Új Ember, 2011 (67. évfolyam, 1/3255-51/3304. szám)
2011-09-11 / 37. (3290.) szám
Európa - Afrika nélkül? Interjúnk Andrea Riccardival A Sant'Egidio Közösség a nyolcvanas évektől Afrika több mint huszonöt országában van jelen. A közösség alapítóját, a nemzetközi békemozgalom egyik vezéralakját, Andrea Riccardit szólaltatta meg lapunk. Az assisi vallásközi béketalálkozók szervezésében is elöl járó Riccardi professzort a Szomáliát, Kenyát és Etiópiát érintő éhínségről, illetve az Afrikát sújtó más problémákról kérdeztük. Szót ejtettünk arról is, hogy a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények óta eltelt idő milyen tapasztalatokkal szolgál a béke megteremtésén fáradozók számára. (Folytatás a 7. oldalon.) i rály I . 1 11 1 1 1 | 1 * Szomáliai menekültek élelmiszersegélyre várnak Kény. A helyi menekülttáborokban mintegy 405 ezer ember él. Esterházy János rehabilitációja felé Jegyzet a 3. oldalon Együtt érző lelkülettel, a kultúrákra nyitottan Exkluzív interjúnk az új szentszéki nagykövettel 9. oldal Nincsenek rossz gyerekek Könyvajánló a 8. oldalon Veni Sancte Tanévnyitó az egyházi iskolákban 10. oldal Liturgia és prófétai szó Dobszay Lászlóra emlékezünk 12. oldal 2001. szeptember 11. Az emberiség „sötét napja" A terrortámadások után II. János Pál pápa az emberiség története „sötét napjának" nevezte szeptember 11-ét. Az emberi méltóság elleni szörnyű támadásnak. De az egyház hamarosan figyelmeztetett: nem tekinthető „vallások háborújának" az, ami a terrorizmus elleni küzdelmet jelenti. II. János Pál 2002 januárjában meghívta a világvallások képviselőit a következő assisi találkozóra, hogy együtt tegyenek tanúságot az erőszak és az igazságtalanságok ellen. A találkozó üzenete azt hangsúlyozta, hogy sohasem lehetséges erőszakot gyakorolni Isten nevében. A vallás sohasem lehet alkalom a gyűlöletre, terrorra és erőszakra. Szeptember 11-e után még világosabbá vált, milyen nagy szükség van a kereszténység és az iszlám közötti párbeszédre. Ez a kor parancsa. Jozef Niewhadomski innsbrucki teológiaprofesszor most, a tizedik évfordulón emlékeztet arra, hogy ez a párbeszéd kényes feladat ugyan - amit a pápa 2006-os úgynevezett regensburgi beszédét követő félreértések, sőt támadások is mutattak -, de százharmincnyolc iszlám tudós levele tükrözte a párbeszédkészséget. Wolfgang Palaver innsbrucki szociáletika-professzor szerint az erőszakot nem a vallások szülték sem a történelemben, sem most, hanem muzulmán tömegek gyökértelenné válása. A nemzetközi kutatás fontos eredményének tekinti, hogy előítéletnek bizonyult az iszlám társadalom demokratikus átalakulásának lehetetlensége. Ennek lehetősége éppen az elmúlt tíz évben mutatkozott meg - mondja. Az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciája külön honlapon közli az évfordulóval kapcsolatos videókat, interjúkat és szemtanúk vallomásait. Ebben olvasható tíz évvel ezelőtti felhívásuk is: „Living with faith and hope after September 11" (Hittel és reménnyel élni szeptember 11. után). Az amerikai katonalelkészek tábornoka, Donald Rutherford egy interjúban hangsúlyozza: a merényletek megmutatták, milyen sebezhetők vagyunk mindnyájan. De az átélt erőszak nyomán erősödhet a hitünk. New Yorkban tíz éve nemcsak a két hatalmas épületet rombolták le, hanem a közelükben álló Szent Miklós görögkeleti templomot is. Most Andoniosz phasianei püspök, az amerikai görögkeleti érsekség kancellárja és több republikánus politikus a templom újjáépítésére szólított fel. Ehhez a város már három évvel ezelőtt húszmillió dollár támogatást ígért, azt azonban az újjáépített templom pontos helyének vitatott volta miatt még nem fizették ki. A tervezett iszlám mecset építése is késik a Ground Zero mellett. A késés oka, hogy az építkezés anyagi támogatója Szaúd-Arábia lenne - az az ország, ahol nem tűrik meg, hogy valaki akár Dávid-csillagot, akár keresztet viseljen vagy tiszteljen. Rosdy : A rózsa tüskéi A Jó Pásztor-nővérek és az Új Jeruzsálem közösség segítőközpontja Terézvárosban „Csak egyet" szociális segítőközpont áll a pincehelyiség bejárata fölött január óta a Király és az Izabella utca sarkán, Budapest VI. kerületében. Az ország egyetlen olyan hajléktalanellátó intézménye előtt állunk, amelyet egy szerzetesrend tart fenn. Intézményünk hivatalos elnevezése a nappali melegedő lenne, ám mi engedélyt kértünk a minisztériumtól, hogy segítőközpontnak nevezhessük, mert ez sokkal jobban kifejezi, amire törekszünk: már a nevünk által is különbözni szeretnénk - mondja Kunszabóné Pataki Anna intézményvezető. - Mindent nyújtunk, amit egy nappali melegedő, sőt túlteljesítjük a törvényileg előírtakat, és minden tevékenységünkben, a hozzánk betérőkkel való minden egyes találkozásban a keresztény felebaráti szeretet szellemében szeretnénk eljárni. Reggelit adunk, és nemsokára ebédet is lehet majd nálunk kapni, segítünk az álláskeresésben álláslisták öszszeállításával, internet- és telefonhasználat biztosításával, valamint önéletrajzírással. Lehet nálunk fürdeni, tiszta fehérneműt és más ruhákat kaphat, akinek szüksége van rá, és a saját ruháját is mindenkinek kimossuk-megszárítjuk. Bárki hajat vágathat, élelmiszercsomagot kaphat, ha krízishelyzetben van, kiváltjuk a gyógyszerét, sőt vonatjegyet is veszünk neki, ha meg akarja látogatni a vidéki rokonait. Filmklubunk és képzőművészkörünk is van. Nemcsak hajléktalanokat segítünk: ügyfeleink mintegy harmadának van lakása, de rettentően szegény. „Csak egyet" - központunknak ez a sokak számára különösnek ható elnevezése érteti meg legpontosabban, mit akarunk: egyenként kapcsolatba kerülni a bennünket bizalommal felkeresőkkel, egyénközpontú szemléletet érvényesíteni, és nem tömegek „ellátásában" gondolkodni. (Folytatás a 6. oldalon.)