Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)
2008-03-16 / 11. (3009.) szám
16 tijímfo-Mozaik 2008. március 16. Epreskerti Esték Rendezvénysorozat a szakrális művészet jegyében Budapest egyik legszebb építménye, a felújított Epreskerti Kálvária rotundája, kápolnatere, a barokk műemlék kertrésze ad helyet az Epreskerti Esték kulturális rendezvénysorozatának március 22-e és szeptember 6-a között. A Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Budapesti Városvédő Egyesület szervezésében a vallásos hit ihlette képzőművészeti, zenei, irodalmi alkotásokkal ismerkedhet meg itt a főváros és az ország érdeklődő közönsége anélkül, hogy - a szponzorok jóvoltából - belépődíjat kellene fizetnie. Azért is különlegesek és hiánypótlóak a sok vihart megélt kálvária pódiumán, kiállítási terében megrendezett tárlatok, koncertek, irodalmi előadások, mert sehol másutt a városban nem található olyan hely, ahol koncentráltan, rendszeresített keretek között jelen volna a szakrális művészet több műfaja. Nemcsak a színművészetben, de a képzőművészetben is maradandót alkotott Agárdy Gábor ikonjai otthonra találtak Magyarországon kívül oroszországi kolostorokban s a Vatikánban is. Legszebb műveinek a kálvária kápolnatere nyújt méltó keretet március 22-e és április 5-e között. Május 9-én tekintheti meg a közönség az Epreskerti Esték idei pünkösdi rendezvényét. A Szent István és Szent Imre életét bemutató sokszereplős énekes játék - amelyet az egyházi iskolák növendékei adnak elő - a szentek legendáira, történeti forrásokra építi kegyes üzenetét. Szeptember 6-án Bach hmoll szvitje, Ich habe genug című kantátája, valamint egy prelúdium és fúga hangzik fel a kálvária színpadán. Közreműködik Bokor Judit és a Brassimum Quintet. Szöveg és kép: Cser István Ikonba zárt lélek Táblaképek a kaposvári Szent Margit-templomban Ikonba zárt lélek címmel Kaposváron, a Szent Margittemplom kamaratermében nyílt kiállítás Kőváriné Siess Zsuzsanna alkotásaiból. A fonyódi ikonfestőnek ez már a tizedik kiállítása a megyeszékhelyen, de neve ismert szerte az országban. A régebben fodrászként dolgozó alkotót Rumszauer Miklós, a templom plébánosa köszöntötte, s egy interjú keretében mutatta be a február 24-i, tíz órai mise végén. Kőváriné Siess Zsuzsa egyebek mellett elmondta: a táblaképeket szinte úgy tekinti, mint saját gyermekeit, jóllehet különösebben nem bánkódik azon, ha elkerülnek tőle lélekkel festett ikonjai, mert tudja, fontos, hogy lakások ékeként sugározzák a szakralitást, hiszen az ikon a zsinat által jóváhagyott hagyományos egyházi meghatározás szerint „az isteni lényegből szentségileg részesülő" alkotás, amelyben Isten jelen van, ahol találkozni lehet vele, mert az ikon Isten végtelen könyörületessége, kegyelme, alkalom arra, hogy megérintsük köpenye szegélyét. Kőváriné Siess Zsuzsanna alkotásai a templomhoz csatlakozó, s a közelmúltban felújított hittanteremben kerültek falra, és március 30-ig fogadják az érdeklődőket, ám eddig is sokan megcsodálták már a több száz éves ajtó- és asztallapokra, hordódongákra festett szépséges ikonokat: Szűz Máriát, Jézust, Sárkányölő Szent Györgyöt, Jánost és az angyalok karát. Az ikonfestő munkáival egyébként a fonyódi templomban is találkozhatunk. Már tíz táblaképet ajándékozott az egyházközségnek. Lőrincz SándorFotó: Kovács Tibor / ----------------------------------------------------------------------------------------------- A SUGÁRZÓ ÉLETEK KÖNYVSOROZAT FOLYTATÓDIK! Megrendelem utánvéttel az alábbi könyveket: Szent Rita - A lehetetlenségek szentje (2490 Ft/db)........db Páduai Szent Antal - A csodák könyve (2490 Ft/db)........db INDUL A KERESZTÉNY FILMTÁR DOKUMENTUMFILM-SOROZATI Megrendelem utánvéttel az alábbi filmeket: Találkozások a taizéi Roger testvérrel (2490 Ft).......db Pio atya - Feszület kereszt nélkül (2490 Ft)........db Teréz anya - A cselekvő szeretet (2490 Ft).........db Név és telefonszám:............................................................................ Cím: .................................................................................................... Aláírás: ............................................................................................... A megrendelőlapot kivágva, borítékban szíveskedjen feladni: ETALON FILM KFT. 1301 Budapest, Pf. 63. Tudnivalók: www.etalonfilm.hu; e-mail: etalonkiado@etalonkiado.hu; tel.: 06-1-275-0926 PÁDUAI SZENT ANTAL A Róma-villa kincsei Rippl-Rónai-kiállítás Szegeden „Ő volt a magyar piktúrának Cézanne-ja, Gauguinja..." - így írt Rippl-Rónai Józsefről Fülep Lajos 1910-ben, amikor a festő immár elismert művész volt hazájában is. Párizs, Moszkva már felfedezte Rippl-Rónait előbb, ő mégis mindig hazavágyott. S az értetlen kritikák, a nélkülözés után végül azzá vált, aki lenni szeretett volna: a művésszé, akivel a modern magyar festészet kezdetét veszi. Negyvenöt éves korára vívta ki e címet, és az ezzel járó anyagi siker tette lehetővé, hogy szülőhelyén, Kaposváron megvásárolja a Róma-hegy nevű szőlődombon fekvő kisbirtokot. A hely a kortárs művészet központjává vált: írók és festők vendégeskedtek ott. A Róma-villában születtek Rippl-Rónai talán legismertebb, „kukoricás"-stílusú képei, amelyekkel pályáján immár másodszor kapcsolódott az európai művészet legfrissebb áramlatához, a fauve-festészethez. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható, A Rómavilla kincsei című tárlat a festő ezen korszakára helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a kiállított grafikák, festmények és fotók bepillantást engednek az életmű egészébe Párizstól Kaposváron át Budapestig. (A kiállítás április 30-ig várja a látogatókat.) Sz.A. Sárga kastély (Móra Ferenc Múzeum, 1911) Meggyfavirágzás (Rippl-Rónai Múzeum, 1909) Szarkapaláver A fák alatt a nedves avar kissé fanyar, de nagyon kellemes, a kora tavaszt idéző illata terjengett. Élénk szél hordta, repítette a leveleket, amelyek néha nagyokat szökellve, máskor forogva, pörögve szinte repültek a fák alatt. A szél dél felől érkezett, nem volt hideg, sőt február 23-án kifejezetten kellemesnek tűnt. Az avart azonban alaposan felkavarta. A tölgy szépen karéjozott leveleit a gyertyán alá csempészte, a juharét a nyírfák alatt ejtette le, de jutott belőlük az erdőszélen álló öreg akác alá is. A közelgő tavasz egyik jeleként hosszú barkák csüngtek a mogyoróbokor ágain, hangosan füttyögetett, trillázott a csuszka, búgtak a dél felől nemrég hazatért kék galambok, ragyogott a nap, rovarok repültek, akár március is lehetett volna. A nagy tisztás közepén szarka ugrált. Kutatva fordult hol erre, hol arra, később hosszan csipegetett valamit a fű között. Sokan haragusznak rá, a városi fekete rigók megfogyatkozását részben szintén az ő számlájára írják, ■de azt azért el kell ismerni, hogy a szarka elegáns és nagyon szép madár. Amikor távcsövem közelebb hozta, már a csőrét törölgette, hosszú fekete faroktollain zöldesen csillantak meg a napsugarak. Hirtelen felkapta a fejét, és a tisztás túlsó oldalán álló nagy nyárfára nézett, amelynek még kopasz koronájára először három, később még négy szarka szállt. Honnan jöttek, nem tudom, de régi ismerősök lehettek, mert az én madaram habozás nélkül közéjük repült, és ezzel nyomban hangos paláver vette kezdetét. Gyakran láttam már a szarkák tél végi, kora tavaszi gyülekezését, legutóbb a lakásommal szemben álló ház tévéantennáján ült vagy fél tucat madár, és ott csörögtek, hangoskodtak hosszú perceken át. A párok néha hűségesek, éveken át együtt vannak, de előfordul a válás is, az elsőéves madarak pedig éppen ilyenkor, a tél végén keresnek társat maguknak. A nyárfa magas ágain közben folyamatosan csörgött a nyolc madár. Egyensúlyozniuk kellett, mert a szél erősen hajlítgatta az ágakat, hosszú farkuk hol lefelé, hol oldalt billent. A legfelső ágon ülő vitte a szót, úgy tűnt, ő a „főnök" . Öregebb hím lehetett, mert amikor egyikük megpróbált melléugrani, kemény rendreutasításban részesült. Néhány lépéssel előbbre mentem, hogy jobban lássák, de a településeken kívül élő szarkák nem olyan bizalmasak, mint a városiak, és rögtön szárnyra is kapott mind a nyolc madár. A szél azonnal elkapta őket. Először lavírozni próbáltak, de aztán feladták, és hagyták sodortatni magukat. Egyikük még csörgött egyet, aztán eltűntek a fák mögött. Nélkülük valahogy üres lett a nagy tisztás. Pedig a fák között tovább búgtak a kék galambok, trillázott a csuszka is, valahol léprigó kezdett énekelni, hangos strófáit meg-megszaggatta az egyre erősödő szél. Február végi tavasz! Kövér poszméhek repültek dongva a hóvirágok fehér fejecskéi felett, mindenünnen hallatszott a cinegék „nyitni-kék"-je, duzzadó rügyek ültek az ágakon, sőt, a bodzákon már kis zöld levélkék zöldelltek. Egy barátom 24-én nádszálon sütkérező levelibékát látott Apajpusztán. Korán ébredt, remélem később nem kell megbánnia, hogy ilyen hamar előbújt téli pihenőjéből. A legelőkön bíbicek és seregélyek keresgéltek, a magasban mezei pacsirták daloltak, a parkokban újra csattogtak az erdei pintyek. Egyre melegebben sütött a nap, és egyáltalán nem csodálkoztam, amikor dél felé, a még kopasz bokrok között átlibegett az első áttelelt citromlepke. Schmidt Egon