Új Ember, 2019 (75. évfolyam, 1/3672-52/3723. szám)
2019-10-20 / 42. (3713.) szám
ujember.hu ujember@ujember.hu MAGYARORSZÁG KATOLIKUS HETILAPJA LXXV. évf. 42. (3713.) 2019. október 20. Ára 200 Ft Köszönetet mondva öleljük át az élet Urát! • • _ Öt új szentet avatott Ferenc pápa Október 13-án a délelőtti mise keretében, melyen körülbelül 50 ezren vettek részt a Szent Péter téren, a Szentatya öt szentet avatott, köztük John Henry Newman bíborost és Giuseppina Vanninit, a kamilliánus nővérek alapítónőjét. Beszédében a hit útjának szakaszairól, a kérésről, az együtt haladásról és a hálaadásról elmélkedett. A pápa magyarra fordított homíliáját teljes terjedelmében közreadjuk: „Hited megmentett téged" (Lk 17,19). Ez a célba érési pontja a mai evangéliumnak, mely a hit útját tárja szemünk elé. A hitnek ezen az útján három szakaszt látunk, melyeket a meggyógyult leprások jeleznek: ők kérlelnek, mennek és köszönetet mondanak. Mindenekelőtt: a kérés. A leprások szörnyű állapotban voltak, nemcsak a ma is elterjedt betegség miatt, melynek legyőzéséért minden erőnkkel küzdenünk kell, hanem a társadalmi kirekesztettség miatt. Jézus korában tisztátalannak tartották őket, és mint ilyeneknek, elszigetelődve, elkülönülve kellett élniük (vö. Lev 13,46). Látjuk ugyanis, hogy amikor Jézushoz mennek, „megállnak távol" (vö. Lk 17,12). De még ha állapotuk félreállítja is őket, ők - az evangélium tanúsága szerint - „kiáltozva" kérik Jézust (Lk 17,13). Nem engedik megbénítani magukat az emberek kirekesztésétől, és Istenhez kiáltanak, aki senkit sem rekeszt ki. (Folytatás a 2. oldalon.) A kereszténység és az Európa-projekt Az Egyház társadalmi tanításáról rendezett konferenciát a Ratzinger Alapítvány és a PPKE HTK 6-7. oldal Evangélium a gyakorlatban Különleges projekt a ,72 óra" akció keretében 8. oldal A hetedik szoba küszöbén Megjelent Fila Béla dogmatikaprofesszor prédikációs kötete 12. oldal Szoros köteléket teremt közöttünk a múlt Körmenet Nagyszombatban a kassai vértanúk ereklyéivel „Önmagunkat sem tudjuk megérteni igazán, ha egymást nem ismerjük és szeretjük" - fogalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a négyszáz éve meghalt kassai vértanúk emlékére bemutatott szentmisén Nagyszombatban, október 12-én. A bíboros magával vitte a szertartásra az esztergomi bazilikából Körösi Márk ereklyéjét, így az emlékmise résztvevői egyszerre róttatták le tiszteletüket az egykori esztergomi kanonok és két vértanútársa, Grodecz Menyhért, illetve Pongrácz István Nagyszombatban őrzött relikviája előtt. Csendes az ünnepi nap kora délelőttje az utóbbi évtizedben csodálatos átalakulást megélt Nagyszombatban, amit a Felvidék Rómájának is neveznek. A városban egymás után újulnak meg a barokk épületek, köztük a Szent Miklós-székesegyház, az érseki palota és az orsolyita templom a gimnáziummal. Mindenünnen habitusba öltözött papok, szerzetesek igyekeznek a Keresztelő Szent Jánosról nevezett templom felé. Erdő Pétert, Magyarország bíboros prímását várják Szlovákia hetedik legnagyobb városába, ahová Pázmány Péter 1616-ban a szeminárium vezetésére hívta meg Körösi Márkot. A horvát származású, Rómában tanult fiatal pap két évvel később esztergomi kanonok lett. Nagyszombat ma történelmi esemény helyszíne. Első ízben van itt együtt a három kassai vértanú koponyaereklyéje. Grodecz Menyhért, Pongrácz István és Körösi Márk 1619. szeptember 7-én azért szenvedtek vértanúhalált, mert nem fogadták el a reformáció hitújításait, és kitartottak a katolikus hitük mellett. Földi maradványaikat 1635-ben először a nagyszombati klarisszazárda templomába szállították, majd onnan a Szent Orsolya-rendi apácák templomába vitték át. Amikor a török elől 1543-ban Nagyszombatba menekített esztergomi érsekség, a levéltár és a kincstár az 1800-as években visszaköltözött Esztergomba, Körösi Márk relikviája is ide került. A kassai vértanúk halálának 400. évfordulója alkalmából tartott liturgián hosszú évszázadok után most először volt újra együtt a három szent koponya ereklyéje. A szentmisére megtelik a római I Gestitemplom mintájára épült Keresztelő Szent János-székesegyház. A korai barokk építészet e kiemelkedő alkotása felújítva, teljes pompájában fogadja az ünneplőket. Megragadja a tekintetet a hatalmas oltár, amely negyvenkét szobrával Európa legmagasabb főoltára. (Folytatás a 3. oldalon.) A gonosz most is jelen van az emberiség történetében Federico Lombardi Si az Egyház mai feladatairól Budapesten rendezett konferenciát október 8-9-én a Joseph Ratzinger - XVI. Benedek Vatikáni Alapítvány és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara. Federico Lombardival, az alapítvány elnökével, korábbi vatikáni sajtószóvivővel ehhez az eseményhez kapcsolódva beszélgettünk az Egyház előtt álló kihívásokról. Milyen üzenettel érkezett az alapítvány Magyarországra, Európának ebbe a régiójába, amely a berlini fal leomlása után harminc évvel már elvesztette a rendszerváltozás utáni lelkesedést, és morális válságot él meg? - Az alapítvány a teológiának a többi tudománnyal való párbeszédét támogatja. Azért jöttünk, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karával együtt találkozni tudjunk más, kelet- és nyugat-európai országokból érkező kutatókkal, s együtt tekintsünk rá a jelen helyzetre, és gondolkodjunk el arról, hogyan haladjunk előre. Tudjuk, hogy harminc évvel a berlini fal leomlása után Európában a bizonytalanság, a fáradtság légköre uralkodik. Emlékszünk a korábbi nagy lelkesedésre, az elképzelésekre. Én magam II. János Pállal dolgoztam akkor, s jól emlékszem arra az elkötelezett munkára, amellyel egy olyan Európát akartunk felépíteni, amely két tüdővel lélegzik, és képes egybegyűjteni a Kelet és a Nyugat gazdagságát. (Folytatás a 9. oldalon.)