Új Ember, 2007 (63. évfolyam, 1/3047-52/3098. szám)

2007-01-14 / 2. (3048.) szám

í­l A tenyérnyi háromkúti apátságról Magyarországra a XII. szá­zad derekán telepednek be a ciszterciek: a szigorú reform jegyében 1099-ben alakult a rend, és Szent Benedek Regu­lájának pontos betartását tűz­ték ki célként. „Tagjai kezdet­ben túlnyomó részben laikus testvérek voltak, és papi tevé­kenység helyett kézimunká­val, földműveléssel, állatte­nyésztéssel foglalkoztak. En­nek megfelelően idejük java részét kint töltötték a major­ságokban, és csak vasár- és ünnepnapokon tértek haza a monostorba istentiszteletre." Az új hazában a mezőgaz­dasági termelés elindításában, a nép nevelésében igen nagy érdemeket szereztek az Ár­­pád-házi királyság első évszá­zadában a bencések. De a mo­dernebb földművelési és állat­­tenyésztési elvek és eljárások megismertetésében, népsze­rűvé tételében az újabb alapí­tású rendek, a ciszterciek és premontreiek vezettek. Céljuk egyenesen azoknak a terüle­teknek megművelése volt, amelyeket még nem kapcsol­tak be a kultúrába. Ezért a „ciszterciták élethi­vatásuknak megfelelően leg­szívesebben minden emberi lakóhelytől távol, lehetőleg erdők mélyén, magános völ­gyekben, hegyoldalakon, mo­csarak és folyók mentén tele­pedtek meg, és ernyedetlen szorgalmukkal rövidesen pa­radicsommá varázsolták ri­deg környezetüket. Ahol csak megszállottak, mindenütt ésszerűbb földmívelés, szőlő- és gyümölcstermelés és céltu­datosabb állattenyésztés, egy­szóval magasabb gazdasági kultúra támadt." Magyarországon az első cisztercita monostort még II. Géza alapította 1142-ben, a Tolna megyei Cikádoron (a mai Bátaszéken), amelyet a heiligenkreuzi kolostorból hozott francia szerzetesekkel népesített be. III. Béla uralko­dása idején alakult többek mellett a pilisi, később aztán innen jöttek szerzetesek a bél­­apátfalvai (eredeti nevén bélháromkúti) ciszter apát­ságba, amelyet II. Kilit egri püspök alapított 1232-ben. Feladatuk a tatárok elől me­nekülő, az országba frissen betelepült kunok keresztény hitre való térítése volt. A ro­mán stílusban megkezdett építkezést a tatárok betörése félbeszakította, de azok távo­zása után folytatódott itt is a munka. Hamarosan elkészült a részben román, részben gó­tikus stílusú, latin kereszt alaprajzú, háromhajós bazili­ka, mellette, a déli oldalon kolostorral. A cisztercitáknak nagy ér­deme az volt, hogy hosszú időre utat nyitottak a francia szellem behatolásának. Nem véletlen, hogy a Franciaor­szágban kialakult csúcsíves stílus éppen a francia ciszter­citák révén honosodott meg nálunk. Az itt látható érem Czinder Antal 1975-ben készült mun­kája: méretét tekintve tenyér­be illően kicsi, de számomra éppolyan kisugárzása van, mint az eredetinek, amely mindig áhítatra késztet, s a tiszta formák tiszteletére és szeretetére nevel. Móser Zoltán Mozaik 2007. január 14. AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI Szent Sebestyén „Ez az élet biztatja a tolvajt, hogy lopjon, a haragvót, hogy dühöng­jön, a hazugot, hogy be­csapjon. Ő maga paran­csolja meg a vétkeket, elrendeli a gaztetteket, jogtalanságokhoz ad tanácsot; ez az üldözés pedig, amit itt elszenve­dünk, ma fellobban, de holnap elhamvad, ma felizzik, de holnapra ki­hűl, egyetlen óra alatt támad és egyetlen óra alatt enyészik is el." Szent Sebestyén védelme­ző szavai ezek, amelyek egy keresztény családot próbáltak megerősíteni a vértanúság­ban. Végül maga sem kerül­hette el a mártíromságot: a IV. század elején Diocletianus csá­szár