Uj Idők, 1900 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1900-08-19 / 34. szám - Csapó Róza: Útlan-úton / Költemények - Wolfner Pál: Az Unio Italia mai világításban / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
hogyan verte le hajdanában a fürge, de szimító Ignác a hatalmas, verhetetlen Tokiót. Azóta Ignác is, Tokio is eltűnt a fehér korlátok birodalmából, idegenbe utazott Ignác hirhedt lovasa Sharpé, kit a nép egyszerűen a betörők királyának nevez, s új generáció méri össze erejét a harcok mezején Kartal, Horizont, Mindegy, Hamlet, Andrée s ki tudja még hány lókapacitás száll majd csatába a hatvanezer koronáért. A küzdelem gyönyörű lesz s bizonyára még nagyszerűbb lesz a meglepetés, mellyel a verseny végződni fog. Mert meglepetés lesz, meglepetésnek lenni kell. A favorit Kartal. A könnyű csikóhoz az évszázad egyik legnagyobb kvótája fűződik , mert favorit bizonyára nem jön be elsőnek, hiszen ő a meglepetések lova. A Péchy-Üchtritz-istálló lovairól nem igen beszél a fáma. A Milne-istállóban vihar előtt mindig csend van s ki tudja, nem neveltek-e föl egy újabb Ignácot? Vederemo! Egy azonban bizonyos. És ezt kérdezik önök. A válasz egyszerű és világos. — Én vesztek, te vesztek, ő veszt, mi veszítünk, ti vesztetek, ők vesztenek ! . . . ez a lóverseny axiomatájának alaptétele Minden időben igaz és megdönthetetlen. Minden változik a versenytéren. Új küzdők jelennek meg a pályán, új fogadók vesztik el összegyűjtött vagyonukat, új zsokék szállanak új harcokba, minden tavasszal új füvön dűlnek el a küzdelmek , minden, minden megváltozik, de örökké igazság marad : — Én vesztek, te vesztes, mi veszítünk . . . P. Á. — — 163 — A székesfehérvári püspök halála A magyar püspöki kar legharciasabb tagja halt meg a mult szombaton, augusztus tizenegyedikén. Hogy nálunk az utolsó évtizedben az ecclesia militans fogalma nem volt puszta fogalom, hanem erősen belejátszott a politikai közéletbe, elsősorban az ő műve volt. S nem a nagyravágyás vitte erre a térre, mert kevés ember akadt, ki saját magával annyira nem törődött, mint ő, hanem a tiszta és erős meggyőződés. Olyan szigorú volt önmagával szemben, hogy joggal megkövetelhette másoktól is a szigorú kötelességteljesítést. S megkövetelte. Akik egyházmegyéjéhez tartoztak, egyszerű plébánosok épp úgy, mint a katolikus egyháznak magasabb rangú férfiai, egy kicsit féltek tőle, de nagyon tisztelték. Az ő tekintete mindenhova behatolt és igazságosan, szigorú mértékkel látolta azt, amit meglátott. Keménysége és hajthatlansága miatt sokszor meggyűlt a baja és tán az állotta útját, hogy nem jutott el olyan magas rangra az egyházban, minőre különben jutott volna. Olyan korban, minőben mi élünk, mikor az ellentéteket nem kiélesíteni kell, hanem lehetőleg elenyésztetni, a gránitmeggyőződésű és sziklamakacsságú férfiaké ritkán a vezető szerep. Az a szeretet, mely eltávolítja az útból a súrlódás és összeütközés anyagát, nem volt meg Steiner püspök szívében és lelkében. Amit akart, azt tisztán, erősen és fanatikus meggyőződéssel akarta, nem riadva vissza semmi akadálytól. Becsülés illeti ezért emlékét és tisztelet a jellemét, melyet azok sem vontak meg tőle, még életében sem, kikkel küzdelembe elegyedett. S ha nem érte is el azt, miről nem annyira <ő maga álmodott, mint inkább hívei, mégis sokat ért el; a vallási érzés újabb fölbuzdulása a közöny áramlatával szemben jórészben neki köszönhető. Előkelő olasz családból származott, a Della Pietra-házból, mely 1816 körül fordította németre a nevét. 