Új Ember, 2018 (74. évfolyam, 1/3620-52/3671. szám)
2018-06-03 / 22. (3641.) szám
ujember.hu ujember@ujember.hu LXXIV. évf. 22. (3641.) 2018. június 3. Ára 200 Ft • 1 euró Szentségimádás gyermekekkel Interjú Vérségi Beáta szerzetesnővérrel Vérségi Beáta nővér, az Eucharisztikus Élet Mozgalom vezetője a közelgő budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészítő munkáiban is tevékeny részt vállal, néhány éve pedig gyermekeknek vezet szentségimádást az Örökimádás-templomban. Ki ne szeretné Jézus Krisztus társaságában, az ő jelenlétéből erőt és bátorságot merítve megélni a mindennapokat? A Nyolc Boldogság közösség szerzetesnővérével a gyermek-szentségimádásról beszélgettünk. A gyerekek nyelvén érthetően beszélni Jézusról - ez minden hitoktató számára az egyik legnagyobb kihívás. Hogyan lehet lefordítani a gyerekek nyelvére egy olyan elvont és bonyolult fogalmat, mint az Eucharisztia? - A hitből forrásozó megtapasztalás sokat segít a gyerekeknek az Eucharisztia titkának felfedezésében, fogalmának megértésében. Abból indulunk ki, hogy hitünk szerint Jézus jelen van az Oltáriszentségben, mégpedig valóságosan, az egész lényével van jelen. Krisztus, aki meghalt értünk, és feltámadt, most is él, és itt van velünk. A gyerekeknek elképesztő érzékük van a szerető jelenlét iránt. Ez bennünk, felnőttekben kissé talán eltompult már, mi gyakran túlbonyolítjuk a dolgokat. (Folytatás a 8. oldalon.) Magyar állami kitüntetésben részesült Dominik Duka bíboros, prágai érsek 5. oldal Halál a falak előtt Jeruzsálemért Jeszenszky Géza írása a 7. oldalon Párkapcsolat és elköteleződés Ifjúsági találkozó Petőfiszállás- Pálosszentkúton 8. oldal 18022 ISSN 0133-1205 9 770133 120548 MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA Azt keresem, Jézus mit tenne a helyemben Születésnapi interjú Beer Miklós váci megyéspüspökkel 9. oldal Huszonöt év kegyelem Erdő Péter bíboros, prímás Kaposváron, az egyházmegye alapításának 25. évfordulóján Alapításának 25. évfordulóját ünnepelte és az egész várost ünneplésre invitálta az egyházmegye május 26-án, szombaton. A jubileumi mise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt. A mise kezdetén felolvassák Ferenc pápa levelét, amelyben jókívánságait küldi, hálát ad az elmúlt huszonöt évért, és megújulásra buzdítja az egyházmegyét: arra, hogy váljon a missziós küldetés központjává. Erdő Péter prédikációjában megemlékezik arról, amikor II. János Pál huszonöt évvel ezelőtt a Dunántúlon Kaposvárt, az Alföldön Debrecent püspöki székhellyé tette, és ebből az alkalomból levelet írt a magyar püspököknek. Az egyházmegyékről a II. vatikáni zsinat a Christus Dominus kezdetű határozatban foglalta össze a teológiai és lelkipásztori alapelveket. A Szentszék 1990-től kezdve ezek alapján újította meg az egyházmegyék határait Közép- és Kelet-Európában. II. János Pál pápa idézett levelében a zsinat tanítására hivatkozott: „A Katolikus Egyház isteni küldetést kapott a nemzetekhez, hogy az üdvösség egyetemes szentsége legyen." Ebbe a küldetésbe illeszkedik a Katolikus Egyház és a magyar nép évezredes kapcsolata. Mert az Egyház Európában anyai szeretettel kísérte és segítette az egyes nemzetek kialakulását és fejlődését. A pápa Taksony fejedelem említésével kezdte az egyházmegyei reform indoklását. Ő volt az, aki 962-ben XII. János pápától követe útján püspököt kért. Az igazi szervezőmunka azonban Szent István király műve volt, aki II. Szilveszter pápától koronát kapott. A magyarok és a lengyelek nem akarták, hogy az Egyházon keresztül külföldi hatalmak függésébe kerüljenek. Szent István olyan tartományt kívánt kialakítani, amely tíz, sőt tizenkét egyházmegyéből áll, és így teljes önállósággal rendelkezik. (Folytatás a 3. oldalon.) Az eucharisztikus kongresszusok célja A helyi, a nemzeti és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok közel százötven éves hagyományra visszatekintő egyházi ünnepségsorozatok, amelyek középpontjában az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus áll. Őt ünnepeljük a szentmiséken, a körmeneteken, a szentségimádásokon, sőt még katekézisek, tanúságtételek és különböző kulturális rendezvények keretében is. A nemzetközi eucharisztikus kongresszusok célja pedig az, hogy a világ számos országából összegyűlt keresztények közösségében, s főként a rendező részegyház híveiben tudatosítsák, hogy az Egyház életének és küldetésének forrása és csúcspontja az Eucharisztia. Tanulságos és érdekes lehet számunkra a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok története. Az eucharisztikus kongresszusokat egy fiatal francia lánynak, Émilie Tamisier-nek (1843-1910) köszönhetjük, aki papok - főként Szent Pierre- Julien Eymard (1811-1868), az Oltáriszentséget Imádó Papok Társulatának (szakramentinusok kongregációja) alapítója segítségével először nemzeti eucharisztikus kongresszust kezdeményezett. Végül 1881-ben - XIII. Leó pápa jóváhagyásával - Lille-ben rendezték meg az első nemzetközi eucharisztikus kongresszust. Az első kongresszusok főként Jézus Krisztusnak az Oltáriszentségben való jelenlétéről akartak tanúságot tenni, s ennek megfelelően az Eucharisztia tiszteletében különösen az ünnepélyes szentségimádások és a nagy körmenetek voltak a legfontosabbak. A kongresszusok célját meghatározó első szabályzat is ezt hangsúlyozta: „arra törekedjünk, hogy az emberek mindinkább megismerjék, megszeressék és szolgálják Urunkat, Jézus Krisztust a legszentebb Oltáriszentségben (...) és országa mindinkább elterjedjen a világban". X. Piusz pápa határozatainak köszönhetően a szervezők egyre jobban hangsúlyozták a szentáldozás fontosságát, és az eucharisztikus kongresszusok lettek ennek a legfőbb hirdetői. A tanítóhivatali megnyilatkozásokban A következőkben ismertetjük azokat a legújabb tanítóhivatali megnyilatkozásokat, amelyekben rövidebb vagy hosszabb formában szó van a nemzeti vagy nemzetközi eucharisztikus kongresszusok jelentőségéről és céljairól. Vizsgálódásunkat a II. vatikáni zsinat utáni dokumentumokra korlátozzuk, mert ezekből látjuk, hogy az Egyház szándéka szerint napjainkban mire kell törekedni az Eucharisztia tiszteletének abban a sajátos formájában, amit eucharisztikus kongresszusnak nevezünk. (Folytatás a 11. oldalon.)