Új Ember, 2012 (67. évfolyam, 52/3305. szám - 68. évfolyam, 51/3356. szám)
2012-04-08 - 2012-04-15 / 15-16. (3320-3321.) szám
2012. április 8-15. 4 UtSmt Közélet VILÁGNÉZET katolikus szemmel A média pápaképe Georg Gänswein prelátus, az április 16-án nyolcvanötödik születésnapját ünneplő szentatya magántitkára legújabb könyvében, melynek címe: XVI. Benedek pápa - Kiválóságok a pápáról, torzítással vádolja a média egy részét. Emlékeztet arra, milyen botránnyá dagasztották 2009-ben a tényt, hogy a pápa feloldotta a kiközösítés büntetése alól Richard Williamson püspököt és társait, anélkül, hogy tudott volna a lefeborista főpap holokauszttagadó politikai kijelentéseiről. Ezt az esetet az angol sajtó különösen félremagyarázta. Ganswein szerint a pápa figyelemmel kíséri, mit ír róla a sajtó. Ha valamit jogos kritikának ismer fel, megfontolja. Márpedig a számára készülő napi szemle mindig tartalmazza az ellene irányuló támadásokat, bírálatokat is, nemcsak a pozitív sajtóvisszhangokat. Európa ma már nem az élő keresztény hit példaképe - mondja a Baden Württembergből származó prelátus, aki már a Hittani Kongregációban is személyi titkára volt Ratzinger bíborosnak. XVI. Benedek főleg Európa helyzetére gondolt, amikor létrehozta az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát. Ebben riadójelzését kell felismernünk. A szentatya születésnapján egyébként nem lesz semmiféle nagyobb ünnepség. Április 20-án a lipcsei Gewandhaus zenekar három éve tervezett hangversenyt ad a jubiláns tiszteletére a pápai kihallgatások csarnokában. XVI. Benedek magántitkárának új könyvében a politika, a gazdaság, a művészet, a sport és az egyház húsz kiemelkedő képviselője vall a pápához fűződő személyes kapcsolatáról. Többek között Franz Beckenbauer labdarúgó-legenda, Maria Höfl-Riesch síbajnok, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, Edmund Stoiber egykori bajor miniszterelnök, Karl Wallner ciszterci szerzetes, a pápáról elnevezett, alsó-ausztriai hittudományi főiskola rektora és Notker Wolf bencés prímásapát nyilatkozata olvasható a kötetben. Reinhard Marx müncheni bíboros érsek XVI. Benedek finom és olykor rejtett humorát méltatja, és olyan emberként beszél róla, aki szeret nevetni. A bíboros szerint a humor teológiai érték, mely azt fejezi ki, hogy e világ súlyos valóságai nem jelentik az utolsó szót. (rosdy) Nyelvi álokoskodás Az interneten bukkantam a Hírszerző című portál egyik cikkére. Az írás a Himnusz első sorát idézi az új alkotmány/alaptörvény preambulumából, és kifogásolja a benne szereplő felszólító módú igét. Néhány sor az írásból: „Itt van kezdésnek az »Isten, áldd meg a magyart« idézet. Na most ez egy jogszabály. A jogszabály alapesetben jogot keletkeztet vagy kötelezettséget ír elő. A Himnusz első sora egy felszólító mondat. Mit jelent egy felszólítás egy jogszabályban? Azt bizony. A forradalmi (alkotmányozó) országgyűlésnek sikerült az első tényleges világcsúcsát fölállítania, legalábbis mi nem tudunk róla, hogy létezik még ország, amelyikben jogi kötelezettséget róttak Istenre." A cikk szerzőjének tudnia kellene, hogy a felszólító móddal nyelvünk nemcsak parancsot, hanem kérést is kifejez. A Himnusz első versszakában az áldd igén kívül még két felszólító módú ige van: nyújts, hozz. Ezek is kérések. Ugyanígy kérést fejez ki a Miatyánk szövegének hat felszólító módú igéje: szenteltessék meg, jöjjön el, legyen meg, add, bocsásd meg, (ne) vígy. A latin szövegben ezek közül négy coniunctivusi (santificetur, adveniat, fiat, inducas), kettő pedig imperativusi alak (da, dimitte). A magyarban sem csak a felszólító mondat fejez ki kívánságot, hanem a feltételes mód is. Ez azonban nem pontosan felel meg a latin coniunctivusnak. Épp ezért ezt a latin ragozási módot kötőmódnak fordítják. Archaizálási szándékkal használ például néhány latinizmust Babits Mihály a Jónás könyve című művében. Ezek feltételes módban állnak: felkelt, hogy szaladna; hajóra szállt, mely elvinné ötét; elküldte tátott szájjal, hogy benyelné (tudniillik a halvónást). S