Új Forrás, 2010 (42. évfolyam, 1-10. szám)

2010-10-01 / 8. szám - Szakolczay Lajos: Térformálás, érzelem, gondolatiság (Wehner Tibor: Modern magyar szobrászat 1945-2010)

Szakolczay Lajos 93 TÉRFORMÁLÁS, ÉRZELEM, GONDOLATISÁG Izgalmat keltő dm: Modern magyar szobrászat 1945-2010. Az izgalmat csak növeli, hogy az a Wehner Tibor a szerzője- vagyis az egyik legkarakteresebb kortárs művészettörténész aki a magyar képzőművészet, s azon belül a szobrászat múltjában és jelenében búvárkodva, több monográfiát, tanul­mánykötetet letett az asz­ta­lra. A plasztika körüli kirándulásaiban - doku­­mentumtár-jellegű köny­­vei-közlései ugyancsak megkerülhetetlenek - igen sok időt áldozott a ma- Wehner Tibor: Modern magyar gyarországi köztéri szob­­szobrászat 1945-2010 volt létállapotának a föl­mérésére. S ezáltal nem keveset ütközött a szakma egyes képviselőivel, és még többet a közterek urával, a politikai hatalommal. Ha csupán a Népstadion szoborparkjának - ennek az időt szobrokban rendületlenül őriző, nem annyira az esztétika kívánalmai szerint alakult arze­­nálnak - a védelmére indított mozgó háborúját említem (ami mozog, arra bizonyos vadász­szabályok ismeretében lehet - kötelező? - lőni), már el lehet képzelni következetességét, s véli igaza melletti kitartását. Magunkat (kör­nyezetünket, kultúránkat, emlékezetünket) rövidítjük meg avval, ha hatalmi nyomásra eltávolítjuk azokat a monumentumokat, amelyek eszmélkedésünk­­nek (s a fölismerés folytán nyilván „gyalázatunknak") tanújelei, vagyis kordo­kumentumok. Ám mi legyen azokkal a nép igazát sértő - az 1956-os magyar forra­dalom utáni tisztaságot akarva-akaratlan beszennyező - szobrokkal (Lenin, Sztálin-, Ságvári-, Münich- stb.-emlékművekkel), amelyek bármekkora esz­tétikai értékkel is bírnak (lásd Segesdi Józsefnek a hajdani „Fehér Ház" mel­letti Marx-szobrát), valójában a „lomtárban" (a „dicső" múltat őrző szoborparkban) a helyük. A történelmi, hatalmi változást hozó csúcspontok -1945,1956,1990 - kiváltképp Lendítői az átrendezéseknek, s a politika vál­tozásait értelemszerűen a köztéri szobrok változásai is követik (egyik-másik áthelyeztetik, új eszmét sugallva). Amikor Wehner azt írja a Térmetszetek-Fejezetek a magyar szobrászat és „szobrászat" történetéből 1945-2010 cimű tanulmányában, hogy „a poli­tikai, történelmi indíttatású szobordöntéseknek nagy hagyománya van vi­lágszerte és Magyarországon is", a köztér megbolydulására s az abból következő furcsaságokra utal. Engedtessék meg egy pár példa. A kommunista partizánok Marót-csoportja robbantotta föl 1944. októberében Gömbös

Next