Új Ember, 2014 (69. évfolyam, 52/3409. szám - 71. évfolyam 1/3462. szám)
2014-09-28 / 40. (3449.) szám
Gyertyagyújtás az üldözöttekért Budapesten A Katolikus Karitász által meghirdetett „Gyújts egy gyertyát az üldözöttekért!" szolidaritási akció első napján, szeptember 19-én Erdő Péter bíboros gyújtotta meg az első lángot a Szent István-bazilika előtt. „Imádsággal és szolidáris szeretettel kísérjük az üldözöttek sorsát" - kérte a prímás. „Jöjjön el, és gyújtson egy gyertyát az üldözöttekért! Imádkozzunk együtt, hogy a béke és megbocsátás ajándéka adassék meg minden üldözöttnek a világban!" - olvasható a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete, a Katolikus Karitász felhívásában. E hívást követve lobbantak fel a szolidaritás lángjai a hitükért üldözött emberekért pénteken délben a budapesti Szent István-bazilika előtt, az úrangyala imádságot követően. A gyertyáról meggyújtott első mécsest Erdő Péter bíboros helyezte el a bazilika lépcsőjén, őt Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa, Kövér László házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnökhelyettes követte. A hívő közösség részéről először a Katolikus Karitász önkéntesei gyújtották meg gyertyáikat, majd Teréz anya nővérei következtek, akiknek szerzetestársai az érintett iraki területen is jelen vannak. A karitász által meghirdetett akció szeptember 26-áig tartott. Egy héten át várták azokat, akik szeretnék kifejezni együttérzésüket mindazok iránt, akik hitük miatt kényszerültek arra, hogy mindenüket hátrahagyják. A meggyújtott gyertyákat a bazilika lépcsőjén, a felhívás plakátja előtt lehetett elhelyezni. Az al-Kaida iraki sejtjeként létrejött Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita szervezet fegyveresei jelentős területeket foglaltak el Szíria keleti és Irak északi, illetve nyugati részén. Ezeken a területeken a saría (iszlám vallási jog) radikális értelmezésén alapuló „kalifátust" kiáltottak ki, és üldözni kezdték a keresztényeket és más vallási kisebbségek tagjait. Sokukat kegyetlen módon kivégezték. Cs. V. Teréz anya nővérei is gyújtottak mécsest a bazilikánál Ima keresztény testvéreinkért Mennyei Atyánk! Te vagy minden élet szerzője és megtartója! Tekints le kegyesen keresztény testvéreinkre, akiket a Közel-Keleten elüldöztek otthonaikból, házaikból, és most idegen városokban a templomok kövezetén és udvarán, a puszta földön alszanak több mint százezren. Add meg Szent Fiad, Jézus Krisztus által és égi Édesanyánk közbenjárására, hogy megszűnjön a keresztények üldözése, a családok hazatérhessenek városaikba, és felépíthessék lerombolt templomaikat. Szűz Mária, Béke Királynéja, könyörögj érettünk! I . Egymásért 2014. szeptember 28. A hazáért, a családért Nemzeti katonai zarándoklat Máriaremetén A XX. Nemzeti Katonai Zarándoklatot és nyolcadik családi napját rendezte meg szeptember 20-án a Tábori Püspökség Budapesten, a máriaremetei kegytemplomnál. Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius szentmisét mutatott be hálaadásként azért, hogy húsz éve újraindult hazánkban a tábori lelkészi szolgálat. Az eseményt jubileumi menetgyakorlat előzte meg, melynek résztvevői a Petőfi laktanyától hajnalban indulva tizenkét kilométert tettek meg a máriaremetei kegyhelyig. A kegytemplom előtt ünnepélyesen fogadta őket Bíró László katonai ordinárius, Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökhelyettese és Farkas Anikó, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke. Az I. világháború kitörésének századik évfordulójáról is megemlékező szentmisén Alberto Bottari de Castello a háborúkhoz és a katonasághoz kapcsolódó emlékeiről beszélt. Elmondta, hogy papsága első három évében egy trevisói plébánián szolgált. A Piave folyó völgyében számos I. világháborús emlékhely található, Bottari de Castello plébániájához is tartozott egy temető. Hozzátartozók és katonai emlékezők egyaránt gyakran felkeresték az emlékhelyet. A közelben volt Redipuglia is, amelyet éppen egy hete, szeptember 13-án keresett fel Ferenc pápa, hogy a nagy háborúban elhunytakra emlékezzen. Ott adta át a szentatya Bíró László tábori püspöknek azt a mécsest, amelyet a szentmise kezdetén a nuncius a háborúban elhunyt valamennyi katona és polgári áldozat emlékére gyújtott meg. A szentmise végén külön köszöntötték Bíró László tábori püspököt, aki idén ünnepli pappá szentelésének negyvenedik és püspökké szentelésének huszadik évfordulóját. Berta Tibor általános helynök a „Tábori Lelkészi Kar 2014" felirattal ellátott paténát (ostyatartót) és egy felső részén Kapisztrán Szent Jánost, a tábori lelkészek védőszentjét ábrázoló pásztorbotot adott át ajándékként a püspöknek. Magyar KurírFotó: Cser István Akik példát mutattak emberségből Lengyel posztumusz kitüntetések magyar főpásztoroknak A lengyel menekültek Magyarországra érkezésének hetvenötödik évfordulója alkalmából Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök magas rangú állami kitüntetéseket adományozott a magyar egyház és katonaság azon tagjainak, akik a II. világháború idején elévülhetetlen érdemeket szereztek a Magyarországra érkező lengyel menekültek befogadásakor. A posztumusz kitüntetéseket szeptember 18- án Budapesten adta át Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete. Barátság, becsület, szolidaritás, bátorság jellemezte azokat a