Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)
2011-03-13 / 11. (3265.) szám
12 tifínttel-Kultúra 2011. március 13. Ki is volt e szélsőséges egyéniség? Zongoravirtuóz, a zenetörténet reformátora, szellemes és ünnepelt világfi, szalonok dísze, zeneszerző-tehetségek támogatója, komponista, író, elkötelezett hívő és abbé? - Egy rosszul ülő egyéniség - mondta nyugtalanságáról kissé lezser megfogalmazásban Heinrich Heine, amikor Párizsban találkozott a fiatal Liszt Ferenccel. Liszt Ádám akkoriban a Magyarországhoz tartozó Doborjánban (Raidingban) született fia ekkor Carl Czerny és Antonio Salieri tanítványai közül már kiemelkedve, Beethoven művészt avató csókjával a homlokán indult útnak Bécsből Párizsba, de turnéja egész Európába elvezette. Sikeres, látványos koncertjei szülték a rajongók táborát és a Lisztománia fogalmát. Mindenkinek feltűnt a csodagyerek - lepetit Litz - virtuozitása és elegáns francia beszéde. Zongoratanárként arisztokratakörökben is megfordult, de rá kellett eszmélnie, hogy azoktól minden tehetsége ellenére is fényévek választják el. A sértett, bosszús és szégyenkező zseni két évre „tetszhalottá" változott: tanult és olvasott, továbbá írókkal, művészekkel találkozott, hogy ismereteinek horizontját bővítse. - Csináljon valamit vagy valakit belőlem! - kérte gyermekeinek anyját, Marie d' Agoult grófnőt. A magyar születésű, francia nyelvű Liszt 1840 körül kezdett magyarságára eszmélni. Hazai koncertjein szeretettel fogadták - egyszer egy drágakövekkel kirakott kardot is kapott a tisztelet jeleként, ami miatt külföldön kifigurázták. Ő azonban ekkor már állást foglalt. Megszületett Magyar rapszódiája, Koronázási miséje, Vihar-indulója és Esztergomi miséje. Újabb barátnője, Carolina zu Sayn- Wittgenstein hercegnő hatására letelepedett Weimarban, és a XIX. század nagy zenei műveinek egyengetője, a zenei élet reformátora lett. Hatására ez időtől kezdve beszélünk új német iskoláról. Segítette pályáján Berliozt, Corneliust, Dvorákot, Grieget és mindenekelőtt Wagnert. Eszmei támogatásának köszönhető a zöld dombon létrejött Festspielhaus... Első kompozíciója Bécsben született. Ausztria - Heinétől átvéve - a Lisztománia szlogent választotta a bicentenárium eseményeinek csokorba kötésére. A bécsi Liszt-eseményeket a világhírű pianista, Evgeny Kissin januári koncertje vezette be a Musikvereinben. Ezt követi a Theater an der Wien Osterklang fesztiválja keretében áprilisban a Szent Erzsébet legendája, majd egy Liszt-hommage a szupersztár születésnapján októberben. Születésének helyén, a burgenlandi Raidingban (az ifjú Liszt Franz Hanfstaengl által készített fényképét felhasználó, fekete napszemüveges popsztárplakátja alatt), Born to be a Superstar mottóval koncertsorozat kel életre a „nagy európai" tiszteletére. A kétszáz koncertből, kiállításokból és egyéb rendezvényekből álló sorozat januári megnyitóját Ausztria szövetségi elnöke tartotta. A Wagner-család és Weimar képviseletében Nike Wagner intendáns tolmácsolta megkésve a Wagnerek köszönetét. A Liszt-fesztivál igazgató-zongoraművész párosa, Johannes és Eduard Kutrowatz januárban, februárban, júniusban és októberben nívós zongorahangversenyekkel gazdagítja a turizmus által is preferált raidingi rendezvényeket. A zongoraciklusban részt vevő vitágsztárok között lesz Daniel Barenboim, Elisabeth Leonskaja, Boris Bloch, valamint a bayreuthi zenetörténész Stefan Mikisch. A Bécsi Akadémia Martin Haselböck által vezetett, The Sound of Weimar című zenekari projektjei 2010 és 2012 közötti sorozatában Liszt valamennyi weimari zenekari ősbemutatója szerepel. Az énekes művek szereplői között találjuk Adrian Elődöt és Ildikó Raimondit. A raidingi plébániatemplomban pünkösdvasárnap, Paul Iby püspök által celebrált misén felcsendül a Missa Choralis. Unterfrauenhaid plébániatemploma pedig kiállítással dolgozza fel a művész születése körül keringő mítoszt, amely szerint egy cigány asszony megjósolta a nagy művész érkezését. A kismartoni Egyházmegyei Múzeum Liszt vallásosságának szentel kiállítást. Le Concert c' est moi, a koncert én vagyok - írta Liszt a Párizsban élő Christina Belgiojoso hercegnőnek. Tisztában volt vele, hogy koncertjeivel forradalmasította a műfajt, varázslatos dimenziókat nyitott a zenében, közönségét eufórikus hangulatba hozta, női hallgatóit pedig