Uj Idők, 1903 (9. évfolyam, 27-53. szám)

Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok - Karazin: Az utolsó lakoma

Farkas Imre új verseskönyve ujabb sikert jelent a poétának, nyereséget a költészetnek is, amelynek tiszta levegőjébe lágyan csendül ennek a fiatal költőnek nemesércü hangja . . . —H» ­Cigány muzsikus-hangversenyek A Népszínház igazgatója huszonöt estén át mutatta be a magyar nemzeti "élet egyik értékes kincsét, a muzsikát és annak mű­velőit, a cigányzenészeket. Ennek alkalmából a régi cigányversenyek jutnak eszembe, ami­kor a füstös művészek nemes küzdelemre keltek egymással, hogy melyikük tudja jobban megríkatni a szárazfát. Az ötvenes években, amikor a magyar politikai élet békóba volt volt verve és a nemzet osztrák iga alatt nyögött, a cigányzene volt a nemzetnek egyedüli vigasztalója. A Népszínházban mostanság rendezett cigányhangversenyek nem új dolgok, mert már az ötvenes évek végén a Nemzeti Szín­ház színpadán egymásután mutatkoztak be : Salamon János, Fátyol Károly híres gordon­kás, Patikárus Ferkó, Kálóz di Jancsi és Sárközi Ferenc neves prímások, akin k nyo­mában támadt a mai muzsikus-generációból Banda Marci, Kóczé Antal, Sovánka Nándor, a hírtelen feltűnt nyitrai cigányprímás, aki mély érzéssel, magyaros kifejezéssel s szinte felülmúlhatatlan technikával játszik. Mai képeink egyike Banda Marcit, a hall­gató magyar nóták mesterét mutatja be, aki 1847-ben született Vácon. Atyja a híres Bihari Jánosnak, a magyar Orfeusznak volt kiváló segédzenésze. Banda Marci korán árvaságra jutott s a híres Rácz Pali nevelte föl, aki egyúttal tanítómestere volt. Marci Kóczé Antal (Budapest) FALB RUDOLF a szeptember 30-án elhalt időjós rendkívüli népszerűségnek örvend a főváros egyik előkelő éttermében, hol állandóan ját­szik. Régi, jó nótákat a maguk eredetiségben már csak ő tud játszani. A „Cserebogár sárga cserebogár," „Képeddel alszom el," „Eg a kunyhó, ropog a nád" magyaros muzsikája egyhangúlag szerezte meg neki az aranyérmet és a népszínházi bizottság pom­pás ezüstkoszorúját. Kóczé Antal, az ujabb cigánymuzsikusok elsőrangú hegedűművésze, született 1872-ben Tasnádon. Már hatéves korában önállóan hangversenyezett a bikszádi fürdőben, Fátyol Károly nagyhírű gordonkaművész oldalán. 1893-ban már itt a fővárosban játszott. Nevét, mint Kubelik méltó versenytársáét most kezdik emlegetni. Kóczé a népszínházi cigányverseny zsűrijétől egyhangúlag kapta meg az aranyérmen kívül a Népszínház igaz­gatójának ezüstkoszorúját. EJK-'-sz- ? 4.UMB.JI11I IMB —a Banda Marci (Budapest) A CIGÁNYVERSENY GYŐZTESEI A harmadik díj nyertese Sovánka Nándor nyitrai prímás, aki 1883-ban született Selmec­bányán, unokája a híres Sági Balog Jancsinak, aki tudvalevőleg József főherceggel együtt állí­totta össze az Akadémia kiadásában meg­jelent cigányszótárt. Az alig húszéves, igény­telen külsejü prímásról, aki szegénysége miatt zeneiskolát nem végezhetett, az az általános vélemény, hogy ezt a rendkívüli tehetségű zenészt itt kellene fogni Budapesten és a Zeneakadémiára adni; az ő „Boka-keser­gő"-je, „Repülj fecském"-je, valamint saját szerzeményű „Magyar ábránd"-ja nagy feltű­nést keltett. Hasonló sikere magyar muzsikusnak kül­földön Londonban Kálozdi Jancsinak volt 1851-ben, amikor Prileszky Tádé, a nemrég elhunyt képviselő közbenjárására a Cristal­Palace-ban hangversenyzett. Oly nagy volt a sikere, hogy a kottaismerő cigánymuzsikus az Alhambra-színház dirigáló karmestere lett. Innét meghívást kapott a kinai császári hadsereghez, ahol öt évig tábornoki rangban a katonai karmesterek művészeti felügyelője volt. Nemsokára ezután meghívást kapott Vik­tória királynőtől s Londonban az első lovastestőrezred karmestere, majd pedig az udvari palota-őrség karmestere lett. 1876-ban, tizenkét évi angol szolgálat után Budapestre tért vissza, elveszítvén hallását s itt minden­kitől elhagyatva 1882-ben meghalt. Az öreg Rácz Pali temettette el az angol királynő híres karmesterét. A régi híres cigányok méltó utódai azok. akik a Népszínház versenyén díjat kaptak. Markó Miklós Sovánka Nándor (Nyitra) 349

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék