Uj Idők, 1908 (14. évfolyam, 27-53. szám)
1908-10-04 / 41. szám - Urban F. Henry: Jankee-mese / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
a színpadon ágált. Impozánsabb és emberibb. És őszintébb, bárha Gál Gyulának volt ezért a drámában egynéhány igaz színe és emberi szava is. Teljes egészében csak Fáy Szeréna, Alszeghy Irma, Pethes, de főleg Odrynak az ős-wikingek darabosságát közelebb hozó alakítása volt az, amely azt mutatta, hogy voltak, akik megértették Ibsent. És Csillag Teréz, akinek őszinte, meleg szívvel átérzett jelenetei voltak. A többi alak kirítt a drámából és az egész stílustalan előadás azt mutatta, hogy Ibsent még most sem értették meg nálunk a színészek. B J. Tisza István gróf mint úrlovas Nagyváradon esik meg évről-évre az a szenzáció, hogy Magyarország volt miniszterelnöke, Tisza István gróf, mint úrlovas mutatkozik be a közönségnek. Idegen országban szokatlan jelenség, hogy miniszterelnököt lóháton lehessen látni, hiszen ott többnyire csak hajlott korban ülhet valaki a miniszteri székbe, amikor a lovat megülni sem kedve, sem tehetsége többé nincs. Mozgalmas, színes kép keretében zajlottak le idén is a nagyváradi versenyek, amelyeknek természetesen Tisza gróf nyeregbeszállása adta a fő érdekességet. A gróf, aki a politikai élettől visszavonulva, gazdaságának vezetésével foglalkozva él geszti pompás kastélyában, lelkes híve a lovaglósportnak. Az úrlovasversenyek annaleseit lapozgatva, már a nyolcvanas években találkozunk nevével a sikerrel szerepelt lovasok sorában. Azóta úgyszólván minden évben nyeregbe szállt és a nagyváradi versenyekért számos első díjat nyert lovaival. Ennek az úrlovas szereplésnek, amelyről fényképfelvételt is mutatunk be, különös érdekességet kölcsönöz az, hogy a gróf saját tenyésztésű lovait üli. Geszten, a radványi majorban, egy ötezer holdas birtok szívében van berendezve a ménes, amelyet még a XIX. század elején boldogult Tisza László alapított. Tisza István gróf tehát versenydresszt ölt. A fehér lovaglónadrág, kék selyemblúz és vörös sapka sajátságosan és mégis jól áll elegáns alakján. Amíg a sor rá kerül, polgári kabátját veszi magára és úgy áll ott barátai körében, míg a csengetés a mázsákóhoz szólítja. Amikor a jeladás fölhangzik, mosolyogva búcsúzik környezetétől, karjára veszi versenynyergét, mely egyike a legkönnyebbeknek és beleül a mérleg karosszékébe, hogy kimázsáltassa magát Dóra IV. nevű lovára, amellyel az Iklódi gátverseny díjára pályázik. A mázsáló hetvenkilenc kilóval állapítja meg a súlyt, amiből arra lehet következtetni, hogy a gróf testsúlya körülbelül hetvenhat kiló. Néhány perc múlva már ott lépked lova a zöld gyepen. Szakemberek állítják, de a laikus szem ítélete is az, hogy a gróf jeles lovas, ki még ma is tökéletes mester a nyeregben. Különösen hidegvére és nagy nyugalma érdemel figyelmet, meg az az erély, amellyel lovát az akadályoknak vezényli. Az erős kéz itt nem tagadja meg magát. Amikor az Iklódi gátversenyt könnyen megnyerte, a díszes közönség sorából lelkes tapsvihar és éljenzés hangzott föl és a lovast barátai és tisztelői elhalmozták ovációkkal. Ma, midőn úrlovas sportunk hanyatlóban van és a lótenyésztés országos érdekeit a rohamos léptekkel fejlődő automobilsport veszélyezteti, a gróf példája buzdításul szolgálhatna és versenyüzemünknek, valamint az ezzel szoros kapcsolatban lévő lótenyésztésünknek nagy szüksége volna sok olyan áldozatkész és szakavatott férfiúra, aki Tisza István gróféhozsonló önzetlenséggel, szaktudással és hapáratlan kedvteléssel hódoljon a sport eme ágának. Lerombolt Rákóczi-ház. Egy kis sárga, régi magyar tornácos romboltak le pár nappal ezelőtt udvarházat Szatmár-Németiben, amely kerek kétszáz évvel ezelőtt II. Rákóczi Ferenc fejedelem tulajdona volt. Október hónapban lesz kétszázadik esztendeje, hogy a nagy éppen kuruc fejedelem ebben az épületben három napot, később három hetet töltött. Egy évtizeddel ezelőtt még Boros Bálint országgyűlési képviselő tulajdona volt, akitől Szerdahelyi Ágoston vásárolta meg a régi kúriát. És most Szatmár-Németi város tulajdonába került, mely könyörtelenül vágta belé a csákányt, hogy pár hó múlva e történelmi helyen postának és távirdának adjon otthont. Forgách Simon, Werner Gyulának nagyobbszabású regénye, a Forgách Simon, amely még a tavasszal jelent meg először könyvalakban, most az Egyetemes Regénytár piros kötetei közé is bevonult. Négy kötetből áll ez a lebilincselő meséjű, fordulatos és sok finom analízissel írt regény, amelynek hőse a kuruc szabadságharc egyik legérdekesebb alakja. Komplikált jellem: világfi, a szalonok könnyűvérű lovagja, másfelől a kötelesség, a vallás és mindenekfölött Rákóczi ügyének fanatikusa. A regény első része az I. Lipót korabeli Béccsel kezdődik. Egy forró, szenvedélyek tüzéből izzó szerelem szövődik itt Forgách Simon és Donsbruch Klára, a titkos kabinetiroda főnökének leánya közt. Második részben a kuruc szabadságharc viharzó évei, Károlyi, Bercsényi kora jelenik meg. Ebben a sok történelmi hűséggel rajzolt háttérben játszódik aztán Forgách Simon tragikus históriája. Gyanakodnak rála, pedig magyar ügyért, Rákócziért hagyja ott fényes állását, a bécsi udvart. Nem bíznak benne, alakoskodónak, kétszínű arccal játszónak tartják, a múltja és Józseffel, a trónörökössel való barátsága miatt. És ez Rajzó Miklós fényképe Erőss Lajos a tiszántúli új református püspök Litteczky Endre festménye A szatmárnémeti Rákóczi-ház, amelyet a minap leromboltak .308