Új Ember, 2013 (68. évfolyam, 52/3357. szám - 69. évfolyam, 51/3408. szám)
2013-06-30 / 27. (3384.) szám
2013. június 30Fórum Of Iinfo- 13 Könyvespolcra Megalkuvás nélkül Laki Ferenc fordításában, Perger Gyula utószavával és lektorálásával jelent meg Michael Hesemann német történész könyve XII. Piuszról A pápa, aki szembeszállt Hitlerrel címmel. Az 1970-es években hazánkban is nagy propagandával terjesztették - nyomtatásban és színházban is - Rolf Hochhuth A helytartó című drámáját, amely szovjet érdekből, de máig hatóan megrágalmazta a zsinat előtti utolsó nagy pápát, azt állítva róla, hogy kiszolgáltatta a zsidókat Hitlernek. Megállíthatta volna-e XII. Piusz a hitleri szörnyűségeket, miközben nyíltan elítélte a háborút és a zsidóüldözést? Michael Hesemann német történész és író, számos magyarul is megjelent kötet szerzője többek között a Vatikáni Titkos Levéltárban végzett kutatásai alapján rajzol hiteles portrét XII. Piuszról. Könyvében bizonyítja: Eugenio Pacelli már pápává választása előtt, majd pápaként is megalkuvás nélkül állt ellen a diktátor ördögi politikájának, és felelős, körültekintő módon - a Hitlernek kiszolgáltatott emberek sorsát mindig szem előtt tartva - küzdött a náci terror ellen. A kötet teljes életrajzot ad Isten szolgájáról, XII. Piusz pápáról. Az utószó és a képmelléklet pedig tanúsítja a szentatya magyarok iránti rokonszenvét és szeretetét. (A könyv július 1-jétől kapható az Új Ember könyvesboltjában.) RGy A békéscsabai Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskola és Óvoda 7. osztályos tanulói a Határtalanul program keretében erdélyi tanulmányi kiránduláson vettek részt. Erdélyi tájaként Katolikus iskolaközpontunk harminckét békéscsabai, gerendási és kamuti diákjával erdélyi utazásunk során gyönyörű hegyeket, történelmi városokat és zarándokhelyeket láttunk. Útvonalunk: Békéscsaba - Nagyszalonta - Nagyvárad - Marosvásárhely - Nyárádszentlászló - Korond - Szováta - Borzont - Gyilkos-tó - Békás-szoros - Csíksomlyó - Segesvár - Máriaradna - Arad - Békéscsaba volt. Az út alkalmával megtapasztalhattuk, hogy a székely, román, magyar, szász, német és sváb nemzet nyelve és kultúrája jól megfér egy helyen. Élményekkel gazdagon, Erdély csodálatos tájaival a szívünkben tértünk haza. Az utazást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. 696 000 forinttal támogatta. SKI : határtalanul! Mi megszületünk, felcseperedünk, aktív életet élünk,és amikor eljön az idő, a másvilágra kell távoznunk. Amíg élünk, időnként kimegyünk a temetőbe emlékezni szeretteinkre. Jó a Kerepesi, a Késmárki, a Sásdi sírkertben sétálni, ahol számos híres ember síremlékét láthatjuk, sírfeliratát olvashatjuk el. A Nyugat-Dunántúlon járva eljutottam a már Körmendhez csatolt, egykor azonban még önálló településként létező Horvátnádaljára. A faluközpont felé gyalogolva keresztül kellett mennem a temetőn, a templomkerten, s közben valami megragadta a figyelmemet. Régen az emberek szinte mindig a templom köré temetkeztek. A hajdani sírokból azonban ma már csak néhányat láthatunk. A horvátnádaljai templom mellett található temetőben két márványtáblás keresztet állítottak: az egyiket az ősök emlékére, a másikat az itt született lelkipásztorok tiszteletére. A kettő között egy régi kőkereszttel ellátott népies - talán barokk stílusú -, feltűnően jó állapotú, szépen gondozott síremlék látható, amelyet friss virágok díszítenek. A kereszten a megfeszített, alatta koponya sípcsontokkal. A lent kiszélesedő sírkövön a feszület alatt jól olvasható szöveg keltette fel a figyelmemet: „Itt Fekszik Henits Anna Hét Papok Nevelő Annya kik közül 4.nek édes Szülője 3.nak pedig igaz Nevelője Meg holtt 1796. 