hisztérikus rajongásra késztette. A Liszt-koncertek és egyéb események közül kiemelkedő a tizenhárom éves csodagyereknek a kor divatos lovagregényei közül választott témára szerzett, Don Sanche, avagy a szerelem kastélya című operájának életre keltése. Két variáció is születik belőle. A nyom nélkül eltűnt párizsi ősbemutató Szeretni és szeretve lenni mottójú előadását csak 1977- ben követte újabb bemutató. A szegedi Nemzeti Színház társulatával Anger Ferenc rendezi a daljátékot. A kontraszt kedvéért a Kortárs Balett előadásában, Pál Tamás vezényletével a Dante-szimfónia is elhangzik. A koreográfus, Roberto Galvan megfogalmazása szerint „Liszt félt a menny zenei megkomponálásától, és otthagyott minket, a mennyei élet után áhítozókat a purgatórium kapujában". A muzikalitást és egyéni hangvételt sejtető, koraérett operát, annak ellenére, hogy a későbbi zsenit még csak felvillantja, kötelességünk a jubileum évében bemutatni - nyilatkozza Nicolaus Richter, az általam megkeresett bayreuthi karmester. A Miskolcon és Bayreuthban június-júliusban bemutatandó koprodukció, az opera második feldolgozása, melyben a rendezés német, akárcsak néhány énekes, a Miskolci Szimfonikusok és a színpadi munka magyar, az új zenei módosítások miatt (Gerhard Krammer zeneszerző) a zene osztrák is, és a kassai állami színház zenekari részvétele következtében szlovák is. Nem maradt ránk, csak egy-két stúdiófelvétel, Pál Tamás 1985-ös feldolgozása (Hamari Júliával, Gáti Istvánnal), majd egy londoni előadás. Mi most megkíséreljük, hogy e romantikus lovagtémát Liszt szellemében jelenítsük meg. Liszt mai mércével nem is mérhető, európai gondolkodású, megjelenésű, kivételes kvalitású polihisztor művész volt. Valójában az első európai zenepolitikus. Megújította a zongorajátékot, akárcsak Paganini a hegedűjátékot. Új színeket alkalmazott, és zeneszerzőként az új zenei irányzatok előfutára lett. Korunknak megfelelő kifejezéssel élve popsztár volt. Bayreuth város kulturális életében abszolút tisztelet és érdeklődés övezi. Hányszor megmentette Wagnert biztatással vagy technikai javaslatokkal! Bayreuth és ünnepi játékai ma nem léteznének Liszt nélkül. A fesztivál programja olyan feszes, hogy Bayreuth nem vehetett részt a Liszt-megemlékezésben. Anna Liszt nem kapta meg a megérdemelt elismerést, ezért is szerencse, hogy Bayreuth ma kitehet magáért. A Pierre Boulez szellemi környezetéből jövő osztrák zeneszerző, Gerhard Krammer jelentős szerepet kapott a Don Sanchez-koprodukció partitúrájának átrendezésében és a recitativók kortárs hangzásmegfogalmazásában. A recitativók stílustörést mutattak az opera áriáival, viszont a cselekményre szükség van az opera fonalának megértéséhez, így újra kellett őket komponálni. Szükség volt továbbá egy, a második felvonást bevezető átmeneti zenei betétre, amit szintén én írtam - mondja a zeneszerző. Ez balettre is alkalmas, aminek a német rendező különösen örül. Stílustörés? A koraérett zeneszerző, Liszt hiányossága? Lehet, hogy igen, mégsem így fogalmaznék! Inkább kvalitásait hangsúlyoznám. Azt, hogy Liszt rövid tézisekben drámaiságot tudott kifejezni, ha nem is oly meggyőzőt, mint ami az érzelmi élet érettsége következtében Freud után egy felnőtt zeneszerzőtől lenne elvárható. Az ő drámaisága inkább gyermeki kíváncsiságból fakad, de azon belül is friss, kissé rámenős, poentírozott, harmonikus és szellemes, mint azt egy helyen indulószerű muzsikája is aláhúzza. Ha belülről már készen áll a pap, miért ne viseljen illő viseletet is? - kérdezte Liszt, amikor egy római kolostorban az egyház mellett tette le a voksát. Halotti miséjén Bruckner fantáziáit orgonán a Parsifalból. Reviczky Katalin (Bécs) „Le petit Litz" A kétszáz éve született csodagyerek ünneplése AZ ESZTERGOMI KERESZTÉNY MÚZEUM KINCSEI József, Mária jegyese Vajon Andrea Vaccaro nápolyi festő (miként azt úgy ötven évvel ezelőtt gondolták) vagy Antiveduto Gramatica festette az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött, Szent Család című festményt? A kérdés jelentéktelennek tűnhet, ám látni fogjuk: meghatározó az esztergomi műtárgy művészettörténeti kapcsolódására nézve. Andrea Vaccaro (1598— 1670) nápolyi festőcsaládból származott, és Caravaggio nápolyi követőinek népes táborát gyarapította. Másolatot készített Caravaggio Krisztus ostorozása című