Új Ember, 2009 (65. évfolyam, 1/3151-52/3202. szám)

2009-08-02 / 31. (3181.) szám

www.ujember.hu • www.ujember.ro KATOLIKUS HETILAP Ára 130 Ft • 0,4 euro • 1 új lej Ingyenes műsorújság - melléklettel! Jó-e a globalizáció, vagy rossz? Ahogyan a Szentatya látja 3. oldal A szakadás és az egység helye Érdekességek a Szent Sír-templomról 7. oldal Egy drámai kiáltás A roma holokauszt üzenete a mának Augusztus 2-a a roma holokauszt emléknapja. 1944-ben ezen a napon Auschwitzban megölték az ott lévő utolsó háromezer cigány foglyot. Összesen körülbelül félmillió cigány esett áldozatául a náci népirtásnak. Az áldozatokról semmilyen feljegyzés sem készült, még a nevüket sem ismerjük. Gyakran borzalmas orvosi kísér­leteket végeztek rajtuk. A legtöbb cigányt német, lengyel és szlovák területről hurcolták el a halálba. Magyaror­szágról körülbelül harmincezer cigányt vittek el. II. Já­nos Pál pápa írta a roma holokauszt ötvenedik évfordu­lója alkalmából: „Auschwitz számunkra drámai kiál­tás, figyelmeztetés az emberi méltóság és jogok tiszte­letben tartására." A roma holokauszt okai­nak, és egyáltalán a cigányság jelenlegi helyzetének megér­téséhez sokat segít, ha ismer­jük a cigányság történetének néhány eseményét. A cigányság India északi ré­széről származik, a cigány nyelv is az újhind nyelvek (fő­ként a pandzsábi) rokona. Észak-Indiát jelentős (hím, mu­zulmán stb.) támadások érték az V-XI. század között. Ezek elől a hódítások elől menekültek el Indiából a mai cigányok ősei. Perzsián át egyes csopor­tok a Bizánci Birodalom terü­letére érkeztek. Már 810-ben említik a bizánci krónikák a mágiával foglalkozó cigá­nyok megjelenését. A mongol és török hódítás elől azután a cigányok nagy része tovább vándorolt nyugatra. A XV. század elején sok nyugat-európai városban megjelentek a cigányok. A Bern­i krónika így emlékezik meg az érkezésükről (1419): „Egyiptomból jönnek, ron­gyos, fekete emberek..." A ci­gányok Európában sokfelé munkát is találtak maguknak, így például Kolumbusz hajó­in is szolgáltak cigány tenge­részek. (Folytatás a 3. oldalon.) Boldoggá avatásra várva Meszlényi Zoltán életéről szóló sorozatunk befejező része 8. oldal Lélekadó Megerősödni a nemzetért emberi hangok Zarándoklat Beszélgetés Gryllus Dániellel a Gyöngyök Útján 11. oldal 12. oldal Várjuk a Szentlelket Tudósítás a Szociális Testvérek káptalanjáról A Szociális Testvérek Társaságának tör­ténete Isten csodáinak a története - vallják a XVI. Általános káptalanjukat tartó testvérek. A Slachta Margit által, 1923-ban alapított közösségnek ez a legfőbb tanácskozó szerve, amely hat­évenként ül össze. A tagok jelenleg öt országban élnek: az Amerikai Egyesült Államokban, Kubában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon. A társaságnak mintegy kétszáz tagja van, közülük százan Magyarországon élnek. Augusztus 2-án Paskai László bíboros mutatja be a káptalan befejezését is jel­ző záró szentmisét. Az első hét végén a jelenlévők megválasz­tották az új vezetőséget. A Társaság általános elöljárója Pataki Ágnes, helyettese pedig Kővá­ri Magdolna lett. Mindketten az USA kerület tagjai. A tanács további két tagja: Marta Andrascsova a szlovák, és Almásy Mária a ma­gyar kerületből. A káptalan munkáját két egyházjogász, Őrsy László és Orosz Lóránt mellett a napi szentmisét bemutató lelkipásztorok homojai is segítették. A közösség a Szentlélek tiszteletére épülő társaság, amely komolyan veszi az állandó megtérést, naponta kérik a harmadik Isteni Személy segítségét. Mégis nagy ajándék volt a káptalan első hetében a szociális testvéri lelki­ségre épülő lelkigyakorlat, melyet Berkecz Franciska testvér vezetett. Hiszen ahhoz, hogy Isten szüntelen­­ a társadalom ínségén keresz­tül is érkező - meghívására válaszoljunk, meg kellett térnünk, egyebek mellett, a ránk rakó­dott reménytelenségből, kishitűségből. „Ha átadjuk magunkat a Szentléleknek, nyolc óra alatt nyolc évi munkát tudunk elvé­gezni" - idézte Franciska testvér az alapító, Slachta Margit testvér mondását. A különböző kerületek beszámolói alapján úgy tűnt, ez a csoda az elmúlt hat évben is megvalósult. A közösség törékenysége ellenére országos pro­jektek indultak, a testvérek munkáját minden országban értékelik. Mindez bizonyság: a tör­ténelem eseményeiben nem a személytelen sors, hanem a