31. Januar Élt 72 észt." Gyürki László pápai prelátushoz fordultam felvilágosításért: vajon ki lehet az a hét pap, akiket a sírban nyugvó hölgy felnevelt? Tőle tudtam meg, hogy már korábban is sokan érdeklődtek e síremlék után. A falu neve is arra utal, hogy a török elől menekülő horvátok lakták e környéket. Mára a község már elmagyarosodott, de a nevek még őrzik viselőik származásának emlékét. A közeli szentpéterfai Németh János tanító, iskolaigazgató irodalmi formában írt e sírról. A plébánia anyakönyveiben kutatva megtalálták a szülők és az édes-, illetve nevelt gyermekek adatait. 1731. április 23-án az akkori plébános, Rács János régies kézírása szerint: „Anna apja Spaics Miklós, anyja Mesetics Ilona, a család eredete ex Nádalla." Henits Anna leánykori neve tehát Spaics (más írásmód szerint Spaits) Anna volt. Henits Miklóssal kötött házasságot (sajnos ebből az időből nem maradt fenn a házasultak anyakönyve, így az időpont ismeretlen). Férje módos gazda, aki egy híres takács fia volt. A kor szokása szerint ő is felvette a férje nevét, így őrizte meg az emlékezet. Az édesanya 1796. január 31-én hunyt el, s még abban az évben követte őt a férje is. Gárdonyi Géza 1884-ben a közeli Sárváron volt tanító, tán ekkor láthatta Henits Anna sírkövét, és ez ihlette a Paizs Anna című vers megírására, melyben az anya hét papgyerekéről emlékezik meg gyönyörűen. Tény, hogy Gárdonyi anyja Szőlősgyörökről származik, a családjában Henizs és Pajzs nevek is találhatók; de hogy egy anyának több pap gyermeke lett volna, eddig nem bizonyított. Az első világháborúban eltűnt sírkő felirata: Itt nyugszik Pajzs Anna hét papnak az anyja ötnek a szülője kettőnek nevelője Kik lehettek Fenits Anna édes- és nevelt gyermekei? Henits József 1757. szeptember 25- én született. Ő Henits Miklós és Spaics Anna három pap fia közül a legidősebb. Nagybátyjának és unokabátyjának példája is hathatott rá, akik jezsuita, illetve ferences rendi szerzetesek voltak. Kőszegi jezsuita gimnáziumi, majd veszprémi szemináriumi tanulmányai után 1781-ben szentelte pappá Bajzáth püspök. Csurgó, Somogyvár, Pápa, Nagygarna plébánosa volt. Ez utóbbi helységben - a római Pantheon mintájára - az Esterházyak klasszicizáló stílusú kerek templomot építettek családi kriptával. A felszentelésen részt vett Henits József is. Hazafelé a kocsija felborult, s az elszenvedett zúzódások következtében 1818. augusztus 25-én meghalt. A kriptában temették el. Henits György 1767. december 17- én született. Pozsonyi és szombathelyi teológiai tanulmányok után 1791. augusztus 28-án szentelte pappá Szily püspök a régi vártemplomban, bizonyára díszes vendégek előtt, hiszen másnap tették le az új székesegyház alapkövét. Bántornya, Alsólendva, Tótszentmárton, Tömörd, Nagypöse (ma Gyöngyösfalu) voltak szolgálati helyei. Ez utóbbi településen hunyt el 1808. április 21-én. Henits Miklós 1775. április 13-án született. A veszprémi és a pozsonyi szeminárium elvégzése után - akárcsak bátyját - őt is Bajzáth püspök szentelte fel 1800. augusztus 29-én. Kaposvár és Barcs után Buzsákon volt plébános, ahol húsz évig szolgált. Templomot épített Öreglakon és Táskán. 