Új Ember, 2008 (64. évfolyam, 1/3099-52/3050. szám)

2008-03-16 / 11. (3009.) szám

16 tijímfo-Mozaik 2008. március 16. Epreskerti Esték Rendezvénysorozat a szak­rális művészet jegyében Bu­dapest egyik legszebb épít­ménye, a felújított Epreskerti Kálvária rotundája, kápolna­tere, a barokk műemlék kert­része ad helyet az Epreskerti Esték kulturális rendezvény­­sorozatának március 22-e és szeptember 6-a között. A Ma­gyar Képzőművészeti Egye­tem és a Budapesti Városvédő Egyesület szervezésében a vallásos hit ihlette képzőmű­vészeti, zenei, irodalmi alko­tásokkal ismerkedhet meg itt a főváros és az ország érdek­lődő közönsége anélkül, hogy - a szponzorok jóvoltából - belépődíjat kellene fizetnie. Azért is különlegesek és hi­­ánypótlóak a sok vihart megélt kálvária pódiumán, kiállítási te­rében megrendezett tárlatok, koncertek, irodalmi előadások, mert sehol másutt a városban nem található olyan hely, ahol koncentráltan, rendszeresített keretek között jelen volna a szakrális művészet több műfaja. Nemcsak a színművészet­ben, de a képzőművészetben is maradandót alkotott Agárdy Gábor ikonjai otthonra találtak Magyarországon kí­vül oroszországi kolostorok­ban s a Vatikánban is. Legszebb műveinek a kál­vária kápolnatere nyújt méltó keretet március 22-e és április 5-e között. Május 9-én tekint­heti meg a közönség az Epres­kerti Esték idei pünkösdi ren­dezvényét. A Szent István és Szent Imre életét bemutató sokszereplős énekes játék - amelyet az egyházi iskolák nö­vendékei adnak elő - a szen­tek legendáira, történeti forrá­sokra építi kegyes üzenetét. Szeptember 6-án Bach h­­moll szvitje, Ich habe genug cí­mű kantátája, valamint egy prelúdium és fúga hangzik fel a kálvária színpadán. Közre­működik Bokor Judit és a Brassimum Quintet. Szöveg és kép: Cser István Ikonba zárt lélek Táblaképek a kaposvári Szent Margit-templomban Ikonba zárt lélek címmel Ka­posváron, a Szent Margit­­templom kamaratermében nyílt kiállítás Kőváriné Siess Zsuzsanna alkotásaiból. A fo­­nyódi ikonfestőnek ez már a tizedik kiállítása a megye­­székhelyen, de neve ismert szerte az országban. A régebben fodrászként dolgozó alkotót Rumszauer Miklós, a templom plébánosa köszöntötte, s egy interjú ke­retében mutatta be a február 24-i, tíz órai mise végén. Kőváriné Siess Zsuzsa egye­bek mellett elmondta: a tábla­képeket szinte úgy tekinti, mint saját gyermekeit, jólle­het különösebben nem bán­kódik azon, ha elkerülnek tő­le lélekkel festett ikonjai, mert tudja, fontos, hogy lakások ékeként sugározzák a szakralitást, hiszen az ikon a zsinat által jóváhagyott ha­gyományos egyházi megha­tározás szerint „az isteni lé­nyegből szentségileg részesü­lő" alkotás, amelyben Isten je­len van, ahol találkozni lehet vele, mert az ikon Isten végte­len könyörületessége, kegyel­me, alkalom arra, hogy meg­érintsük köpenye szegélyét. Kőváriné Siess Zsuzsanna alkotásai a templomhoz csat­lakozó, s a közelmúltban fel­újított hittanteremben kerül­tek falra, és március 30-ig fo­gadják az érdeklődőket, ám eddig is sokan megcsodálták már a több száz éves ajtó- és asztallapokra, hordódongák­ra festett szépséges ikonokat: Szűz Máriát, Jézust, Sárkány­ölő Szent Györgyöt, Jánost és az angyalok karát. Az ikonfestő munkáival egyébként a fonyódi temp­lomban is találkozhatunk. Már tíz táblaképet ajándéko­zott az egyházközségnek. Lőrincz Sándor­Fotó: Kovács Tibor / ----------------------------------------------------------------------------------------------- A SUGÁRZÓ ÉLETEK KÖNYVSOROZAT FOLYTATÓDIK! Megrendelem utánvéttel az alábbi könyveket: Szent Rita - A lehetetlenségek szentje (2490 Ft/db)........db Páduai Szent Antal - A csodák könyve (2490 Ft/db)........db INDUL A KERESZTÉNY FILMTÁR DOKUMENTUMFILM-SOROZATI Megrendelem utánvéttel az alábbi filmeket: Találkozások a taizéi Roger testvérrel (2490 Ft).......db Pio atya - Feszület kereszt nélkül (2490 Ft)........db Teréz anya - A cselekvő szeretet (2490 Ft).........db Név és telefonszám:............................................................................ Cím: .................................................................................................... Aláírás: ............................................................................................... A megrendelőlapot kivágva, borítékban szíveskedjen feladni: ETALON FILM KFT. 1301 Budapest, Pf. 63. Tudnivalók: www.etalonfilm.hu; e-mail: etalonkiado@etalonkiado.hu; tel.: 06-1-275-0926 PÁDUAI SZENT ANTAL A Róma-villa kincsei Rippl-Rónai-kiállítás Szegeden „Ő volt a magyar piktúrá­­nak Cézanne-ja, Gauguinja..." - így írt Rippl-Rónai Józsefről Fülep Lajos 1910-ben, amikor a festő immár elismert művész volt hazájában is. Párizs, Moszkva már felfedezte Rippl-Rónait előbb, ő mégis mindig hazavágyott. S az ér­tetlen kritikák, a nélkülözés után végül azzá vált, aki lenni szeretett volna: a művésszé, akivel a modern magyar fes­tészet kezdetét veszi. Negyvenöt éves korára vívta ki e címet, és az ezzel járó anyagi siker tette lehető­vé, hogy szülőhelyén, Ka­posváron megvásárolja a Ró­­ma-hegy nevű szőlődombon fekvő kisbirtokot. A hely a kortárs művészet központjá­vá vált: írók és festők vendé­geskedtek ott. A Róma-villá­­ban születtek Rippl-Rónai talán legismertebb, „kukori­­cás"-stílusú képei, amelyek­kel­­ pályáján immár másod­szor­­ kapcsolódott az euró­pai művészet legfrissebb áramlatához, a fauve-festé­­szethez. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban látható, A Róma­­villa kincsei című tárlat a festő ezen korszakára helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor a ki­állított grafikák, festmények és fotók bepillantást enged­nek az életmű egészébe Pá­rizstól Kaposváron át Buda­pestig. (A kiállítás április 30-ig várja a látogatókat.) Sz.A. Sárga kastély (Móra Ferenc Múzeum, 1911) Meggyfavirágzás (Rippl-Rónai Múzeum, 1909) Szarkapaláver A fák alatt a nedves avar kissé fanyar, de nagyon kelle­mes, a kora tavaszt idéző illa­ta terjengett. Élénk szél hord­ta, repítette a leveleket, ame­lyek néha nagyokat szökellve, máskor forogva, pörögve szinte repültek a fák alatt. A szél dél felől érkezett, nem volt hideg, sőt február 23-án kifejezetten kellemesnek tűnt. Az avart azonban alaposan felkavarta. A tölgy szépen ka­­réjozott leveleit a gyertyán alá csempészte, a juharét a nyír­fák alatt ejtette le, de jutott belőlük az erdőszélen álló öreg akác alá is. A közelgő ta­vasz egyik jeleként hosszú barkák csüngtek a mogyo­róbokor ágain, han­gosan füttyögetett, trillázott a csuszka, búgtak a dél felől nemrég hazatért kék galambok, ragyo­gott a nap, rovarok repültek, akár már­cius is lehetett vol­na. A nagy tisztás kö­zepén szarka ugrált. Kutatva fordult hol erre, hol arra, ké­sőbb hosszan csipe­getett valamit a fű között. Sokan haragusznak rá, a városi fekete rigók megfogyatkozását részben szintén az ő számlájára írják, ■de azt azért el kell ismerni, hogy a szarka elegáns és na­gyon szép madár. Amikor táv­csövem közelebb hozta, már a csőrét törölgette, hosszú feke­te faroktollain zöldesen csil­lantak meg a napsugarak. Hirtelen felkapta a fejét, és a tisztás túlsó oldalán álló nagy nyárfára nézett, amelynek még kopasz koronájára elő­ször három, később még négy szarka szállt. Honnan jöttek, nem tudom, de régi ismerő­sök lehettek, mert az én ma­daram habozás nélkül közé­jük repült, és ezzel nyomban hangos paláver vette kezde­tét. Gyakran láttam már a szarkák tél végi, kora tavaszi gyülekezését, legutóbb a laká­sommal szemben álló ház tévéantennáján ült vagy fél tucat madár, és ott csörögtek, hangoskodtak hosszú perce­ken át. A párok néha hűsége­sek, éveken át együtt vannak, de előfordul a válás is, az első­éves madarak pedig éppen ilyenkor, a tél végén keresnek társat maguknak. A nyárfa magas ágain köz­ben folyamatosan csörgött a nyolc madár. Egyensúlyozni­uk kellett, mert a szél erősen hajlítgatta az ágakat, hosszú farkuk hol lefelé, hol oldalt bil­lent. A legfelső ágon ülő vitte a szót, úgy tűnt, ő a „főnök" . Öregebb hím lehetett, mert amikor egyikük megpróbált melléugrani, kemény rendreu­tasításban részesült. Néhány lépéssel előbbre mentem, hogy jobban lássák, de a települése­ken kívül élő szarkák nem olyan bizalmasak, mint a váro­siak, és rögtön szárnyra is ka­pott mind a nyolc madár. A szél azonnal elkapta őket. Elő­ször lavírozni próbáltak, de az­tán feladták, és hagyták sodor­tatni magukat. Egyikük még csörgött egyet, aztán eltűntek a fák mögött. Nélkülük valahogy üres lett a nagy tisztás. Pedig a fák között tovább búgtak a kék galambok, trillázott a csuszka is, valahol léprigó kezdett énekelni, hangos strófáit meg-megszaggatta az egyre erősödő szél. Február végi tavasz! Kövér poszméhek repültek dongva a hóvirágok fehér fejecskéi felett, mindenünnen hallatszott a ci­negék „nyitni-kék"-je, duzza­dó rügyek ültek az ágakon, sőt, a bodzákon már kis zöld levélkék zöldelltek. Egy bará­tom 24-én nádszálon sütkére­ző levelibékát látott Apaj­­pusztán. Korán ébredt, remé­lem később nem kell megbán­nia, hogy ilyen hamar előbújt téli pihenőjéből. A legelőkön bíbicek és seregélyek keresgél­tek, a magasban mezei pacsir­ták daloltak, a parkokban újra csattogtak az erdei pintyek. Egyre melegebben sütött a nap, és egyáltalán nem csodál­koztam, amikor dél felé, a még kopasz bokrok között átlibe­gett az első áttelelt citromlep­ke. Schmidt Egon

Next