Új Ember, 2014 (69. évfolyam, 52/3409. szám - 71. évfolyam 1/3462. szám)

2014-09-28 / 40. (3449.) szám

Gyertyagyújtás az üldözöttekért Budapesten A Katolikus Karitász ál­tal meghirdetett „Gyújts egy gyertyát az üldözöt­tekért!" szolidaritási ak­ció első­ napján, szeptem­ber 19-én Erdő Péter bíbo­ros gyújtotta meg az első lángot a Szent István-ba­zilika előtt. „Imádsággal és szolidáris szeretettel kísérjük az üldözöttek sorsát" - kérte a prímás. „Jöjjön el, és gyújtson egy gyertyát az üldözöttekért! Imádkozzunk együtt, hogy a béke és megbocsátás ajándéka adassék meg minden üldözött­nek a világban!" - olvasható a Magyar Katolikus Egyház hi­vatalos segélyszervezete, a Ka­tolikus Karitász felhívásában. E hívást követve lobbantak fel a szolidaritás lángjai a hitükért üldözött emberekért pénteken délben a budapesti Szent Ist­ván-bazilika előtt, az úrangya­la imádságot követően. A gyertyáról meggyújtott első mécsest Erdő Péter bíbo­ros helyezte el a bazilika lép­csőjén, őt Alberto Bottari de Castello, Magyarország apos­toli nunciusa, Kövér László házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök­helyettes követte. A hívő közösség részéről először a Katolikus Karitász önkéntesei gyújtották meg gyertyáikat, majd Teréz anya nővérei következtek, akiknek szerzetestársai az érintett iraki területen is jelen vannak. A karitász által meghirde­tett akció szeptember 26-áig tartott. Egy héten át várták azokat, akik szeretnék kifejez­ni együttérzésüket mindazok iránt, akik hitük miatt kény­szerültek arra, hogy mindenü­ket hátrahagyják. A meggyúj­tott gyertyákat a bazilika lép­csőjén, a felhívás plakátja előtt lehetett elhelyezni. Az al-Kaida iraki sejtjeként létrejött Iszlám Állam elneve­zésű szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei jelentős területeket foglaltak el Szíria keleti és Irak északi, illetve nyugati részén. Ezeken a terü­leteken a saría (iszlám vallási jog) radikális értelmezésén alapuló „kalifátust" kiáltottak ki, és üldözni kezdték a ke­resztényeket és más vallási ki­sebbségek tagjait. Sokukat ke­gyetlen módon kivégezték. Cs. V. Teréz anya nővérei is gyújtottak mécsest a bazilikánál Ima keresztény testvéreinkért Mennyei Atyánk! Te vagy minden élet szerzője és megtartója! Tekints le kegyesen keresztény testvéreinkre, akiket a Közel-Kele­ten elüldöztek otthonaikból, házaikból, és most idegen városokban a templomok kövezetén és udvarán, a puszta földön alszanak több mint százezren. Add meg Szent Fiad, Jézus Krisztus által és égi Édesanyánk közbenjárására, hogy megszűnjön a keresztények ül­dözése, a családok hazatérhessenek városaikba, és felépíthessék le­rombolt templomaikat. Szűz Mária, Béke Királynéja, könyörögj érettünk! I . Egymásért 2014. szeptember 28. A hazáért, a családért Nemzeti katonai zarándoklat Máriaremetén A XX. Nemzeti Katonai Zarándok­latot és nyolcadik családi napját ren­dezte meg szeptember 20-án a Tábori Püspökség Budapesten, a máriareme­­tei kegytemplomnál. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius szentmisét mutatott be hálaadásként azért, hogy húsz éve újraindult hazánkban a tábori lelkészi szolgálat. Az eseményt jubileumi menetgya­korlat előzte meg, melynek résztvevői a Petőfi laktanyától hajnalban indulva tizenkét kilométert tettek meg a mária­­remetei kegyhelyig. A kegytemplom előtt ünnepélyesen fogadta őket Bíró László katonai ordinárius, Vargha Tamás honvé­delmi államtitkár, Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese és Farkas Anikó, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfő­nöke. Az I. világháború kitörésének