Új Ember, 2010 (66. évfolyam, 1/3203-52/3254. szám)
2010-05-23 / 21. (3223.) szám
2010. május 23. 2 illSmée:Lelkiség SZENTÍRÁS-MAGYARÁZAT Már minden megtörtént? Pünkösdvasárnap - Jn 20,19-23 vagy Jn 14,15-16, 23-26 Pünkösd vasárnapján a szentmise első olvasmányát az apostolok cselekedeteiből vesszük. Lukács szerint a Szentlélek ajándékát a húsvétot követő ötvenedik napon kapták meg a tanítványok. János egy kicsit másképpen adja elő az eseményeket. Evangéliumában azt olvassuk, hogy már húsvét este minden megtörtént. A Föltámadott eljött a tanítványokhoz. A szokásos módon köszöntötte őket, majd megmutatta nekik kezén, oldalán a sebhelyeit, mintegy igazolta magát. Aztán megismételte a köszöntését, ezzel különös nyomatékot adva neki: „Békesség nektek!" Eszünkbe jut, hogy megígérte az utolsó vacsorán: „Az én békémet adom nektek" (14,27). Más a bölcsességét, szívbéli derűjét, esetleg az elszántságát „hagyja" örökségként övéire, Jézus az ő békéjével ajándékozza meg talán nemcsak a tizenkettőt, hanem minden tanítványát, aki hisz benne. Aztán újra megszólal Jézus: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." Az agynak az evangélium szövegében egy olyan kötőszó felel meg, amely nem pusztán hasonlóságra, hanem bensőséges összetartozásra utal. Saját küldetését bízza tehát ránk, amelyet ő az Atyától kapott. Most - váratlanul - rálehet a tanítványokra: „Vegyétek a Szentlelket!" Ez a Lélek az a „másik Vigasztaló", akiről szintén sok mindent elmondott az utolsó vacsorán. Jobb nekünk, hogy elmegy Jézus, mert maga helyett olyan valakit küld el hozzánk, aki nemcsak „kívülről" szólít meg bennünket, hanem belénk hatol, hogy gondolatainkat, szívünket alakítsa. Emlékeztet majd Jézus tanítására, segít, hogy megértsük, s ne puszta szó, hanem eleven, életet alakító igazság legyen számunkra. A Föltámadott gesztusa a Teremtő tettét idézi föl előttünk. A Teremtőét, aki a Biblia szerint - miután „megalkotta az embert a föld porából" - „arcába lehelte az élet leheletét" (Tér 2,7). Új teremtés történik itt! De van Jézusnak még egy mondata: „Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, akinek megtartjátok, az bűnben marad." Mi, katolikusok többnyire arra gondolunk itt, hogy az egyház papjai hatalmat kapnak mindenféle bűn megbocsátására, s ezt majd gyóntatóként gyakorolják. Nem lehetetlen, hogy inkább a keresztségre kellene gondolnunk, s arra az egyetemes küldetésre, amelyben a papok mellett valamiképpen az egész egyház, minden tanítvány részesül. Ahogyan Szent Pál írta, Isten „ránk bízta a kiengesztelődés szolgálatát" (2 Kor 5,18). Hangos húsvét, piros pünkösd... „Ne szomorítsuk meg Isten Szentlelkét!" (Ef 4,30). Jeleníts István Május 24. Szűz Mária, a keresztények segítsége A keresztény nép számos alkalommal megtapasztalta a Boldogságos Szűz hathatós segítségét. Ezért szerepel ez a megszólítás a loretói litániában is. VII. Piusz pápa Napóleonnal szemben a Boldogságos Szűz védelmét kérte, majd szabadulásának emlékére rendelte el ezt az ünnepet. Május 25. Szent VII. Gergely pápa Hildebrand az itáliai Toscanában született, Bencés szerzetes lett. Egész életét az egyház megújulásának szentelte. II. Sándor pápának volt a tanácsadója, és amikor pápává választották (1073), a Gergely nevet vette fel. Súlyos teherként nehezedett rá az 1054-ben történt kelet-nyugati egyházszakadás, és Henrik királlyal való ellentéte. A római liturgia kiterjesztésével megszűnt Hispániában a sok értéket tartalmazó mozarab liturgia. Salernóban halt meg 1085-ben. Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap és egyháztanító Észak-Angliában született, és Biscop Benedek nevelésére bízták. Belépett az iarrow-i bencés kolostorba, ahol egész életét leélte. Itt énekelte Isten dicséretét, tanult, tanított és írt - ahogy őt röviden jellemezték. Költő, természettudós, történész, de különösen teológus. Szentírási kommentárt írt, és néhány költeménye maradt fenn a Boldogságos Szűzhöz. 735-ben halt meg. Pazzi Szent Mária Magdolna szűz Firenzei nemesi családból származott. Belépett a karmelita rendbe, ahol a Mária Magdolna nevet kapta. Életideálja volt az a bűnbánó, akinek nevét viselte. Teljesen rejtett életet élt, és már tizenkét éves korában misztikus elragadtatásban volt része. Számos levelet írt a pápának, bíborosoknak, de ezeket sohasem küldték el a címzetteknek. Sok lelki szenvedésben és megpróbáltatásban volt része. 1607-ben költözött az örök hazába. Május 26. Néri Szent Fülöp áldozópap Firenzében született 1515- ben. Rómában a fiatalokkal kezdett foglalkozni. A betegek gondozására testvérületet szervezett. 1551-ben pappá szentelték. Oratóriumot alapított, ahol a szerzetesek a felebaráti szeretet gyakorlásában tűntek ki. 1595-ben halt meg Rómában. Május 27. Canterburyi Szent Ágoston püspök Róma angliai missziójának kezdeteit Béda írja le, Anglia egyháztörténete című munkájában. Nagy Szent Gergely még pápasága előtt angliai rabszolgákat látott az Örök Városban. Attól kezdve dédelgette a vágyat, hogy ott is meginduljon az egyház missziós tevékenysége. Ez csak pápává választása után történt meg. 596 tavaszán Ágoston szerzetest negyven társával küldte Kent királyának kérésére angol földre. Még útközben, franciaországi területen püspökké is szentelték. Ethelbert, aki Kent királyságát kormányozta, a szerzeteseket Thanet szigetén fogadta. A találkozás eredményeként engedélyt kaptak a térítő munkára. Canterburyben kaptak szállást, és egy év múlva a király is megkeresztelkedett, és tömegesen tértek meg alattvalói is. Ágoston két kísérőjét küldte Rómába, hogy beszámoljanak missziós munkájukról és néhány problémáról. A követek 601-ben számos missziós kíséretében tértek vissza, Ágoston számára pedig érseki palliumot küldött a pápa. Canterbury mellett apátságot alapított, később e város püspöke lett. 605 körül halt meg. Május 29. A Boldogságos Szűz Mária, a szent reménység anyja A Mária-misék gyűjteményéből való a mai napra javasolt szöveg. A II. vatikáni zsinat a Boldogságos Szüzet úgy állítja elénk, mint aki „ezen a földön mindaddig, amíg el nem jön az Úr napja (vö. 2 Pét 3,10), a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára". E szavak megtalálhatók a mennyire felvett Boldogságos Szűz Máriáról szóló mise prefációjában. Az egyház ugyanis, amikor a Boldogságos Szűznek az üdvösségtörténetben betöltött szerepét kutatja, gyakran nevezi őt „reménységünknek" és „a remény anyjának". A dicsőséges mennybevétel titkában a Boldogságos Szüzet „az üdvösség biztos reményének" tekinti, aki felragyog valamennyi hívő számára. A HÉT SZENTJEI HOMOOAVÁZLAT Aki elvezet a teljes igazságra... „Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek" - olvassuk az Apostolok cselekedeteiben (2,6) a Szentlélek eljöveteléről. Megdöbbentőnek hat ez az esemény. De ha jobban belegondolunk: a mindenható Isten Szentlelke számára mi volna lehetetlen? A teremtésnél a vizek fölött lebeg az isteni Lélek, aki által az Atya világot és életet teremt, s aki által újjá is teremti a bűn