uralkodása alatt karóhoz kötötték, s halálra nyilazták. Testét egy özvegyasszony vette magához, s az ápolás­nak köszönhetően (is) szen­tünk magához tért, majd pri­békjei előtt feltámadottként jelent meg. Fábián pápával közös ünnepnapját január 20- án tartja az egyház. Az esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményét átte­kintve elmondhatjuk, hogy ott kétféle Szent Sebestyén­­ábrázolással találkozhatunk. Az első az ikonográfiailag a leggyakoribb, legismertebb, melyet jelen írásunkban Marco Palmezzano 1530 körüli fatáblára készült festménye képvisel. A műalkotáson Se­bestyén oszlop előtt áll, mö­götte római romok, burjánzó növényindák, a pogány iste­nek halálának jelképei. A mélyben város húzódik várfa­lakkal, munkálkodó emberek­kel; jobbra pedig - M. S. mes­ternél már ismertetett módon (LXII./16-17. p. 14.) - két tur­bános alak a pogányság fe­nyegető (és közeledő) veszé­lyére hívja fel a figyelmet. Sebestyén a Mária körül el­helyezkedő, s a gyermekének hódoló szentek seregének is részese lehet. Ezeknek az úgynevezett Sacra conversa­­tionéknak későbbi leszárma­zottja az a tábla, melyen fes­tőnk a Szent Családot festette meg Keresztelő Szent János, Alexandriai Szent Katalin és Sebestyén társaságában. Úgy ötven évvel korábban hason­lóképpen, nyíllal a testében jelezte a háttérben meghúzó­dó szentet egy sienai festő. Neroccio (1447-1500) szim­metrikus kompozíciójú fest­ményéről csak a Keresztelő hiányzik. A három festményt nem­csak a (tempera)technika hoz­za egymással rokonságba, ha­nem a származás is, hiszen egykoron mindannyian a Bertinelli-gyűjtemény falait díszítették... Dragon Zoltán Kiszárad a Jordán folyó? Izrael állam megalapítása­kor a Jordán és a Jármuk, a térség jelentősebb folyói, ka­tonai és gazdasági szempont­ból egyaránt fontos határfo­lyókká váltak. Az ötvenes és hatvanas években az arab or­szágok visszautasítottak min­den vízgazdálkodási megálla­podást Izraellel, mert az köz­vetve Izrael állam elismerését jelentette volna, így a térség­ben a vízért folytatott hideg­háború később egyre forrób­bá vált. Jamill Sabbagh geoló­gus világítja meg az egyre sú­lyosabb konfliktust. Izrael hatalmas szivattyú­kat helyezett üzembe a Genezáreti-tó déli részén, aminek következtében a Jor­dán folyó a tótól délre szinte teljes vízpótlását elvesztette. Ennek következtében a Holt­tenger kiszáradása is megkez­dődött, a talajvíz pedig egyre sósabbá vált. Fontos édes­vízoázisok kerültek veszély­be. (Jegyezzük meg: a Föld vízkészletének többsége sós, és csupán 1,87 százaléka édes­víz.) Lehetséges, hogy a folyó, amelyben Keresztelő Szent Já­nos keresztelt, és Jézus példát adva nekünk, felvette a bűn­bánat keresztségét, kisvárad. Az 1967-es hatnapos hábo­rú Izrael részéről értékes víz­forrásokért is folyt. Izrael mai vízkészletének hatvan százaléka az 1967-ben meg­szállt területekről származik. gazdaság. De a térség víz­készletének nyolcvan százalé­ka az izraeli földeket öntözi. Jordánia és a palesztin terüle­tek lakossága nagyrészt a mezőgazdaságból él. E terüle­teken azonban az elöregedett vezetékek és a modern tech­nika hiánya miatt a rendelke­zésre álló kevés víz sem jut el mindenestül a termőföldekre. A földműveseket arra is fel A víz sem lehet csupán ka­tonai és gazdasági érdekek­nek alávetve. A víz a teremtés ajándéka, az élet alapfeltétele erkölcsi felelősséget kíván, hi­szen az minden ember életét szolgálja. A tisztaság és bűn­bánat jelképes anyaga. A Jor­dán vize pedig Jézus messiási küldetésének is