segítőket, akik befolyásukat, anyagi lehetőségeiket, az egyház nyilvánosságát kihasználva kezet nyújtottak a két totalitárius rendszer által üldözött lengyel civileknek, katonáknak, asszonyoknak és gyermekeknek. A szociális ellátás és az oktatás megszervezésében, az elfogadható életkörülmények biztosításában, az emigráns lengyel kormány összekötőinek Nyugatra juttatásában magyarok ezrei olyan emberséges helytállásról tettek tanúságot, amely ma is példaértékű - hangsúlyozta a lengyel nagykövet azon az ünnepségen, amelyet az 1939. szeptember 18-i, magyarországi határnyitás évfordulóján tartottak a lengyel nagykövetségen. Roman Kowalski a megemlékezést követően átadta a lengyel államfő által adományozott kitüntetéseket. A Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztje posztumusz kitüntetésben részesült Serédi Jusztinián és Lékai László bíboros. Mindkét kitüntetést Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása vette át. Angelo Rotta érsek, apostoli nuncius a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal posztumusz kitüntetést kapta. Az elismerést Alberto Bottari de Castello, Magyarország apostoli nunciusa vette át. A Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje posztumusz kitüntetésben részesült Hanauer István Árpád váci püspök, Varga Béla katolikus pap és politikus, valamint Kudar Lajos alezredes. Hanauer István Árpád elismerését Erdő Péter bíboros, Varga Béláét Mészáros Miklós, Balatonboglár polgármestere, Kudar Lajosét egyik menye vette át. Serédi Jusztinián (1884- 1945) bíboros, prímás, esztergomi érsek 1927-től haláláig volt a Magyar Katolikus Egyház vezetője. Minden lehetőséget megragadva segítette a Lengyel Katolikus Egyház által Magyarországra küldött papok letelepedését. Tevékenységüket anyagilag is támogatta. August Hlond lengyel prímással együtt ő építtette fel a kőbányai lengyel templomot. Neki is köszönhető, hogy a lengyel származású zsidó menekültek közül nagyon sokan a Dunakanyar különböző településein menedékre találhattak. Lékai László (1910-1986) bíboros, prímás, esztergomi érsek 1976 és 1986 között vezette a Magyar Katolikus Egyházat. A II. világháború alatt Czapik Gyula veszprémi püspök titkáraként sokat tett a lengyel menekültek Balaton környéki - különösen keszthelyi - elhelyezéséért. 1944 márciusában a Gestapo által üldözött Varga Béla plébánost Homokkomáromban bújtatta el. Az olasz Angelo Rotta (1872-1965) érsek szentszéki diplomataként tevékenykedett. 1930-tól 1945-ig, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság által a szovjetek nyomására elrendelt kiutasításáig Budapesten töltött be apostoli nunciusi tisztséget. A II. világháború alatt a diplomáciai csatornákat is igénybe véve határozottan tiltakozott a zsidók üldözése és a deportálások ellen. Tevékenyen részt vett a zsidómentésben: több ezer véd- és útlevél kiállítása fűződik a nevéhez. Keresztségi igazolásokkal látta el a magyarok mellett a lengyel származású zsidókat is. Szerepet vállalt a lengyel menekültek szociális ellátásának megszervezésében. 1997-ben a Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. Hanauer István Árpád (1869-1942) 1919- től szolgált váci püspökként, s e tisztségében pótolhatatlan segítséget nyújtott a lengyel menekülteknek. Az általa vezetett egyházmegye támogatásával és védelme alatt vált lehetővé a híres váci zsidó árvaház megalapítása, amelynek működtetéséhez anyagilag is hozzájárult. Varga Béla (1903- 1995) katolikus pap, pápai prelátus, a Független Kisgazdapárt megalapítója és politikusa, országgyűlési képviselő volt. Balatonboglári plébánosként elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek segítésében. Az ő kezdeményezésére létesült az ottani lengyel gimnázium, ahol összesen közel hatszáz diák tanulhatott. A II. világháború alatt ez volt az egyetlen ilyen jellegű lengyel intézmény a világon. A háború éveiben mindvégig szoros kapcsolatot ápolt a Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottmánnyal, valamint a lengyel ellenállási mozgalom irányítóival is. Ez utóbbi szervezeten keresztül az emigráns lengyel kormány összeköttetésben állt Lengyelországgal. 1947-ben letartóztatása elől az Egyesült Államokba menekült, ahol a magyar emigráció vezetője lett. Kudar Lajos (1895-1945) csendőr alezredes az 1940-es évek elején az Államvédelmi Központ parancsnokhelyettese volt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter bizalmi embereként tartották számon. Az Államvédelmi Központ munkatársaként a német ügynökök felderítése volt a feladata. Az üldözött lengyelekről szerzett információkat továbbadta a lengyelek egyik legfőbb védelmezőjeként ismertté vált id. Antall József menekültügyi biztosnak. Civil ruhával és hamis okmányok kiállításával segítette a lengyel menekültek Franciaországba és a Közel-Keletre történő evakuálását. Neki köszönhető, hogy Edmund Fietz- Fietowicz, a lengyel ellenállási mozgalom budapesti vezetője fontos misszióval kétszer is kijutott Londonba az emigráns lengyel kormányhoz. 1945 februárjában a nyilasok elfogták, és átadták a németeknek, akik nem sokkal később agyonlőtték. Holtteste nem került elő. Közeli munkatársa, Varga Béla atya a II. világháború egyik legnagyobb láthatatlan hősének nevezte. Szöveg és kép: Cser István Erdő Péter bíboros vette át Serédi Jusztinián és Lékai László kitüntetését