Új Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-10. szám)

2013-09-01 / 7. szám - Wehner Tibor: A Turul alatt

Tatabánya szobrairól az elmúlt évtizedekben három kiadvány jelent meg: 1977-ben a Tatabányai szobrok és 1985-ben a Freund Sándor által szerkesztett Köztéri alkotások Tatabányán című katalógus, majd 2007-ben a Takácsné Csente Julianna által 12 Wehner Tibor jegyzett Szobrok városa Tatabánya című köny­vecske. Az első két kiad­ A TURUL ALATT­ványt Tatabánya Város Ta­nácsa VB. Művelődésügyi Osztálya adta közre, és mindkettőt meglehetősen érdekes, szelektív szerkesztői szemlélet jellemzi: ezek az összefoglalások - természetesen a megkerülhetetlen Turul mellett - csupán az 1950-es évek óta elhelyezett köztéri alkotásokat veszik számba, és nagyvonalúan megfe­ledkeznek az elődtelepülések korábban emelt és ma is álló első világháborús emlékműveiről, és ugyanígy a szakrális emlékekről is. De számos más hiá­nyosság is felróható ennek a két kiadványnak: megannyi köz- vagy lakóépü­letet díszítő dombormű hiányzik az áttekintésből, és a rengeteg pontatlanság, elírás, információhiány és adattévesztés miatt is meglehetősen zavarosnak, sok esetben félrevezetőnek ítélhetők Tatabánya eme köztéri szoborleltárai. Takácsné Csente Julianna gyűjteménye már kissé szélesebb körű áttekintést ad, de itt is vannak jócskán hiányok, és az igencsak súlyosnak ítélhető elírá­sok, valamint a hibás vagy hiányos adatközlések alapjaiban kérdőjelezik meg a kiadvány hitelességét. Mindhárom áttekintés meglehetősen sajátos, a város (idegenek számára kiismerhetetlen) földrajzi körzetei szerinti megosztásban, illetve teljesen követhetetlen rendszerben(?) veszi számba a tatabányai köz­téri objektumokat és a középületekben otthonra lelt, a maradandóság igé­nyével elhelyezett szobrászati (és esetenként iparművészeti) alkotásokat, így elmondható, hogy igencsak megérett az idő egy új, a korábbiak hibáin túllépő, a teljesség igényével összeállított, precizitásra törő szoborleltár összeállításának és közreadásának.­­Számos magyarországi település köztéri szoborkatalógusa született meg az elmúlt években-évtizedekben: Budapest 1985, 1987, 1998; Balassagyarmat 2006; Balatonfüred 2005; Dombóvár 1996; Dunaújváros 1999; Esztergom 2001; Győr 2001, 2006; Gyula 1988; Hódmezővásárhely 1977, 2002; Kaposvár 1978; Kazincbarcika 1974; Kiskun­halas 2002; Nagykanizsa 2007; Nyíregyháza 2002; Oroszlány 1989, 2000; Paks 2010; Pécs 1982; Sárospatak 1997; Szeged 1993; Székesfehérvár 1995; Szombathely 1988; Tata 1980; Zalaegerszeg 2001 eltérő színvonalú, más és más szakmai nívójú köztéri szobor­ adattárára hivatkozhatunk.) Tatabánya esetében természetesen nem csupán a hiányok, a pontatlan­ságok és a rendszertelenség miatt lenne időszerű egy új szobor­kalauz kiadása.

Next