1824. május 13-án Buzsákon halt meg, sírja már nincs meg. A nevelt gyerekek: Spaics Péter 1735. május 25-én született, szülei Spaics Miklós és Ilona voltak, Henits Anna testvéröccse és felesége. Tanulmányait Trencsénben és Kassán folytatta, majd Nagyszombatban doktorátussal fejezte be. 1765-től a nagyszombati egyetem tanára lett, mértant, katonai és civil építészetet tanított, később Bős (ma Gabcíkovo) plébánosa lett és maradt huszonhat éven át. Itt is halt meg 1797. május 22-én. Spaics György, Henits Anna második nevelt fia, apjának második feleségétől született. 1750. március 7-én Bacsón lépett be a ferences rendbe, ekkor kapta a László nevet. A teológiát a budai vízivárosi rendházban végezte. Tanár és bajai, majd budai házfőnök, később ügyvivő tartományfőnök lett. 1799. január 5-én Budán halt meg. Spaics István kereszteléskor a György, a jezsuita rendben pedig az István nevet kapta a noviciátus után. Budán tanított, majd 1795-től a székesfehérvári gimnázium igazgatója lett. Nagy ásványgyűjteménye volt, 1804. március 28-án hunyt el. Henits János 1751. június 20-án Henits Antal és Katalin gyermekeként született, Henits Anna negyedik nevelt fia tehát férje révén rokona. Nádasd plébánosaként negyvenévesen halt meg 1791. január 14-én. Kétszáz éve a figyelmetlen kőfaragó tán a nevekre figyelhetett, s ezért tévesztette el a számokat. Helyesen ugyanis ezt kellett volna írnia a sírkőre: háromnak anyja, négynek nevelője. De a mai paphiányban erre a kis tévedésre ne is figyeljünk oda! A sírban nyugvó Henis Anna családjának példája talán elgondolkodtatja a mai szülőket és ifjakat is. Bárcsak több gyermeket vállalnának a családok, és - ha az Isten is úgy tartja helyesnek - bárcsak ne fogyatkozna a papok száma! A sír történetének ismertetésével erre szerettem volna felhívni a figyelmet most, a papszentelések idején. Szöveg és kép: Techet József Hivatások bölcsője Horvátnádalja Röviden ■ Magyar Katolikus Rádió: Elindult a kiskőrösi adó A Magyar Katolikus Rádió műsora június 11-étől fogható Kiskőrösön és 60 kilométeres környezetében is a 91,7 MHz-es frekvencián. A közeljövőben Esztergom, Vác és Debrecen bekapcsolódásával bővül a vételi lehetőség.sz■ Budapest díszpolgárai Tizenöten kaptak díszpolgári címet Budapesten június 19-én, a szabadság napja alkalmából. Elismerésben részesült többek között Dávid Katalin művészettörténész és Khirer Vilmos bírósági helynök is. MTI/MKI Gyémántmise Pestszentlőrinc-Erzsébettelepen Beer Miklós váci megyés püspök részvételével, közel tíz paptestvér jelenlétében, bensőséges ünneplés keretében mutatta be gyémántmiséjét Zsombor Kálmán főesperes júniusi 6-án a pestszentlőrinc-erzsébettelepi plébániatemplomban. Az ünnepi szentbeszédet Urbán Gábor rákosszentmihályi plébános tartotta, aki káplánja volt és utódja is lett az ünnepeltnek. A templomot zsúfolásig megtöltötték a hívek. A szentmise végén elsőként Beer Miklós megyés püspök köszöntötte a jubilánst, majd Gável Henrik pestszentlőrinci és Galambossy Endre rákoscsabai főplébános mondta el köszöntését. A volt káplánok nevében Láng András prépost, a piliscsévi hívek nevében Feldhoffer Antal plébános mondott üdvözlő beszédet, majd a református egyház nevében Molnár István lelkész fejezte ki jókívánságait. A jubiláló gyémántmisés megható szavakkal köszönte meg főpásztorának személyes jelenlétét, a köszöntésekben kifejezett hitvalló megnyilatkozásokat és jókívánságokat. A Zsombor Kálmán prépost hat évtizedes papi szolgálatát ünneplő szentmise fényét a Rotunda énekkar és a piliscsévi kórus szép szereplése emelte.mn■ Ezüstmise Előszálláson Mihályi Miklós plébános huszonegy esztendeje szolgál a Fejér megyei településen. Három falu papja, ugyanis az előszállási