századik év­fordulójáról is megemlékező szentmisén Alber­to Bottari de Castello a háborúkhoz és a katona­sághoz kapcsolódó emlékeiről beszélt. Elmond­ta, hogy papsága első három évében egy trevisói plébánián szolgált. A Piave folyó völ­gyében számos I. világháborús emlékhely talál­ható, Bottari de Castello plébániájához is tarto­zott egy temető. Hozzátartozók és katonai em­­lékezők egyaránt gyakran felkeresték az emlék­helyet. A közelben volt Redipuglia is, amelyet éppen egy hete, szeptember 13-án keresett fel Ferenc pápa, hogy a nagy háborúban elhuny­takra emlékezzen. Ott adta át a szentatya Bíró László tábori püspöknek azt a mécsest, amelyet a szentmise kezdetén a nuncius a háborúban el­hunyt valamennyi katona és polgári áldozat emlékére gyújtott meg. A szentmise végén külön köszöntötték Bíró László tábori püspököt, aki idén ünnepli pappá szentelésének negyvene­dik és püspökké szentelé­sének huszadik évfordu­lóját. Berta Tibor általános helynök a „Tábori Lelké­szi Kar 2014" felirattal el­látott paténát (ostyatartót) és egy­­ felső részén Ka­­pisztrán Szent Jánost, a tá­bori lelkészek védőszent­jét ábrázoló­­ pásztorbo­tot adott át ajándékként a püspöknek. Magyar Kurír­Fotó: Cser István Akik példát mutattak emberségből Lengyel posztumusz kitüntetések magyar főpásztoroknak A lengyel menekültek Ma­gyarországra érkezésének het­­venötödik évfordulója alkalmá­ból Bronislaw Komorowski len­gyel köztársasági elnök magas rangú állami kitüntetéseket adományozott a magyar egy­ház és katonaság azon tagjai­nak, akik a II. világháború ide­jén elévülhetetlen érdemeket szereztek a Magyarországra érkező lengyel menekültek be­fogadásakor. A posztumusz kitüntetéseket szeptember 18- án Budapesten adta át Roman Kowalski, a Lengyel Köztársa­ság nagykövete. Barátság, becsület, szolida­ritás, bátorság jellemezte azo­kat a segítőket, akik befolyásu­kat, anyagi lehetőségeiket, az egyház nyilvánosságát kihasz­nálva kezet nyújtottak a két to­talitárius rendszer által üldö­zött lengyel civileknek, kato­náknak, asszonyoknak és gyermekeknek. A szociális el­látás és az oktatás megszerve­zésében, az elfogadható élet­­körülmények biztosításában, az emigráns lengyel kormány összekötőinek Nyugatra jutta­tásában magyarok ezrei olyan emberséges helytállásról tettek tanúságot, amely ma is példa­értékű - hangsúlyozta a len­gyel nagykövet azon az ün­nepségen, amelyet az 1939. szeptember 18-i, magyarorszá­gi határnyitás évfordulóján tartottak a lengyel nagykövet­ségen. Roman Kowalski a megem­lékezést követően átadta a lengyel államfő által adomá­nyozott kitüntetéseket. A Lengyel Köztársasági Ér­demrend nagykeresztje posz­tumusz kitüntetésben része­sült Serédi Jusztinián és Lékai László bíboros. Mindkét kitün­tetést Erdő Péter bíboros, Ma­gyarország prímása vette át. Angelo Rotta érsek, apostoli nuncius a Lengyel Köztársa­sági Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal posztu­musz kitüntetést kapta. Az el­ismerést Alberto Bottari de Castello, Magyarország apos­toli nunciusa vette át. A Len­gyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje posztu­musz kitüntetésben részesült Hanauer István Árpád váci püs­pök, Varga Béla katolikus pap és politikus, valamint Kudar Lajos alezredes. Hanauer Ist­ván Árpád elismerését Erdő Péter bíboros, Varga Béláét Mészáros Miklós, Balatonbog­­lár polgármestere, Kudar La­josét egyik menye vette át. Serédi Jusztinián (1884- 1945) bíboros, prímás, eszter­gomi érsek 1927-től haláláig volt a Magyar Katolikus Egy­ház vezetője. Minden lehető­séget megragadva segítette a Lengyel Katolikus Egyház ál­tal