Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)

2011-10-09 / 41. (3294.) szám

LXVII. évf. 41. (3294.) www.ujember.hu • ujember@ujember.hu KATOLIKUS HETILAP­ encsés Zsolt festőművész, Budai István börtönparancsnok és Kronauer Éva kulturális mene­dzser fejében fogal­mazódott meg az elítélteknek tartan­dó „freskóterápia" ötlete, amely a ba­lassagyarmati mű­emlék börtönkápol­na helyreállításánál (címlapképünk a helyszínen készült) már valósággá vált. A „freskóterápia", azóta szakképesítést nyújtó tanfolyam, és az elítéltek ön­kéntesen vesznek részt benne. Önis­meretük, probléma­­megoldó készségük fejlődik általa, ez a civil életbe való majdani visszail­leszkedés elősegítő­­je lehet. (A balassagyarmati börtönkápolna helyreállításáról - 10. oldal) „ Kell-e egész napos iskola? Urbán József piarista írása 3. oldal „Meghalni és szeretni még nem elég" A családi egységről Nagymaroson 6. oldal Ha van kibe kapaszkodni Beszélgetés Wanda Poltawska professzorral szenvedésről, hitről, házasságról 9. oldal Országépítő őrlések Makovecz Imre halálára 12. oldal Elítéltek segítették a börtönkápolna helyreállítását A püspöki kar felhívása Népszámlálás: diszkriminatív a rendszeri - Új útmutatás a kérdőív kitöltéséhez A népszámláláskor vallásu­kat katolikusnak megjelölni kívánó személyektől kapott információ szerint a kérdőíven a katolikus jelző nem tüntethe­tő fel. Ez annál is inkább meg­lepő, mert a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) és a törté­nelmi egyházak júliusi egyez­tetését követően még azt a hi­vatalos tájékoztatást kaptuk, amely szerint ez a megjelölés elfogadható lesz, mint aho­gyan elfogadható a reformá­tus, evangélikus stb. megjelö­lés is. Ennek ismeretében kér­tünk minden egyházunkhoz tartozó állampolgárt katolikus hitének megvallására. Joggal merül fel a kérdés, hogy miért húzták ki időköz­ben a lehetséges válaszok kö­zül a katolikust anélkül, hogy erről a magyar katolikus egy­házat értesítették volna, mi­közben más felekezetekkel kapcsolatosan nincs tudomá­sunk hasonló intézkedésről. Ez az eljárás a katolikusokra nézve diszkriminatív, egyben alkalmas az adatok manipu­lálására. A KSH-tól kapott tájékoz­tatástól eltérően az internetes kitöltés esetén a katolikus szót önmagában nem fogadja el a rendszer. Ebben az esetben ja­vasoljuk a Magyar Katolikus Egyház lehetőségét választani. Amennyiben hagyomá­nyos kitöltés esetén a számlá­lóbiztos nem fogadná el a ka­tolikus jelzőt, akkor a római katolikus vagy a görögkatolikus megjelölést célszerű választa­ni - olvasható a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia tit­kárságának október 3-ai, lap­zártánkkor közzétett közle­ményében. Élet a vörösiszap után Egy évvel ezelőtt, október 4-én átszakadt a Mal Zrt. ajkai gyárának iszaptározója. Mintegy hétszázezer köbméter vörös­iszap árasztotta el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely terü­letét, negyven négyzetkilométernyi területen. A katasztrófá­ban tízen haltak meg, és több mint százötvenen szenvedtek égési sérüléseket. Háromszázharminc család otthona és a kör­nyező természeti értékek elpusztultak. Egy évvel a katasztrófa után - bár még felszáll a vörös por - jelentős költségvetési hozzájárulással, a segélyszervezetek együttműködésével megváltozott a tragikus táj képe. (Riportunk Tátika a pajta előtt címmel a 7. oldalon olvasható.) 2011. október 9. Ára 150 Ft • 0,5 euró • 2 új lej Újabb öt évre a CCEE vezetője ismét Erdő Péter bíborost választották az európai testület elnökének Az elkövetkező öt évre ismét Erdő Péter bíbo­rost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vezetőjét választotta elnökéül az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE). A testület szeptem­ber 29. és október 2. között Albániában rendezett találkozóján arról is döntöttek, hogy Angelo Bagnasco bíboros, genovai érsek, az Olasz Püspö­ki Konferencia elnöke és Józef Michalik przemysli érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke lesz­nek a CCEE alelnökei a 2011 és 2016 közötti cik­lusban. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa har­minchárom európai püspöki konferenciát tömörít, amelyeket elnökeik képviselnek, továbbá tag­ja a szervezetnek Luxemburg és Monaco ér­seke, Ciprus maronita érseke és a moldvai Kisinyov püspöke. A tanács a tiranai ülés al­kalmával Milan Sasik munkácsi görögkato­likus püspököt is felvette tagjai közé. Erdő Péter bíborost a tanács terveiről és az új evangelizáció feladatairól kérdeztük. Bíboros úr, gratulálunk az elnöki kinevezés­hez. Kérjük, mutassa be a CCEE munkáját és a következő időszak legfontosabb terveit.­­ Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa az idén negyvenesztendős. Azon kontinentális szervek közé tarto­zik, amelyeket a zsinat utáni időben a szentszék alapított, hogy a püspökök testvéri közösségét, együttműködésüket erősítsék, és a közös lelkipásztori felada­tok megoldásának útjait keressék. Ez a szervezet a kulturális és földrajzi érte­lemben vett egész Európát felöleli. A püspöki konferenciák, illetve a keleti ka­tolikus egyházak szervei is tagjai, tehát nem pusztán természetes személyekből áll, ezért különösen is jól kifejezi e kommunió működését. Az utóbbi öt évben minden esztendőben tartunk tematikus üléseket; hagyomány ez Roger Etchegaray bíboros elnöksége óta. Ilyene­ket tartottunk a házasságról, a családról, a de­mográfia problémáiról, az állam és az egyház viszonyáról az egyesülő Európában, a migrá­cióról, idén pedig az új evangelizációról. Ezzel párhuzamosan voltak olyan szakcsoportjaink, szakbizottságaink, amelyek szintén egész Eu­rópára kiterjedő kutatásokat végeztek, és munkájuk eredményét nemcsak a püspöki konferenciák, hanem néha nagyobb nyilvá­nosság elé is tárták. Például ilyen kutatás volt, amely a hitoktatás európai helyzetével foglal­kozott, ezt könyv formában bemutattuk Strasbourgban, az Európa Tanácsban is. Jelen van munkánkban az egyház életének majd minden vonatkozása, a lelkipásztori munka kérdéseitől a tömegtájékoztatási eszközök használatáig. A bevándorlás és a kivándorlás, a cigánykérdés, az igazságosság és a béke kap­csolata, valamint az ökumené nagyon sok gya­korlati vonatkozása ugyancsak szerepel sza­kosított csoportjaink témakörei között. (Folytatás az 5. oldalon.)

Next