Új Ember, 2013 (68. évfolyam, 52/3357. szám - 69. évfolyam, 51/3408. szám)

2013-06-23 / 26. (3383.) szám

2013. június 23.Fórum tifiinfo. 13 Már nincs több földi állomása Bakallár József halálára Egyik festményének kidőlt fa a címe, amelyre most ez il­lik: utolsó szembesülés. A ké­pen a nap túlpartról fénylik aranyos ragyogásban, a gö­­csörtös kék-barna törzs, az ágak áthatolnak a folyón. Elin­dult a festő is­­ keresztutak vándora véres hitével, melyet hűen megőrzött. Visszajárt az ősök palóc földjére, ahol Cser­­hátszentiván díszpolgársággal jutalmazta. És Soroksár, ahol alkotó éveit titok-zarándok­ként töltötte­­ családja köré­ben. „Isten kezében voltam" - írta 1998-ban megjelent al­bumában. Arra az „esthaj­nalra" gondolt, amikor „a madarak mindnyájan más hangon koncerteztek, még­sem volt disszonancia". Ek­kor még úton volt, de már megfestette nagyméretű, drámai erejű Keresztút pan­­nóját (egyik fő művét) az ér­di Kármel-hegyi Boldogasz­­szony-templomnak. Tudta, a disszonanciát az a Fa ké­pes megszüntetni, amely­nek paradicsomi ágain ül­nek a kis szárnyasok. Mind­végig élt benne ez a „szent idill", a gyermekség tiszta vágya, amely feloldja a két­ségeket. Nézegetem kis grafikáját: két nyitott tenyér - mint megtartó fészek - véd félén­ken megbúvó madarat. Ezt írta alá: Lélek. Azoknak a jel­képeknek egyike, amelyek Bakallár József művészetében gyakran jelen vannak, az élettel való szembesülésben. Természet- és tájpillanatokra irányítják a látást, de mindig valami/Valaki másra. A lát­­tatás rajzolatai, színek ismét­lődő modulációi expresszio­nista festőre vallanak, mégis a „kirobbanásokat" impresz­­szionista művész fogja vissza, lelkesíti át. Valójában lírai alkotó, amit különösen a tájképek igazolnak. A Cserhát-vidék, a Soroksári- Duna-ág, fák, dombok, vi­zek a benső ihletettségben egyetemessé válnak. Bakallár jelképi vizualitásá­­ra két művet említek, a Világ­gá ment édesanyámat és a Harangszót. Emitt a rusztikus falusi kerítés és az ezen át messzeségbe hajló drapéria, az égen a megsokszorozódó napkorong két világot kötnek össze, népballadákban lelhető szürreális szimbólumokra em­lékeztetőn, a látható és látha­tatlan életet. Míg a másik kép - amely 301-es parcella címmel vált ismertté - Jean-Frangois Millet meghittségével láttatja a kereszten lehajló nőt, és az oda poroszkáló lovat, mely őskeresztény sírjelképen az életutat jelenti. Egy nemzet sorsának mély értelmezése ez, részletező festés és szí­nek játéka nélkül, ahogyan Millet festette Angelusát. Bakallár József mikrorea­­lizmusát, a részletekben is ismétlődő képi elemeit, ha alaposan megfigyeljük, más és más összefüggésekben látjuk, „mindig a friss él­mény látomásos egyszeri él­ményeként", ahogyan Eigel István írja. Nem feladatom a várat­lanul távozott művész élet­útját, fénysugallatait, Japán­ban is elismert művészetét elemezni. A fájdalom most erősebb. Több rajza jelent meg lapunkban. Nemegy­szer esszébe, interjúba fog­laltam ars poeticáját, főleg egyházművészeti tevékeny­ségét, amely pályájának leg­java. Ezért kapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lo­vagkeresztjét. Halálhírére bizonyára megcsendültek Pesterzsébet, Érd, Érsekha­lom, Soroksár, Egyházas­­dengeleg és más úrhajlékok lélekharangjai. Ott, ahol ol­tár- és passióképei, ólom­foglalatú üvegablaka, szen­tek pannói, mozaikjai imád­ságra hívják a közösségeket, az életben megfáradtakat. Ő már halhatatlanul, odaáll „holdtáji erdőragyo­gásban" emeli gyermeklel­­két Teremtőjéhez. Művészete csillagnyom az élet­vásznon. Tóth Sándor Az Olvasó írja Gondolatok a „Csoma's Room" című interjúhoz Pallós Tamás és Irimiás Balázs közgazdász­építész érdekes beszélgetését olvashattuk az Új Ember május 5-i számában. Ehhez szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Megtudhatjuk, hogy az építész önkéntes csapatával már korábban elindított egy rend­kívül dicséretreméltó kezdeményezést egy el­hagyott, romos zanglai palota és abban Körösi Csom­a Sándor, a székely származású, rendkívül zárkózott és szinte titokzatos világhírű tibeto­­lógus egykori lakószobájának helyreállítása ér­dekében. Valóban igaz, hogy a magyar utazó alakja, tisztasága, egyszerűsége a mai napig nagy ha­tással van az emberekre, minket, magyarokat pedig különös büszkeséggel tölthet el. A fellelhető - az interjúban szűknek minő­sített - szakirodalom említésekor a Körösi Csom­a életrajzára vonatkozó beszélgetések­ben elhangzik Duka Tivadar és Baktay Ervin ne­ve. Duka, a magyar származású angol katona­orvos valóban hiánypótló életrajzot írt, amely Körösi halála után negyvenhárom évvel Lon­donban és Budapesten jelent meg. Hálás lehet az utókor őszinte, tárgyilagos és elfogultság nélkül írt munkájáért. A szerző érdemeit egy pillanatra sem tagadva el kell azonban mon­danunk, hogy írása sok helyen pontatlan és hi­ányos. Sajnos a Baktay Ervin által írt életrajz is több tekintetben felületes. Cholnoky Jenőről már nem is beszélve, akinek a nagy tibetológus ha­lálának századik évfordulója alkalmából ösz­­szeállított könyve hemzseg a hibáktól. Hiányoltam, hogy a szakirodalom említése­kor nem esik szó a magyarul kiválóan tudó francia-breton Bernard Le Calloc'h-ról, aki évti­zedek munkája során szigorú történészi ala­possággal járt utána a Körösi Csom­a élettörté­netére vonatkozó adatoknak, és a téves néze­teket fáradhatatlanul igyekezett helyesbíteni, kijavítani, s nem utolsósorban megszüntetni az életrajzban meglévő fehér foltokat, nem­csak az érintett országok könyvtáraiban vég­zett kutatómunkával, hanem helyszíni bejárá­sokkal is. Mindeddig háromszáznegyven dol­gozatot, cikket, tanulmányt és négy könyvet írt Körösi Csom­áról, illetve azokról az intéz­ményekről, történelmi eseményekről, melyek - hét különböző országban, négy különböző nyelven - valamilyen módon kapcsolatban vannak vele. Munkássága olyan alapos és hi­ánypótló, hogy ma már Körösi Csom­a Sándor és Bernard Le Calloc'h neve elválaszthatatlan egymástól. Polcz Iván premontrei öregdiák Erős a szeretet műve Erfurtban, a virágok városában, a Domhü­­gel Szent Szevér-templomában arra a XX. szá­zadi szoborra lettem figyelmes, amelynek ta­lapzatára ezt írták: Cor Jesu - Jézus Szíve. Ülő szobor, a mi falusi népünk így nevezi: Szomorú Jézus. Több zarándokhelyen találkozni vele. Teológus kísérőm sejtette, hogy megkérdezem, miért ez a titulusa, ezért gyorsan közbevágott: a modern Jézus Szíve-teológia az ikonográfiá­ban már így ábrázolja az „igazság kútfőjét". A szív a teljes ember jelképe a Bibliában... A galgamácsai népi tudás-mindenes, Vankóné Dudás Julianna egyszer szép éneket dudorá­­szott nekem gregoriánus melizmákkal, hajlítá­­sokkal, hangnemváltással: Ó, szomorú Jézus, angyalok öröme, mi dolog, hogy szíved bánattal van tele? Elég volt, hogy utólag megértsem Erfurt Jé­zus Szíve-szobrának teológiai mélységét e négysoros strófából, palóc tájról. Az ének sok szakasszal folytatódik. Kodály mester is hallot­ta, elhatározta, magyar passiót ír belőle. Már nem volt ideje. Júniusi hetekben, de máskor is, különös ösztönzéssel - mondjam: égivel? - hat rám a himnuszok világa vagy napjaink költészetéből néhány vers, amely a krisztusi teológia művé­szi értelmezése, de