által megromlott emberiséget; ő az, aki árnyékával borítja be az Istenszülő Szüzet, hogy végbevigye az Ige megtestesülésének művét; ő az, aki kiáradt a világra, amikor az Üdvözítő a keresztfán kilehelte lelkét. És most - az ígéret szerint - eltölti a bizonytalankodó, hitüket és apostoli identitásukat keresgélő apostolokat, és lánglelkű hithirdetőkké teszi őket. Az egymás megértésének ajándéka is a Szentlélek gyümölcse, mert határozott jele annak az egységnek, amelyet csak ő képes megvalósítani. És nem valamiféle mágiáról van szó, hiszen Jézus elküldi a megígért Vigasztalót, aki erőt, világosságot, békét és lendületet ad az apostolok szívébe. Nem a természetfölötti erők manipulációja történik tehát az újszülött egyház tagjai körében, hanem az imádságos együttlét „velejárója", vagyis a Lélek gyümölcseiből történő valamilyen fajta részesedés. Pünkösd eseményei „látványosak", de tudnunk kell, hogy a Szentlélek az észrevétlen, csöndes hétköznapi életben, tevékenységben - mi több: a szenvedéseink által is képes nagyokat alkotni. Emlékezzünk csak viszsza a tanítványaitól búcsúzó Mester szavaira: „Még sok mondanivalóm lenne, de nem vagytok hozzá elég erősek" (Jn 16,12). Ha Jézus keresztre feszítése előtt kinyilatkoztatott volna mindent tanítványainak, különösen arra vonatkozóan, hogy mi vár majd rájuk is e földi életben, valószínűleg elmenekültek volna ijedtükben. Amíg ugyanis nem tapasztalták meg igazán a Szentlélek erejét, addig hiába beszélt volna nekik Jézus a megígért Vigasztalóról, a feltámadás dicsőségéről és az örök élet boldogságáról, mert nem tudták volna azt kellőképpen felfogni. Pünkösd napja viszont szívükbe írta egyszer s mindenkorra, hogy a Szentlélekkel való találkozás minden kételyt és félelmet elűz, és igaz meggyőződést ad, melyből hiteles tanúságtétel fakad. De hogyan folytatja Jézus a búcsúzáskor? „Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra" (Jn 16,13). És eljött! És eljön ma is, az egyház most élő tagjaihoz is, hogy megszenteljen bennünket az igazságban. Kérjük mindennap a Szentlélek ajándékait, hogy húsvét örömének hiteles tanúi lehessünk! Kovács Zoltán LITURGIA Imádkozva várták a Szentjelket Minden ünnepnek van egy előkészületi ideje, amelynek során bűnbánattal vagy önmegtagadással készülünk. Pünkösd azonban más: előtte egyetlen alkalmat sem találunk, amikor bűnbánatra szólítana egyházunk. Az egész húsvéti idő alaphangja az öröm és ujjongás. A várakozás a nagy eseménynek, a Szentlélek eljövetelének szól. Ebben az írásban nem a szentírási könyvek adataival kívánok foglalkozni, hanem a liturgia által felkínált lehetőséggel. Már többször említést tettünk a Mária-misék gyűjteményéről. Ebben található egy miseforma, amely a Boldogságos Szüzet az apostolok királynőjének címével tünteti ki. Felidézi az apostolok és Mária meghitt, csendes várakozását, hogy a Szentlélek eljövetele után elindulhassanak missziós feladatukra. A mise prefációja arról szól, hogy Mária, miután a Szentlélektől foganta Krisztust, az ő indítására már Krisztust vitte szíve alatt az Erzsébet méhében lévő Jánoshoz. A meghitt találkozást Sarlós Boldogasszony napján ünnepeljük, így a csendes várakozás mintaképe lett az apostoli közösségnek is. Ezért Máriával együtt várták a Szentjelket. De a várakozás még pünkösd éjszakáján is megvan. Az ősegyházban a katekumenek elmaradt megkeresztelését ekkor végezték. Erre utal V. Piusz pápa misekönyve éppúgy, mint a mai vigília-mise. A Misekönyv 2008. évi kiadása két megoldást is