ha már egy imaszöveget hoztunk a fenti állítás cáfolatára, folytassuk egyéb szakrális példákkal. A szentmise egyetemes könyörgései végén hangzik el a „Kérünk Téged, hallgass meg minket!" mondat. A litániák pedig így kezdődnek: „Uram, irgalmazz nekünk!" Ugyancsak a litániában fordulnak elő a következők: „Ments meg, Uram, minket!" „Könyörögj, (könyörögjetek) érettünk!" És még egy érv a szerző véleménye ellenében: a preambulum szó jelentése „bevezetés". Csak az alkotmány/alaptörvény további részében fogalmazódnak meg a jogok és kötelezettségek. Alaptörvényünk preambuluma tehát nem kötelezettséget ír elő, hanem Isten áldását kéri a magyar nemzetre. És hogy a Himnuszból, a nemzeti imádságból idéz, az természetesnek tekinthető. A himnusz eredetileg is vallásos témájú költemény, nem véletlenül szerepel benne Isten neve. Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a szöveg nem idézett részében az Istent, a vallásos érzelmű embereket kimondottan sértő kifejezéssel is találkozunk. Ez azonban már nem nyelvi kérdés, hanem a jó ízlés és az illemtan területére tartozik. Dóra Zoltán A HÉT KÉRDÉSE Az „ötödik evangéliumról" Aki járt már Krisztus nyomában a Szentföldön, visszavágyik oda. Aki nem jutott még el, az legalább egyszer szeretné látni a helyet, ahol Jézus megszületett, felnőtt, tanított, virágvasárnap szamárháton bevonult Jeruzsálembe, ahol elítélték, leköpdösték, ruhájára sorsot vetettek, keresztre feszítették, de harmadnapra feltámadt. Szent Jeromos nem véletlenül nevezte az ötödik evangéliumnak e földet. Az anyagi terhek mellett persze sokan félnek útnak indulni, hiszen gyakran hallunk Izraelből aggasztó híreket, amikor palesztinok és izraeliek összecsapnak, illetve a különböző keresztény egyházak képviselői egy-egy nagyobb ünnep alkalmával tettlegességgel próbálják megoldani nézeteltéréseiket. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök három és fél éven át élt és tanult a Szentföldön. Töltött ott húsvéti időszakot is. Tőle kérdeztük, miként ünneplik a szentföldi keresztények Krisztus halálát és feltámadását. A katolikusok legszebb és legnagyobb ünnepe a virágvasárnapi körmenettel kezdődik. Az esemény az Olajfák hegyén lévő Betfagéban (magyarul „a füge háza") kezdődik, és a processzió a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz tart. Egykor Betániában szállt meg Krisztus, s Betfagét érintve vonult szamárháton Jeruzsálembe. Amikor 1987-től 1991-ig kint voltam, több alkalommal az utolsó pillanatig gondot jelentett, vajon meg lehet-e tartani ezt a körmenetet, a hatóságok adnak-e rá engedélyt. Ilyen alkalmakkor terrorveszélyre szoktak hivatkozni... Pálmaágakkal, énekelve ereszkedtünk le az Olajfák hegyének nyugati lejtőjén. Gyönyörűen látszott Jeruzsálem, elvonultunk a „Dominus Flevit" („az Úr sírt") nevű hely mellett, ahol a hagyomány szerint Jézus, amikor megpillantotta Jeruzsálemet, megsiratta a várost. Tudni kell, hogy a szentföldi szertartások menetét a krími háború után, a XIX. század második felében meghatározott status quo szerint lehet végezni. Az akkori nagyhatalmak megegyeztek, hogy a szent helyeken melyik felekezet mikor ünnepelhet. Ebből sokszor volt és van ma is probléma. A XX. század elején a viták során meg is öltek egy ferences szerzetest, de a legutóbbi években is megtörtént, hogy az izraeli rendőrség választotta szét a különböző ortodox egyházak képviselőit, akik összevesztek a helyek használatán. A viták oka legtöbbször az, hogy míg a Szentföld az Oszmán Birodalom része volt, a szent helyek használatának jogával visszaéltek a hódítók. Szinte négyzetméterről négyzetméterre adták el a területeket különböző egyházaknak. A Szent Sír-bazilikában például az oszlopokat, az ablakokat is külön-külön egyházaknak árusították ki. Rengeteg pénzt szedtek be így, sőt, néha ugyanazt a részt többeknek is eladták, amelyre aztán még manapság is tulajdonjogot formálnak az érintett egyházak. A status quo szabja meg az egyházak vonulásának irányát és időpontját is, s ez szabályozza a koptok, görögök, szírek, örmények, de