tanúja. Rosdy Pál A palesztinok pedig azóta kellene készíteni, hogy az ér­­sem tudják biztosítani víz­­tékes ivóvíz helyett másfajta szükségletüket, vízzel igyekezzenek öntözni. Az erősen iparosított Izrael Nem lehet szó közel-keleti bő­­állam GDP-jének (bruttó tüv­­kőről megfelelő, igazságos­sadalmi termékének) csupán vízgazdálkodási egyezmé­­két százalékát adja a mező­­nyök nélkül. Különleges levélzetével hívja fel magára a figyelmet a halfarok pálma, amely minden lakásnak díszére válik. nyes, cseréljük ki a cserép földjének felső har­madát a fenti földkeverékre. Szaporítása az előbb említett sarjleválasztá­­son kívül magvetéssel is történhet. Magjai rö­vid ideig csíraképesek, de a friss magok igen jó arányban csíráznak. A halfarok pálma érzékeny a száraz szoba­levegőre, ekkor megtámadhatja a tripsz és a takácsatka, olykor korompenész lepi el. Ezt el­kerülendő, permetezzük naponta állott, lehe­tőleg lágy vízzel a leveleit, és ha kártevőt ész­lelünk, mossuk le a növényt. Halfarok pálmai Délkelet-Ázsia, Ausztrália és a Salamon­­szigetek a halfarok pálma őshazája, ahol me­legben és párában bőven van része. Népsze­rűségét leveleinek a hal uszonyaihoz hasonlí­tó alakjával vívta ki. A levélnyél két oldalán helyezkednek el a bizarr formájú, élénkzöld levelek. Európába edényes dísznövényként két faja került el: a Caryota mitis egytörzsű, míg a C. urens több törzset nevel. A halfarok pálmák csak jól megmunkált, tápdús földben fejlődnek. Kiterjedt gyökérze­tük mély és széles cserepet, dézsát kíván, amelyben gyökérsarjakat is tud nevelni. Ezek leválasztásával is lehet szaporítani, de eltérő­en más pálmafajoktól, amelyeket három-négy leveles korukban már le lehet választani az anyanövényről, a halfarok pálma nem engedi el egykönnyen sarjait, olykor két évbe is bele­telik, míg a sarjon annyi gyökér képződik, hogy le lehessen választani. Igazi szobanövény, kint a szabadban is jól érzi magát ugyan, de csak szórt fényben, mert ha tűző nap éri, levelei hamar megbámulnak, és ápolatlannak tűnnek. A lakásban legyen vi­lágos helyen, inkább nyugati vagy északi ab­lak előtt. Két-három havonta hoz új levelet a csúcsrészen, mely kezdetben vastag pálca vagy bot alakú. Tekintve, hogy a téli hónapokban sem áll le a növekedése, egész évben tápoldatozni és ön­tözni kell (nyáron többet, télen mérsékelten). A halfarok pálmát kétévenként át kell ültetni úgynevezett pálmaföldbe, amely felerészben lombföldből, felerészben pedig marhatrágya­­homok-tőzeg keverékéből álljon. Ha már túl­ságosan nagy a növény, és átültetése körülmé­ Lovas Katalin I RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma: 0 0 11 A kedvezményezett neve: Magyar Katolikus Egyház Tudnivalók: Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan szabványméretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abban nyilatkozata elhelyezhető legyen. Fontos: Ahhoz, hogy a rendelkezése teljesíthető legyen, a nyilatkozaton a kedvezményezett adószámát, technikai számát, a borítékon az ön nevét, lakcímét és adóazonosító jelét pontosan tüntesse fel. Ha a Magyar Katolikus Egyház javára szeretné felajánlani jövedelemadója egy százalékát, nem kell mást tennie, csak vágja ki a fenti szövegrészt, és helyezze el egy lezárt borítékban. A borítékon tüntesse fel nevét, lakcímét és adóazonosító számát. Ha önadózó, a lezárt borítékot tegye az adóbevallási csomagba, ha nem, akkor adja le munkáltatójának. A Magyar Katolikus Egyház minden egyes rendelkező nyilatkozatot hálás köszönettel fogad.

Next