudjuk, mi ebben az Unió szerepe. Az egyház támogatja az Európai Uniót mint reális és praktikus folyamatot, de egyben várja is, mi fog történni, mert önmagában nem ez a cél. Földrészünket ismét az egységesülés foglalkoztatja - mondta Kaleta József ortodox esperes, aki a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus képviseletében volt jelen a konferencián. De a politikai és teológiai párbeszédek közben nem szabad elfelejtenünk, hogy az igazság, a hit és a szeretet kérdésében van elsősorban egységes felelősségünk. k.a.