kínál az éjszakai virrasztáshoz. Az egyik, hogy a mise előtt végezzék el az első esti dicséretet, majd következzék a vigília-mise az összes olvasmánynyal. A másik lehetőség, hogy a mise a szokott módon kezdődik, de az olvasmányok előtt intelmet kell mondania a papnak. Ez így szól: Megkezdvén pünkösd vigíliájának ünneplését, szeretett testvéreim, az apostolok és a tanítványok példája szerint, akik Máriával, Jézus anyjával állhatatosak voltak az imádságban, várván a Szentlelket, akit az Úr ígért meg nekik, most mi is megnyugodott szívvel hallgassuk az Isten igéjét. Elmélkedjünk azon, hogy mit tett Isten az ő népének, és könyörögjünk, hogy a Szentlélek, akit az Atya első ajándékként küldött a híveknek, beteljesítse művét a világban. Ezt követően a szokott rendben folytatódik a mise. Sok helyen ekkor elmélkedéssel, imádsággal és énekléssel virrasztanak tovább, kérvén a Szentlelket, hogy töltse el Krisztus egyházát. A gondos előkészület bizonyára mindannyiunkat még buzgóbb apostoli életre sarkall. Ezért méltó lesz a fohász: Jöjj, Szentlélek Istenünk, jöjj el, jöjj el! Verbényi István A hét liturgiája C év MÁJUS 23., PÜNKÖSDVASÁRNAP (Boldog Apor Vilmos püspök és vértanú, Dezső, Dézi, Mikes) - Vigília mise: Tér 11,1-9 (A helyet, ahol az Úr összezavarta az egész Föld nyelvét, Bábelnek nevezik.) vagy Kiv 19,3-8, 16-20b (Az Úr leszállt a Sínai-hegyre, az egész nép előtt.) vagy Ez 37,1-14 (Ti, kiszáradt csontvázak, éltető leheletet adok belétek, és megelevenedtek.) vagy Joel 3,1-5 (Még a szolgákra és szolgálókra is kiárasztom lelkemet azokban a napokban.) - Róm 8,22-27 (A Szentlélek könyörög bennünk, emberi szóval ki nem fejezhető fohászkodással.) - Jn 7,37-39 (Az élő víz folyama a Szentlélek!) - Ünnepi mise: ApCsel 2,1-11 (Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és nyelveken kezdtek beszélni.) - IKor 12,37-7,12-13 (Mi mindannyian egy Lélekben egy testté lettünk keresztségünk által.) vagy Róm 8,8-17 (Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai.) - Jn 20,19-23 (Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. Vegyétek a Szentlelket!) vagy Jn 14,15-16,23-26 (A Szentlélek megtanít titeket mindenre, amit mondtam nektek.) - Énekrend: Ho 98 - ÉE 567, 418, Ho 98 - ÉE 127, Ho 127 - ÉE 570, Ho 102-ÉE 124. MÁJUS 24., HÉTFŐ - Szűz Mária, a keresztények segítségének emléknapja (Eszter) - lHét 1,3-9 - Mk 10,17-27 - Zsolozsma, IV. zsoltárhét. MÁJUS 25., KEDD - Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap és egyháztanító vagy Szent VII. Gergely pápa vagy Pazzi Szent Mária Magdolna szűz emléknapja (Orbán) - lPét 1,10-16 - Mk 10,28-31. MÁJUS 26., SZERDA - Néri Szent Fülöp áldozópap emléknapja (Evelin) - lPét 1,18-25 - Mk 10,32-45. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK - Canterburyi Szent Ágoston püspök emléknapja (Hella, Pelbárt) - lPét 2,2-5,9-12 - Mk 10,46-52. MÁJUS 28., PÉNTEK (Emil, Bőd, Csanád) - lPét 4,7-13 - Mk 11,11-26. MÁJUS 29., SZOMBAT (Magdolna, Teodózia) - Jád 17,20-25 - Mk 11,27-33. MÁJUS 30., SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA (Évközi 9. vasárnap, Szent István király ereklyéinek átvitele, Janka, Nándor, Zsanett) - Péld 8,22-31 (Isten öröktől fogva tervei szolgálatára rendelte a Bölcsességet, mielőtt még bármit alkotott.) - Róm 5,1-5 (A nekünk ajándékozott Szentlélek által kiáradt szívünkbe az Isten szeretetében 16,12-15 (A Szentháromság, Atya, Fiú, Szentlélek.) Énekrend: Ho 105 - ÉE 572,418, Ho 105 - ÉE 131, Ho 109 - ÉE 553, Ho 274 - ÉE 361.