Új Forrás, 2004 (36. évfolyam, 2-10. szám)

2004-04-01 / 4. szám - Tatár Sándor: Lőrinc első üzenete

TATÁR SÁNDOR* Lőrinc első üzenete Látom a rám-gúvadt szemed, a bárgyú mosolyoddal. (Éltedben így kezdődhetett most új, fényesebb oldal.)­­Azért ne gondold, kispofám, tiéd leszek egészen; e történet józan, profán (nem lehangoló mégsem!) Csak ne örökíts súlyokat, célom s dolgom saját lesz. Nem leszek, csak mert bujtogatsz, üzletember, se vátesz. Nyugodj most inkább, apafej, eleget háborúztál - tanulj csak pléden nyúlni el, akár egy trimmelt uszkár... * * ** Pontosabb és méltányosabb volna így: © Tatár Lőrinc Sebestyén, lejegyezte Tatár Sándor. Ez azonban bizonyos bonyodalmakhoz vezethetne, hogy mást ne mondjunk, a honor, elszámolása és utalása tekintetében. E megjegyzéssel mindenesetre - láthatják - igyekeztem elejét venni a szerzői jogi vitáknak, a tiszteletdíjat pedig - megkérdezhetik a gyermeket, Hölgyeim és Uraim - természetben visszaháramoltatom a ciklus érdemi szerzőjére. ** Szívesen hívjuk a gyermeket Lócinak (is). A Lóci-verssorozat azonban Szabó Lőrinc óta copyrightolt.

Next