Uj Idők, 1909 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám - Lenkei Henrik: Sírfelirat / Költemények

helyesnek talált találmányát venni munkába és juttatni diadalra. Erre feleletem a következő: Egy munkánál sem játszott még eddig a terv oly csalfa szerepet, mint a repülőgépeknél. Mielőtt Kress, Pischoff, Etrich, illetve részvénytársasága gépeikre harminc-negyvenezer azori ko­ronát kiadtak volna, utánaszámították azoknak legki­sebb méreteit is és mégis, midőn a pontosan kipróbált alkatrészeket összeállították és azoknak repülniök kel­lett volna, jobban ragaszkodtak a földhöz, mint szét­szedett állapotban. Nem ment ez azonban eleinte senkinek sem máskép. Santos Dumont csak negyedik gépét volt képes annyira vinni, hogy vele, mint első, a földet elhagy­hatta, azelőtt sok csalódáson ment keresztül. Farman az egykilométeres útja előtt két évig épí­tett, próbált és rombolt gépeket. Orville Wright és testvére, mielőtt gépüket Európa előtt bemutatóké­pessé javították, közel nyolc évig dolgoztak és kísérle­teztek azon, és így ment ez valamennyinél. Aki pedig még nem tért át a propeller és merev felületek többé-kevésbbé egységes rendszeréhez, az még nem volt képes eddig eredményt fölmutatni. Mihelyt valaki első gépének roncsaiból a másodi­kat, majd a harmadikat kezdené építeni, a külföldiek kápráztató eredményeinek láttára, elfordulna tőle a publikum, bármily kedvence és reménysége is lett lé­gyen azelőtt. Nem marad tehát más hátra, mint az előbb leírt út betartása. Mihelyt azonban a fönt említett, aranyakkal kira­kott úton odajutunk, hogy az első, jól berendezett ál­landó repülőtelepen hazánkban a munka megkezdődik, jöjjön oda akinek föltalálni, vagy javítani valója van és legyen az a működő gép bármilyen rendszerű, tel­jesen mindegy, egyenlően hasznára fog válni úgy a laikusnak, mint a tettek mezejére lépni vágyónak. Ami végre a dolog legérzékenyebb, a pénzbeli ol­dalát illeti, az első év költségei mintegy negyedmillió koronára rúgnának, beleértve a pilóták kiképzését (körülbelül ötvenezer korona); két-három gép beszer­zését (körülbelül százezer korona); a gyakorlótér ki­bérlését és rajta két-három hangár fölépítését és föl­szerelését (körülbelül százezer korona). A következő évek kiadásainak fedezésére és to­vábbi kísérletek biztosítására ugyanoly nagy tőkének kellene rendelkezésre állani. Hogy honnan kerüljön elő ez a pénz? Az álla­m mindenhol csak mint egyszerű tag ál­lott a léghajós-egyesületekbe és így nálunk sem lehet elvárni, hogy e költségeket magára vállalja. De van­nak nekünk is arisztokratáink, pénzembereink és áldo­zatkész sportsman-jeink. A sport különböző ágaira évente százezreket költenek. Ennek csak fele is elég volna a repülés meghonosítására. Buzduljon föl a lelkesedés Németország példá­jára, ahol nemrég a féltett nemzeti baby újjászületé­sére két és fél millió márka néhány nap alatt együtt volt. Ennek egy tizedrészét, a repülés művészetének szánt első áldozat gyanánt, Magyarország is képes volna előteremteni. Lépes Gy. Sírfelirat Berquen Ki gyémántot először úgy csiszolt, Hogy fényiből új szépséget csiholt, Ugyanoly pálmát érdemel, Mint ki új igazságra lel! Lenkei Henrik A budapesti új műegyetem a Dunaparton Békés Ödön fényképe Zeppelint bemutatják Ferenc József királynak Fridrichshafenben '242

Next