Magyarországra küldött papok letelepedését. Tevé­kenységüket anyagilag is tá­mogatta. August Hlond lengyel prímással együtt ő építtette fel a kőbányai lengyel templo­mot. Neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül nagyon so­kan a Dunakanyar különböző településein menedékre talál­hattak. Lékai László (1910-1986) bí­boros, prímás, esztergomi ér­sek 1976 és 1986 között vezette a Magyar Katolikus Egyházat. A II. világháború alatt Czapik Gyula veszprémi püspök titká­raként sokat tett a lengyel me­nekültek Balaton környéki - különösen keszthelyi - elhe­lyezéséért. 1944 márciusában a Gestapo által üldözött Varga Béla plébánost Homokkomá­­romban bújtatta el. Az olasz Angelo Rotta (1872-1965) érsek szentszéki diplomataként tevékenyke­dett. 1930-tól 1945-ig, a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottság által a szovjetek nyomására elrendelt kiutasításáig Buda­pesten töltött be apostoli nun­­ciusi tisztséget. A II. világhá­ború alatt a diplomáciai csa­tornákat is igénybe véve hatá­rozottan tiltakozott a zsidók üldözése és a deportálások el­len. Tevékenyen részt vett a zsidómentésben: több ezer véd- és útlevél kiállítása fűző­dik a nevéhez. Keresztségi igazolásokkal látta el a ma­gyarok mellett a lengyel szár­mazású zsidókat is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében. 1997-ben a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. Hanauer István Ár­pád (1869-1942) 1919- től szolgált váci püs­pökként, s e tisztségé­ben pótolhatatlan se­gítséget nyújtott a len­gyel menekülteknek. Az általa vezetett egy­házmegye támogatá­sával és védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása, amely­nek működtetéséhez anyagilag is hozzájá­rult. Varga Béla (1903- 1995) katolikus pap, pá­pai prelátus, a Függet­len Kisgazdapárt megalapító­ja és politikusa, országgyűlési képviselő volt. Balatonboglári plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült az ottani lengyel gimnázium, ahol összesen közel hatszáz diák tanulhatott. A II. világhá­ború alatt ez volt az egyetlen ilyen jellegű lengyel intéz­mény a világon. A háború éveiben mindvégig szoros kapcsolatot ápolt a Lengyel Menekülteket Védelmező Pol­gári Bizottmánnyal, valamint a lengyel ellenállási mozga­lom irányítóival is. Ez utóbbi szervezeten keresztül az emigráns lengyel kormány összeköttetésben állt Lengyel­­országgal. 1947-ben letartóz­tatása elől az Egyesült Álla­mokba menekült, ahol a ma­gyar emigráció vezetője lett. Kudar Lajos (1895-1945) csendőr alezredes az 1940-es évek elején az Államvédelmi Központ parancsnokhelyette­se volt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bizalmi em­bereként tartották számon. Az Államvédelmi Központ mun­katársaként a német ügynökök felderítése volt a feladata. Az üldözött lengyelekről szerzett információkat továbbadta a lengyelek egyik legfőbb védel­mezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi biz­tosnak. Civil ruhával és hamis okmányok kiállításával segítet­te a lengyel menekültek Fran­ciaországba és a Közel-Keletre történő evakuálását. Neki kö­szönhető, hogy Edmund Fietz- Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője fontos misszióval kétszer is ki­jutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 feb­ruárjában a nyilasok elfogták, és átadták a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőt­ték. Holtteste nem került elő. Közeli munkatársa, Varga Béla atya a II. világháború egyik legnagyobb láthatatlan hősé­nek nevezte. Szöveg és kép: Cser István Erdő Péter bíboros vette át Serédi Jusztinián és Lékai László kitüntetését

Next