Új Horizont, 1992 (20. évfolyam, 1-6. szám)

1992-07-01 / 4-5. szám

84 ÚJ HORIZONT Tudunk-e vajon az új helyzet kiszolgáltatottjainak, az abszolút hátrányban levőknek új reményt felcsillantani? Ez vár a mindenkori kormányra, hogy ne kelljen több Exodustól tartani, és legyen hazánk is a vi­lágban egy olyan hely, ahonnan polgárainak már nem lesz többé szükségük bármilyen hátrányos ok­ból sem eljönniök. A kétlakiságnak megvan az az átka, hogy gyakorlói legtöbbször útközben vannak, de már a rálátás varázsa is megszűnőben van. Tudathasadás nélkül szeretnénk továbbra is hasznosíthatók, de nem hasznos idióták maradni; bármely nyelven is, de magyarnak megmaradni (sovinizmus nélkül). Beszéljünk bár több nyelven, kinyújtózni csak anyanyelvünkön lehet. És miért ne legyek tisztességes, „kiterítenek úgyis!” Mint ahogy nem tudunk konzervparadicsomban sem, ugyanúgy politikai panoptikumban vagy még inkább viaszmúzeumban sem élni. Kicsit fellélegezhetünk, nem kell igazi énünket többé meg­erőszakolnunk. Tolmács nélkül is hazalátogathatunk és majdnem értjük is egymást, sőt túlzó ellenőrzés nélkül akár maradhatunk is. Bár többünk fogadatlan prókátor. Ne feledjük, hogy mindenütt a magyarság bőrét visszük a vásárra. Ugyan a legenda szerint egyszer voltunk már jó kupecek is, amikor országunkat egy lóért... Vajon mibe kerülne ma a lóért közösen megtartani? Amint az a sorok között kiolvasható: Magyarországon kívül is létezik élet, olyan, amilyen. Min­denki saját maga éli és éli fel életét. Bár a helyzet még mindig nem szivárványos, leveleinket azért már fel is adhatjuk Tomiból, és csak célhoz ér. A VÍZALATTI BÚVÁROK IS a vízalatti búvárok, is vesznek néha levegőt a halaknak is kedvük szottyan egy kis beszédre a fáknak is van elképzelésük a számháborúról az esőnek is a szárazságról a hidegnek is a trópusokról egy irányba is roboghat két eltérített sínpár és utazhatunk mi is ugyanazon a kisiklatható vonaton jegy és útlevél nélkül rá is fagyhat a mosoly ablakunkra igazolványképünk is éghet a szégyentől beszögezhetetlen ládáink sem bírják a remény súlyát szén helyett is lehetne mit a tűzre vetni bár a hiábavalóságokból van éppen elég két ember bizonytalan kimenetelű párbajához Te is kellesz no meg az edzhető acél...

Next