festményéről, és az eredeti mellett ki is állíttatta. Festményei témájául nagyrészt ószövetségi és újszövetségi jeleneteket választott. Római kortársa volt Antiveduto Gramatica (1571- 1626). Keresztneve, az Antiveduto (jelentése: jós) apjának megérzésére utal, aki úgy vélte, hogy fia Siena és Róma között fog megszületni. Antivedutót Rómában keresztelték, és művészeti pályafutását is itt kezdte meg. 1591-ben vált független művésszé, két évvel később a festők Szent Lukács Akadémiájának tagja lett. Pályáján két befolyásos támogató segítette. Az esztergomi festmény az úgynevezett Capese- Zurlo-San Marco-gyűjteményből került a Keresztény Múzeum tulajdonába - ez volt a harmadik legnagyobb olyan műgyűjtemény, amely a múzeumot gyarapította. A festményen a mezítelen Kisjézust Szent József és Mária között láthatjuk: a gyermek anyja combjára lép, és felé nyújtja karját, miközben József baljával tartja őt. A festményen Antiveduto ecsetvonásait fedezhetjük fel, aki hasonlóképpen festette meg nőalakjait, mint az esztergomi képen Máriát - ez a hasonlóság különösen Mária arcának és szemeinek vizsgálata révén fedezhető fel. Ilyen szignatúraszerű, a festőt meghatározó egyéni stílus jegyei azonosíthatók Mária ujjain vagy ruházatán. 1620 körül festett esztergomi festményünk párdarabbal is rendelkezik, ami megkönnyíti a festő meghatározását. A karlsruhei múzeum Szent Annájának alkotóját is sokáig más itáliai iskolák körében keresték. Sajnos a festmény mesterének kérdését korabeli irattári, adattári dokumentumok hiányában nem lehet megnyugtatóan és véglegesen lezárni. Ugyanis a különbségek, az apró stiláris eltérések miatt az esztergomi vászon esetében felvethető Antiveduto fiának közreműködése, a karlsruhei kép esetében pedig festőnk kortársait sem lehet kizárni a szerzők közül. A kérdés megnyugtató rendezéséig a képfeliratoknál megmarad a festőnév után zárójelbe tett kérdőjel Dragon Zoltán Antiveduto Gramatica: Szent Család (1622) ( NÉZŐTÉR Az egyszerű szavak virágoskertje Magyarországi bemutató az Új Színházban. Ismerősen idegen harsány bulvárlocsogás. Jöjjön a vád- és a védőbeszéd, döntsön a néző, kinek ad igazat a hiúságában sértett apának, vagy a vagyonát osztogató, bolondnak tartott ábrándos fiának. Show: infantilis lazaság, nihil, reflektorfényes vakító üresség. Ghelderode vásári mutatványosai, komédiásai helyett a modern világ aktualizált víziójában egy önimádó tévés műsorvezető (Almási Sándor) citálja Szent Ferencet (Száraz Dénes) a „fogyasztók" elé: „Ki vagy te (most), Ferenc?" Van értelme a Krisztus-követésnek, az áldozathozatalnak, az Isten, ember- és természetszeretetnek? Vajon hallgatnának-e rá? A XX. századi belga-flamand drámaíró 1926-ban született művében keresi a nyeglén, gúnyosan is feltehető kérdés(ek)re a választ. Szikora János rendezésében a show talmi foglalatában, a misztériumjáték jeleneteiben rajzolódik ki mind erősebb körvonalakkal, árnyalatokkal Isten szegénykéjének portréja. Képek Assisi Szent Ferenc életéből. Epizódok, villanások allegorikus figurákkal: a hóruhára vágyó szegénységgel (Nemes Wanda), akivel Ferenc frigyre lép, derűs angyalokkal és vadul csábító démonokkal... A végtelenbe vesző-vezető színtér a mennyei, a teremtett világ és a civilizáció egymásba fordulása, amely beláthatatlan, mégis „biztos" távlatra nyílik. Ferenc a fényről, a templomról, Krisztus keresztjéről, a szeretetről és az evangéliumról prédikál. Virágos kert, ahol az egyszerű virágok a hétköznapi (vagy annak tűnő) közösségteremtő, örök szövetséget közvetítő és örömet hordozó szavak. Finom humorral átszőtt szívderítő jelenet, ahogy a Poverellóról szóló jámbor legendákat egy zöldségekkel bábozó bohókás szerzetes (Vass György) idézi fel főzés közben a pásztorukat vesztett kistestvéreknek... Élet - halál - öröklét, stigmák, kísértések, búcsú az e világtól, bűnbánat és megtérés az Atyához. Szennyesen-tisztán, ahogy egykor ideszülettünk... A show világa aztán visszaránt jelenünkbe, az igazán irreális valóságba. Marad a döbbenet: Ferenc és kikezdhetetlen üzenetének cáfolhatatlan egyértelműsége. És a bizonytalanság: milyen nehéz lesz az egyszerű szavakról, a láthatatlan lényegről írni..., hogy „hajnal legyen a gondolatokban!" (Michel de Ghelderode: Virágos kert - Képek Assisi Szent Ferenc életéből, Új Színház) Pallas Fotó: Katkó Tamás