1839-ben született és korán lépett a papi pályára. Az akkori győri püspök és későbbi primás, Simor János nagyon kedvelte és midenben elősegítette előmenetelét. Huszonnyolc éves korában lett hittan és az egyháztörténelem rendes tanára, a hat évvel később szentszéki ülnök és 1890-ben székesfehérvári püspök. Kitűnő egyházi szónok hírében állott és József királyi herceg már rég kiszemelte családja számára gyóntatónak. Nagyobb politikai szereplésével az egyházpolitikai viták idejében föltűnt, mikor is a legszélesebben szervezte az ellenállást a liberális áramlattal szemben. Azóta is folyton küzdött elvei mellett, míg csak a halál el nem szólította a harctérről, az élők sorából. —<$>— Kínai képek Dávid Dezső kolozsvári ismerősöm tizedik éve tapossa Ázsia földjét s az utazó szenvedélyével járja be a Kelet meseországait. Időközökben szebbnél-szebb felvételeket és érdekes tartalmú leveleket küldözött haza. Ez utóbbiaknak inkább az idegenben utazó eredeti megfigyelései, mint a szakember búvárlatai kölcsönöznek érdekességet. Mielőtt az apró kalandokkal tarkított utazás könyv alakban világot látna, a világutazó és a mű sajtó alá rendezője az „Uj Idők" rendelkezésére bocsátotta a képek és az adatok legérdekesebbjeit. ...A fanatikus kínai nép számtalan templomot épített Buddhának. Különböző formájú pagodái eredetiségben túltesznek egymáson. A shangai pagoda toronyszerű építkezésével, kicifrázott gyárkéményhez hasonlít. A hongkongi nagy pagoda apró szélházai inkább a sziámi építkezési modorra emlékeztetnek Tulajdonképpeni konstrukciójuk : külömböző falú facövekeknek egymás mellé való sorakozása ülve, fekve, állva, oldalt, homorúan, domborúan stb. Különösen így áll ez a hosszú, faragott éllel bíró tetőzetnél, mely erkélyszerű alapról fölnyúló ékezett oszlopokon nyugszik. A kínai papok hatalmas testületet alkotnak. Egy-egy főpap mellé négy-nyolc szolgálattévő segédpap van beosztva, akik cifra selyemleplekbe, sapkákba bújva, végezik az Istenek tiszteletének százféle ceremóniáit. A nap javarészét imával töltik el s folytonosan arra kérik Buddhát, hogy mielőbb irgalmas kegyébe vegye őket. Vagy pedig leborulva a díszesen kifaragott háború és öröm istene előtt, föltárják előtte hő óhajukat. A kínaiaknál, valamint a japániaknál, nagy divatba van a fehér ló imádása. Templomaikban vagy az udvaron áll egy-egy bronzból, néha fából készült hatalmas mén ló. Naponta piros ropogósra sült disznót áldoznak neki, melynek fülét, farkát krizantémmel s egyéb virágokkal díszítik föl. A kínai férfiak mindannyian borotválják bajusz- és szakálaikat, mert Buddha Isten meghagyta, hogy amíg unokájuk nincs, nem szabad bajuszt és szakált viselniük. Ebből a díszből tehát már csak az öregembereknek jut. A copf viselését a vallás megköveteli s úgy mondják, Buddha ezzel emeli magához a menybe szeretett hivét. A kínai bölcsességre jellemző egy honkongi kínai tanár amaz állítása, mely szerint Hygea kínai, kantoni születésű nő volt és Hypokrates orvosi könyveket lopott Kínából. Jellemzők a kínai Steiner Fülöp püspök Bismarck Klein Miksa szoborműve