Új Forrás, 1993 (25. évfolyam, 1-10. szám)

1993-06-01 / 6. szám - Bodri Ferenc: Salvador de Madariaga nálam és nálunk, értünk és velünk (V. rész) (tanulmány)

ÚJ FORRÁS dló siker hatására mindezt betűhíven megismételte a szerkesztő a 81. születésnap körül. Habsburg Ottónak az európai integrációs törekvésekről, akár a szoci­áldemokrácia szükséges történelmi szerepéről vallott nézetei, a két vi­lágrendszer monopolizmusának, a spanyol jóbarátéval azonos hevű kritikája, egyazon alapú szelleme, hasonlóképpen a folyóiratban publi­káló nemzetközi politikai tekintélyek súlya és érdemei egyaránt növel­ték az írótábor körét és bizalmát a lap körül. Csonka Emil pedig annyira egybeforrt teremtményével, hogy váratlan halála után (1982 október) Habsburg Ottó akaratából meg is szűnt a folyóirat. Egyetlen búcsúszáma jelent meg (1983 január), ahol az emigráns pályatársak azonos szeretettel idézték emlékeiket, nem titkolva kezdeti idegenke­désüket, örömmel sorolva a változás momentumait. A bemutatkozás után Madariaga — 1964-1970 között —­ évfolya­monként három, hosszabb-rövidebb tanulmánnyal jelentkezett. Az 1971-es számokban írása nem található, de 1972 decemberétől folytató­dik a sorozat, és az idős kor betegségeivel elszántan, fáradtságával konokul dacoló írónak 1974 szeptemberéig négy világpolitikai elemzé­se olvasható. A kilencedik évtizedének közepében bóklászó, az elszálló évek nehézségei felett jól uralkodó író, filozófus, történész és politoló­gus Oxfordból 1970 körül a fényre, Svájc Nizzájába, a Lago di Maggiore északi partjára, Locamoba, a La Palma Hotel csendes lakosztályába költözött. A milánói Visconti hercegek ősi fészkének napfénye és árnyai alá, gyengülő szemmel gyönyörködve a tó tükrözéseiben. Locamno, az első világháború területi ellentmondásait lezáró egykori konferencia (1925 október 5-16.) emlékezetes színhelye is. Madarságának egyben egy hajdani „tetthely" tehát. Hiszen Passuth szemében 1936 nyarán „a localnizált szellem" törvényhozója és eleven apostola volt. Bár a „nyu­gati biztonsági paktumot" a Népszövetségből kilépő Hitler, akkor már negyedik hónapja felrúgta (1936. március 7.), így a budapesti konferen­cián, 1936. júniusának elején ezt a szellemet leginkább az itteni „nagy öregek" őrizték tovább. Mellettünk a további küldöttek és a hazai szel­lem jobbik fele. Passuth is reménykedett, de mind nagyobb keserűség­gel és egyre kevésbé bizakodóan. Madarsaga valóban „őrizte Locarnót", tovább építve szellemiségét, elszántan és folyamatosan. Ennek a munkának állomásai esszé- és ta­nulmánykötetei (A szabadság megmentése —1958; A rettegéstől a szabad­ságig — 1959; Világpolitikai kaleidoszkóp — 1965 stb.), akár a spanyol 76

Next