inkább imádságra serken­tő ahhoz, aki alázatosan vállalja most is szen­vedéseinket, gondjainkat és­­ örömeinket. Fájdalom, szomorúság és derű különös ér­zékenységgel osztódik el az említett népi ver­­sezetben: az öröm az angyaloké, a szomorúság a mienk.Lélekértelmezésünk mondatja ilyen egyszerűen, hiszen a szellemi lények a győze­delmes Krisztusnak örülnek, aki a mi gondja­inkat vállalja, együtt szenved velünk. Az ő di­csősége ez. A legnagyobb. Miből forrásozik ennyi alázat? A szeretetből. Egy mai fiatal köl­tő, Halmos Tamás a szeretet kalandjáról ekként versel: Az alaktalan testet ölt az anyag árnyat formáz tudják a halak nem a föld felhő rejti a forrást drágább a fény javainál a szeretet kalandja nélküle dadog a halál s az élet is halandzsa Szinte metafizikus párhuzamok váltják egy­mást a sorokban; szeretetre épül a teremtett vi­lág, s az ember is általa nyeri istenképiség­­formáját, békességét. 1941-ben találták meg a XV. századi Stefan Lazarevic herceg remekét, A szeretet énekét. Bé­kesség-felhívás unokaöccséhez, az Erkel által operába foglalt Brankovics Györgyhöz. A terem­tés szeretete énekel ebben is: Isten öröme, aki mindent átjár létének melegségével. Lám a tavaszt s nyarat az Úr megalkotta, mint az Énekes is mondja, melyekben sok szépség lakozik: a gyors madarakat s röptűk vidámságát mezők térés voltát, a zengzetekkel ékes szép levegőeget, a bőkezű földet, és sok-sok virágát, jó illatát, zöld lombját és magát az embert, lénye újulását, kedve vidámságát elmondani ki méltó? Oly erős és gyors a szeretet műve, ■ minden erény fölött oly messze szárnyal. XIV. századi ismeretlen angolföldi poéta modern hangszereléssel muzsikáltatja rímben­­ritmusban bővelkedő, szinte már swinburne-i létérzékenységű dalát Krisztus szenvedéséről. Ha vágysz szerződni velem, elszánva, hogy szived semmi másért ne éljen mert engemet szeret: én egemet ígérem s hogy ott leszek veled s hogy harcon és veszélyen győzni tud, dúsra mérem lelki erőidet. A szeretet csak akkor sérül, ha a hit és Krisztus arca elhalványul, s valami más lép helyébe. Tóth S. HATÁRTALANUL Délvidéki portyázás A szentesi Szent Erzsébet Ka­tolikus Általános Iskola és Óvoda huszonhét hetedikese a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. jóvoltából 648 000 forint támogatásban ré­szesült, melyből június 4. és 7. között szerbiai tanulmányi úton vett részt. A Palicsi-tó után Sza­badka szecessziós épületeit néz­tük meg. Zomborban megtapasz­taltuk a helyi magyarok vendég­szeretetét. Az újvidéki pihenés után a péterváradi erődöt és Te­­merint látogattuk meg, majd Nagybecskerek, Belgrád és Szendrő vára következett a sorban. Nándorfehérvár falai között több órát töltöttünk el. Megemlékeztünk a trianoni békediktátum aláírásáról, és fergeteges táncházat tartottunk a székelykevei fiatalokkal. Az utolsó napon Sza­­lánkemén, Óbecse és Zenta érintésével tértünk haza. Horváth Miklósné emelt szintű gyakorlatorientált szakképzést hirdet televíziós műsorszerkesztési szakon Pro Deo State University Közép-Európai Tudományos Alapítvány és Magyarország új televíziója a I­VI. A médiatanszéken elsajátíthatod a tel­evíziós műsorszerkesztés fortélyait. 1 . A gyakorlati képzését! helyszínét IÁT biztosítja. itt a I­V mű­sora Készíts sajátot! az új országos csatorna, a Jelentkezési feltétel: Érettségi bizonyítvány :ezési határidő: 2013. június 30. A képzés 2013. szeptember 02-án indul! további részletek: http://www.pdsu.eu­/mediatu­dom­any.h­tm­l . Gyakorlati oktatás Bemondói munka Műsorkészítés Műsorszerkesztés Tudósítói munka Operatőr Referencia anyag

Next