Új Forrás, 1982 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1982-12-01 / 6. szám - Kulcsár Emil: A bánhidai Turul (tanulmány-vázlat)

Kézai Simon 1283 táján készített A magyarok története című munkájának 23. fejezetében Árpád honfoglaló győzelmeinek egyikéről, így emlékezik meg: „A Rákos folyó közelében Bánhida mellett, egy városban, melynek romjai még láthatók, Szva­­toplukot egész seregével együtt megsemmisítették”, s ezzel véglegesen befejeződött Pannónia birtokba vétele. A múlt század végén az ország a honfoglalás 1000. évfordulójának megünnep­lésére készült. Az állam — az ország különböző pontjain — 350 000 Ft-os költ­séggel hét emlékművet állíttatott fel. Az ünneplésből Komárom vármegye sem akart kimaradni, és Kisfaludy Mihály, környei igazgató-tanító, községi jegyző a Komáromi Lapok 1895. évi 4. számában (október 12-én) ,,Bánhida és az ezeréves ország” címmel írt cikket, amelyben azt javasolta, hogy állítsanak szobrot a­­bánhi­­dai csata emlékére. Az 1895. december 12-én megtartott megyei közgyűlésen is hangot adott javaslatának. Sárközy Aurél császári-királyi kamarás, megyei főispán a javaslatnak helyt adott, és a Turul Bizottság felállítását engedélyezte. A Turul Bizottság az Országos Emlékbizottságot beadvánnyal kereste meg, hogy a Bánhidán felállítandó emlékmű anyagi fedezetét központilag biztosítsák. A kérést — kellő pénz híján — udvariasan elutasították. Bánhida község határának 1309 holdját akkoriban gróf Eszterházy Miklós József birtokolta, és a bánhidai Kőhegy magaslatán lévő területet ingyen ajánlotta fel az emlékmű felállítására. A terület tehát biztosítva volt. A Turul Bizottság azonban látván, hogy: „Saját erőnkre nehezül a gyönyörű eszme megvalósítása”, felhívással fordult a vármegye lakosaihoz, hogy adakozásra bírja őket. A vármegye négy járása: a tatai, a gesztesi, a csallóközi és az udvardi járás községei összesen 1998 Ft-ot adtak a kiküldött gyűjtőívekre. A magánadakozóktól befolyt összeg pedig 3678 Ft és 30 krajcárt tett ki. A Turul Bizottság Donáth Gyula (1850—1909) ekkoriban országosan ismert és népszerű szobrászművészt bízta meg a szobor mintájának elkészítésével. A művész 4900 Ft tiszteletdíjat kért. A vármegyei millenáris közgyűlésen 1896. május 11-én úgy határoztak, hogy a Turul Bizottság május 23-án a Turulmadár helyének pontos kijelölése végett utaz­zon Bánhidára. A „területbejáráson” Sárközy Aurél főispán, Ghyczy Dénes alispán, Erdélyi Gábor főjegyző, Tuba János, és Horváth Géza országgyűlési képviselők, Rudnay Alajos bánhidai katolikus esperesplébános, Feszty Árpád festőművész, Donáth Gyula szobrászművész és még több közéleti személyiség vett részt. A Kő­hegy fennsíkját egyöntetűen alkalmasnak találták.

Next