személyes Isten kopogtat. A káptalan során a közösség megtapasztal­hatta, hogy a Szentlélek Úristen ajándékai ma is elevenek. Segítenek megismerni és megér­teni a kort, amelyben élünk, és evangéliumi választ adni a kihívásokra, a Szentlélek erejé­vel formálni ezt a világot. Ehhez azonban túl kell tekinteni önmagunkon, túlélési stratégiá­inkon, kényelmünkön, biztonságunkon, ag­godalmainkon. A káptalan utolsó napjaiban a résztvevők - már az új vezetés segítségével - a jövő felada­tait vették számba. Megfogalmazták: Szűz Máriához, az apostolokhoz és alapító testvé­reinkhez hasonlóan továbbra is a Szentlélek kiáradásáért kell imádkoznunk. A Szentlélek segítségével, hűségesen ragaszkodva a folya­matos megtéréshez, akár egy kétszáz fős kö­zösség is felforgathatja a világot. Németh Emma SSS A lövészárokban is jelen van az Isten Kilencvenöt Az elesettek iránti tisztelet erkölcsi parancsa tovább él né­peinkben - fogalmazott Sólyom László köztársasági elnök idén tavasszal, az olaszországi Doberdo közelében emelt ma­ éve robbant ki az I. gyár­kápolna megáldásakor. Az isonzói frontvonalnál közel egymillió ember, köztük mint­egy százhúsz­ezer magyar ka­tona veszítette életét. Kilenc­venöt éve, a mostanihoz ha­sonló forró augusztusban rob­bant ki az első világháború. Ennyi év után is, szinte nap nap után adja vissza a föld a XX. század elejének szomorú emlékeit. Tömegsí­rok, rozsdás, kicsorbult fegy­ világháború véreb, halott gránátok tanús­kodnak a világégés tragédiá­járól. Verdun­től az Urálig ka­tonai temetők jelzik, merre húzódott egykor a hadszíntér, amely szembe állította a ma egységes Európa népeit. De az archívumok is vallanak er­ről az időről, mint például az egyik I. világháborús tábori lelkész prédikációjának rész­lete. (Folytatás a 3. oldalon.) 2009. augusztus 2. A lelkek szolgálatában Százötven éve halt meg Vianney Szent János „Krisztus hűsége, a papok hűsége" mot­tóval, Vianney Szent János halálának százötvenedik évfordulójához kapcso­lódóan hirdette meg XVI. Benedek pápa a Papság évét. A jubileumi esztendő egyik kiemelkedő eseménye az ars-i plé­bános halálának pontos évfordulója, amelyet a héten ünneplünk. „A mai pa­poknak Vianney Szent János példája ál­tal kell megtanulniuk, hogyan azono­sulhatnak teljesen saját feladatukkal" - mutatott rá a Szentatya. „Szeretnék minél több lelket megnyerni a jó Istennek" - tizenhét éves korában ezekkel a szavakkal jelentette be apjának Vianney Já­nos, hogy pap szeretne lenni. Három évnek kellett eltelnie, hogy az édesapa beleegyezését adja. A fiatalember ekkor kezdhette meg fel­készülését a lelkek szolgálatára. Mindez nem ment egyszerűen. Elöljárói elküldték a szemi­náriumból. A kartonján ennyi szerepel: sze­rény szellemi képességek. Később besorozták katonának, de megszökött, mert nem akart egy olyan császár hadseregében szolgálni, akit a katolikus egyház kiközösített. Vargabe­tűk után végül 1815-ben szentelték pappá. Ecully-ben kezdte káplánként, majd három évvel később püspöke Ars-ba helyezte, ahol egyszerű prédikációival, evangéliumi sze­génységével és buzgó imáival felébresztette a hitet a lelkekben. Voltak napok, amikor tizen­hét órát töltött a gyóntatószékben. Az Oltári­­szentség előtt ilyenkor is, mint minden nap, órákat töltött. Élete vége felé százezernél is többen keresték fel évente a burgundiai eldu­gott település gyóntatószékében, hogy - sok­szor napokig tartó várakozás után - feloldo­­zást nyerjenek. Hírnevénél is gyorsabban nőtt az alázatos plébános lelkében a méltatlanság tudata. Háromszor is meg akart szökni állo­máshelyéről, de a hívek mindannyiszor utol­érték és visszahozták. Negyvenegy évi lelki­pásztori szolgálat után, hetvenhárom éves ko­rában, az életszentség hírében halt meg Ars­­ban - éppen százötven évvel ezelőtt, 1859. au­gusztus 4-én. X. Piusz pápa 1905-ben a francia papok égi közbenjárójává nyilvánította. Nyolcvan éve, 1929-ben - akkor is gazdasági és erkölcsi krí­zisben volt a világ - XI. Piusz pápa a világ va­lamennyi papjának égi pártfogójául adta Vianney Szent Jánost. 1986-ban, amikor II. Já­nos Pál pápa Ars-ba zarándokolt, a kegyhely emlékkönyvébe a következőket írta a szent plébánosról: mind a papi szolgálat beteljesíté­sében, mind annak megélésében, alakja min­den ország számára páratlan példa. (Folytatás a 9. oldalon)

Next