Új Forrás, 1997 (29. évfolyam, 1-10. szám)
1997-12-01 / 10. szám - Kövessy Zsolt: Sánta Klausz és a Kiskarácsony
ÚJ FORRÁS Kövessy Zsolt Sánta Klausz és a Kiskarácsony* 1. FEJEZET amelyben kiderül, hogy AtVerne Gyula, a fantaszta jövőfürkész irkász-firkász kiborul, és Hóperenciában is gondok vannak. El vagyok átkozva! Bizony, bizony, el vagyok átkozva! ÁtVerne Gyula, a fantaszta jövőfíirkészirkász-firkász a szakállát tépkedte tehetetlen dühében. - Megigéztek, megbabonáztak, szemmel vertek, tökkel ütögettek, varázsiga alatt enyvedek-senyvedek. Kissé bárgyúpofázmányán elmázolt egy legördülő könnycseppet. - Hát ezt érdemlem én? Csak bajt hozok Hóperenciára! Ha kakukk, a kuka kakukk megértően bólogatott a kiszuperált faliórából, miként az egy valamirevaló, tisztességben megkukult kakukkfiókától ilyen körülmények között elvárható, de mert kuka volt szegény, egy mukkot sem szólt, nemhogy egy kukkot. Át Verne Gyula elkeseredetten csapott lapátmancsával a nagy, dióbarna íróasztalra. A fantaszta jövőfürkészirkász-firkász újra tintás ujjai közé emelte az asztalon heverő könyvet, és még egyszer alaposan megrázta. Hát uram-gatyám!, lássatok csudát!, legújabb agyalmányának kiborító borítója alól garmadával hullottak a kórosan káros sajtóhubák, és azon nyomban életre kelve suttyomban elsuttyantak a szélRózsi minden irányába. Át Verne Gyula úgy beijedt, mint egy begyulladt gyufaszál, és olyan bánattól harmatos fancsali pofával bámult maga elé, mint egy elszontyolodott szotyola. * Részlet a meseregényből 2