Uj Idők, 1898 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1898-11-20 / 47. szám - Igric: Almanach / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
— 4 - Katonák. Thury Zoltán drámája. A Vígszínház végre magyar premierrel lepte meg a közönséget, színre hozván egy tősgyökeres magyar drámát, amely kiemelkedik a nagyobbára zsurnaliszta módra szellemeskedő eredeti darabok közül. Thury Zoltánnak, akit közönségünk nagyon jól ismer, Katonák című darabja került előadásra szombaton, tehát lapunk lezárása után s így ahelyett, hogy ennek a súlyos tartalmú drámának hatásáról beszámolhatnánk, meg kell elégednünk azzal, hogy magáról a darabról írjunk néhány ismertető sort. A Katonák egészen az író egyéniségéből nőtt ki, nincs benne idegen hang, kölcsönvett vonatkozás. Teljesen Thuryé a tárgya, a hangulata, benne van a szerző egy darab élettörténete is. Ez adja azt a frappáns közvetlenséget, amelyet már a mű futólagos meghallgatása után is kiéreztünk belőle. Thury minden írói kvalitása a legszebb formákban nyilatkozik meg benne : a szegény, sorstól vert emberek iránt érzett mély szeretete, az előadásnak sokszor megdöbbentő igazsága és amit már a darabbal való futólagos megismerkedésünk után is kellemes meglepetéssel veszünk : tősgyökeres eredetisége, modern szelleme. A darab szomorú és hűséges képe annak a cifra nyomorúságnak, amiben a családos katonatisztek átlaga él. A szerző bevilágít abba a sötétségbe, amit a publikum nem lát, mivelhogy a katonanyomorúság elbúvik a nyilvánosság elől, nem rikító, nem hangos. A katona reprezentál, ha közénk jön és fényes és aranyos. Thury darabjában a másik katona játszik, a szegény, a gonddal teli, a panaszos — aki nekünk idegen. És olyan katonákkal dobálódzik ebben a darabban a sors, akiket nem a hivatás vitt a hadsereghez, hanem csak odacsöppentek. Egyik így, a másik amúgy, mint ahogy ezren és ezren lesznek katonák a valóságos életben is úgy, hogy maguk se tudják, hogy miért. A ferde és sivár helyzet természetesen a maga módjára formálja át a környezetet is, s előttünk áll a kincstári asszony, a szegény tisztné. A darab olyan közvetetlenséggel van megírva, hogy lehetetlen gondolkozóba nem esni afölött, amit tárgyal. Ez a munka az első hangos szó, amely a katonatisztek anyagi helyzetének javítása érdekében elhangzik minálunk. Röntgen-apparátussal világít Thury a dolog mélyébe és igazságot kér egy tisztes testület számára, amelynek aránytalanul nagyobb terhet raknak vállára, mint amennyit megbír. — Udvardy hadnagy, Pál főaki darab egyik szegény katonája, egy helyen körülbelül ezt mondja: — És a mi csődünk a haderő csődje is. Ezt kellene meggondolniok. Komoly, nagy szó ez — s aki azt a darabot írta, az érzi is, hogy igaza van s küzd az igazáért. Thurynál ez valami örökségféle kötelesség, ami az apjáról, egy szegény ember, gyalogos századosról maradt reá. Ez a darab jó barátja a katonának, szószólója, tolmácsa egy csomó titkos panasznak. Akik másképpen fogták föl a tendenciáját, tévedtek. A katonaember fia gondol benne vissza arra a sok emésztő nagy gondra, ami sok esztendővel előbb vitte sírba az apját, mint ahogy az elmúlását magával hozta volna a természet rendje. Miss Mary Halton: Milyen az igazi angol operett? Egy sor előadásban fogalmat akart velünk adni róla több magyar színház, de a darabok kevés kivétellel mind megbuktak, holott Londonban és Newyorkban sorra aratják a diadalt. A mi közönségünk nem tudta ezeket a műveket élvezni, most már azt is tudjuk, hogy miért nem. Megtanított rá egy angol diva, miss Mary Halton, aki ugyancsak más formában mutatta be a Gésák Mimózáját, mint amilyenné azt a magyar temperamentum formálta. Talpig angol a miss, egészen átértette és átérezte az angol szerző minden intencióját s valóságos angol hangulatot teremtett a Magyar Színház deszkáin. Nincs valami különös jó hangja, a szépsége sem világraszóló, de művészete elragadta a közönséget. Az angol operettet csakugyan ilyen törülmetszett angol humorral kell eljátszani, amely külömbözik minden más népétől, de természetes és kívánatos az angolnál. A missnek akkora diadala volt a Magyar Színházban, hogy vendégszereplését meg kellett toldania még néhány fellépéssel. Thury Zoltán Miss Mary Halton: MINDENFÉLE. Nász az Esterházy-családban. A dicső emlékezetű Esterházy Miklós nádor-ispán kedvtelve nézhette a paradicsomból azt a frigykötést, melyet a hercegprímás e hó 16-án áldott meg budavári palotájában. Nagy kedvét lelhette abban a kitartásban és határozottságban, mellyel utódja, az ifjú Esterházy Miklós herceg kiküzdötte magának aráját. Ő, aki maga is ezeknek a tulajdonságoknak köszönt mindent, bizonyára méltányolja azokat utódjában is. Ő, a pozsonymegyei alispán fia, aki rövid idő alatt a saját erejéből emelkedett szédítő magasságba. 1613-ban még csak kassai hadnagy, 1625-ben pedig már Magyarország nádorispánja, utóbb birodalmi gróf s csakhamar az ország legnagyobb vagyonának ura.