a ferencesek által vezetett katolikus szertartások rendjét, idejét is. Még a tömjénezést is eszerint lehet végezni. A szabályozás miatt a katolikus szertartások még a II. vatikáni zsinat előtti rendben zajlanak. Ez számunkra meglepő, de új megállapodásokat kötni sajnos egyelőre reménytelen, hiszen a különböző egyházak és egyházi közösségek kellő rugalmassága nincs meg ehhez. A ferencesek nagypéntek este a Golgotán tartanak szertartást. Imádságok, énekek hangzanak el, egy ferences prédikál, majd leveszik Jézust a keresztről, és elviszik a Szent Sírhoz. A kereszt különleges, mert levehető róla a korpusz. Végtagjaiból sorban kihúzzák a szegeket, megcsókolják ezeket gyönyörű Krisztus-sirató énekek kíséretében. Útközben ahhoz a kőhöz viszik, ahol a hagyomány szerint megkenték Jézus testét, utána gyolcsba göngyölik, és ünnepélyesen a sírhoz indulnak vele. Nagy élmény ez a jelenlévőknek. Van kevésbé szép emlékem is. Nagycsütörtökön a görög ortodox pátriárka akart bevonulni a Szent Sír-bazilikába. Előzőleg egyházgondnoka, az ő tudta nélkül, titokban, jogtalanul egy nagyobb területet eladott izraeli magánszemélyeknek. A pátriárka tiltakozott, de nem ért el eredményt. Nagy volt a feszültség, fiatalok tüntettek. Az izraeli rendőrség könnygázt lőtt közéjük. A pátriárka a földre esett, mellkeresztje eltörött. Ma már ritkább az ilyen esemény, hiszen a palesztin területek köré falat emeltek. Vannak, akik soha nem juthatnak át ezen, így a konfliktusok száma is csökken. Akárcsak a szentföldi keresztényeké. Sokan úgy vélik, lehetetlen ott élni, és elmenekülnek. Bókay László Az Olajfák hegyéről indulva látta meg Krisztus Jeruzsálem falait Székely János püspök. A ferencesek nagypénteken a Golgotán este tartanak szertartást Világörökség lesz a csíksomlyói búcsú? Románia kulturális és örökségvédelmi minisztere, Kelemen Hunor márciusban elküldte az UNESCO-hoz azt a dokumentációt, amelyben hivatalosan kérik, hogy a csíksomlyói búcsút vegyék fel a szellemi vlágörökség listájára. A minisztériumban működő Országos Szellemi Örökség Bizottság múlt év őszén szavazta meg a felterjesztést a szellemi örökségi címre. A javaslatot támogatja az Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Megyei Jogú Város Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a Gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Csíksomlyó Egyesület és a csángóföldi Szent István Egyesület is. A minisztérium indoklása szerint a több mint ötszáz éves hagyományra visszatekintő zarándoklat mára az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, 1989 óta pedig Csíksomlyó az összeurópai katolicizmus számára is jelentős kegyhely lett. Az UNESCO döntése legkorábban a 2012. november 25-30-i grenadai konferencián születhet meg. b. 1. A szmolenszki tragédia évfordulóján Két évvel ezelőtt, 2010. április 10-én az oroszországi Szmolenszk katonai repülőterének közelében lezuhant egy lengyel utasszállító repülőgép. A fedélzetén tartózkodó kilencvenhat utas közül senki sem élte túl a szerencsétlenséget. Az áldozatok között volt Lech Kaczynski köztársasági elnök és felesége, továbbá számos kormányzati tisztségviselő, parlamenti képviselő, állami és társadalmi vezető - valamennyien a katyni mészárlás hetvenedik évfordulóján tartott megemlékezésre igyekeztek. Mint ismeretes, 1940-ben az oroszországi Katynban és környékén a szovjetek huszonkétezer lengyel katonatisztet, illetve polgári személyt lőttek tömegsírokba. A légi katasztrófa második évfordulóján, április 10-én, 19 órai kezdettel szentmisét tartanak Budapesten, a belvárosi Nagyboldogasszony-templomban (V. Március 15. tér). A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ), a Civil Összefogás Fórum és a Civil Egyeztető Tanács által szervezett szertartáson Osztie Zoltán plébános, a KÉSZ elnöke és Karol Koztowski, a budapesti lengyel templom plébánosa koncelebrál. Ugyanabban az időpontban a varsói Keresztelő Szent János-székesegyházban Kazimierz Nycz érsek, prímás Bíró László tábori püspök oldalán mutat be gyászmisét. (Zs. G.)