Új Horizont, 1993 (21. évfolyam, 1-6. szám)
1993-07-01 / 4-5. szám
XXI. évfolyam, 4-5. szám igén—Kodály levelezés nyomait is. Gaál Gabriellát megtanítottuk a híres Csókám, csókám... dalra, melyet a rádióban január 31-én, 12.10-kor elénekelt. Most már vezettük emlékkönyvünket és minden lényegesnek vélt eseményt megörökítettünk. 1958-ban a termelőszövetkezetről gyűjtünk anyagot és fényképeket. Megismerkedtünk a Rétsarki-majorral, az Ecséri romokkal. Nagy Lajos bácsit otthonában kerestük fel. Kértük a tanácsot, a termelőszövetkezetet, hogy a Fülöp-hegy tetején lévő katonai kilátót hozzák rendbe, és olyan nevezetessége lesz Révfülöpnek, mint semmi más. Nem ment, nem támogatta senki. Szétbontották, a réginek még az alapjait is széthordták, hogy ne is jusson többet eszébe senkinek. Gyűjtöttük a régi levelezőlapokat. Kerestük a Szent László által a tihanyi barátoknak adományozott rév helyét, a Gaál-révet. Kapargáltuk a Sebestyén féle Pogánykövet a kastély bejáratánál, félig az árokban iszappal elborítva. Bolondos kedvünkben várat kerestünk a Fülöp-hegyen! 1958 októberében Révfülöp partjain címmel az iskolában Keresztury Dezső tartotta első révfülöpi irodalmi estjét. Emlékkönyvünk lapjára ezt írta: Amit kaptam e kedves tájon hadd adjam vissza százszorosan, de úgy, hogy senkinek se fájjon, de szóljon egyre szebben, jobban!” Négy nappal később Cyrille de Neuborg francia író jegyezte emlékeink közé: „Ennek az iskolának a tanulói szemmel láthatóan nagyon jó erőben vannak. És Franciaország történetét bizony jobban ismerik, mint nem egy francia. Igaz barátsággal. CDN. ”... Az 1959-es évben megismertük Szalai Imrét, a halk szavú írót, mérnököt, Kővágóörs szülöttét. Ő beszélt Radnóti Miklósról, a barátjáról, akivel megjárta Párizs világát. Tőle hallottunk elsőnek a József Attila és Lakatos Péter Pál révfülöpi író közti elmélyült barátságról, bár Lakatos Péter Pált jól ismertük. A négy jóbarátról ma sem sokat tudnak irodalmi berkekben. A Szalai Imrével való beszélgetések aztán évről évre megismétlődtek. Hazajött—amint mondotta—lelkiekben megerősödni, meglátogatni a kővágóörsi szülőházat, a temetőt, két hetet eltölteni a szomszédomban Erdős Mátyáséknál, az orvosnál. Aztán megkeresett a kis gyűjteményünkben, és mindig mondott valamit és mindig hozott is valamit. Tőle tudjuk, hogy a kővágóörsi Baki-házban született: Lakatos Vince, a tudós premontrei tanár, Lakatos Péter Pál, az író, Szalai József, az olimpikon 1912, Stockholm, Bozzay Pál 1848-as forradalmár költő és maga Szalai Imre is. A Radnóti-fényképek tőle származnak. Ő tudatta, hogy 1935. augusztus 15-én melyik házban aludt Révfülöpön Radnóti Miklós nászútjuk alkalmával feleségével... Imre bácsitól tudjuk, hogy melyik házban és mikor nyaralt Lakatos Péter Pálnál József Attila 1930-ban. 1960—61-ben már a múzeum emberei is kezdtek Révfülöp után érdeklődni. Találkoztunk Éri Istvánnal, Sági Károllyal, Füzes Miklóssal. Talán ők hárman voltak a Néprajzi Múzeum néhány munkatársával egyetemben, akik biztattak bennünket, mert tudták, hogy nem múzeumosdit kívánunk játszani, hanem a honismereti dolgokban munkálkodni, az úttörőket nevelni az igazi hazaszeretetre, melyben a múlt, a hagyományok megbecsülése is bent van... Egry-emlékek nyomában. Badacsonytomajon voltunk Fónay Tiborral 1960-ban, amikor erőteljesen terebélyesedik ismeretkörünk. Kaptam egy fényképet. Katonafénykép az első háború idejéből.