Kisboldogasszony-plébánia látja el Nagykarácsonyt és Daruszentmiklóst is. Miklós atyát Székesfehérváron szentelték fel 1988. június 18-án. Választott jelmondata: „Magadnak teremtettél.” Két évig Csepelen volt káplán, majd Adonyban és Pilisvörösváron szolgált. Előszállásra 1992 szeptemberében került, és az eltelt két évtized alatt nagyon sokat tett az egyházközségekért. Nagykarácsonyban, a templom mellett felépült az ország legnagyobb kültéri betleheme, amely az akkor hetvenöt éves templommal együtt karácsonyi postabélyegen is szerepelt. Előszálláson a hívek összefogásával restaurálták az 1779-ben épült templomot, megjavították a harangot, és régi, műemlék jellegű kőkeresztek kaptak új, méltó helyet a főút mellett. A jubileumi szentmisén megtelt az előszállási templom, mindhárom településről érkeztek hírek. „Az eltelt huszonöt év történéseit nehéz pár mondatban összefoglalni - mondta a plébános -, ám azt mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni, hogy ifjúkoromban nagyon jó bibliaórára és közösségbe járhattam a dél-budai Baross Gábor-telepen, ahol Arató Miklós plébános atya közösségéből tizennégy házasság és öt papi hivatás született, akik mind a mai napig hűségesen szolgálnak az Úr szőlőjében. Ezt a további hűséget szeretném kérni és kívánni az elkövetkező évtizedekre mindannyiunk számára.” Gajdó Ágnes ■ Orgonakurzusok kántorok részére A Magyar Egyházzenei Társaság és az Evangélikus Kántorképző Intézet 2012. augusztus 21. és 24. között ismét ökumenikus orgonakurzusokat szervez kántorok és orgonisták számára a fóti Evangélikus Kántorképző Intézetben (2151 Fót, Berda József utca 3.). Augusztus 21-24-én, szerdától szombatig Németh Csaba orgonaművész irányításával intonációs kurzus lesz, amely elsősorban a népénekek orgonás bevezetésének lehetőségeit kívánja megismertetni az érdeklődőkkel, az egészen egyszerű, technikai tudást alig igénylő formáktól az összetettebb megoldásokig. Ennek folytatásaként augusztus 22-én, csütörtökön Fassang László tart improvizációs kurzust az óbudai református templom orgonáján. Jelentkezési határidő: 2012. július 31. Részletes tájékoztatás és jelentkezési lap a kantorkepzo.lutheran.hu honlapon található. Enyedi Pál Isten orgonása Űrnapján reggel még ő készítette el az oltárt, s a délutáni imaórán is részt vett, de már fáradtan érkezett. Ekkor énekelteti utolsó énekét - tán hálaadásként - több mint fél évszázada végzett kántori szolgálatáért. Tihanyi Istvánná Rátkai Mária a Vas megyei Horvátnádalján élt. Küzdelmes, mégis szép élete volt. Mélyen vallásos családból származott (a szülők tizennégy gyermeke közül hárman lettek papok), ezért is gondolta úgy, hogy életét egészen Istennek szenteli: domonkos szerzetes lesz. Ám a szerzetesrendek feloszlatása után fel kellett adnia hivatását, bár akik ismerték, azt mondják, hogy lélekben mindig szerzetes maradt. Minden szentmisén ő orgonáit, és a litániákon, a temetéseken is énekelt. Sosem hiányzott. Gyürki László plébános szerint - aki mellett csaknem huszonöt évig szolgált - így lett imádság az egész élete. Gondoskodott arról is, hogy mindig szép legyen a templom, nem készülhetett el nélküle szent sír, betlehem vagy úrnapi sátor. Emellett persze családanyaként is helytállt. „E sok és szép szolgálat alól most felmentette az Úr - mondja a plébános. - Köszönet a nyolc évtizedért, amelyet Istentől kapott. Bizonyára a mennyben is van énekkar, amely Isten dicsőségét zengi, beállhat most már ő is ide." (Rátkai Mária temetése június 12-én volt.) Gy. L.