Uj Idők, 1910 (16. évfolyam, 1-26. szám)
1910-03-06 / 10. szám - Mikszáth Kálmán otthon / Társadalmi ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások
fiát sem, mindig az volt az elve, hogy a gyermeket szeretettel, sőt kényeztetéssel kell nevelni. Jó ideig még a tanítóktól is sajnálta őket, azt mondta, inkább csak hadd játszanak szegénykék! A tanítók akkoriban csak lopva jártak a házunkhoz, Kálmán akkor békült csak meg velük, mikor meglátta a jeles bizonyítványokat, melyeket fiai a magánvizsgákon kaptak. Mondok egy esetet, mely jellemzi az uram nevelési rendszerét. A Kecskeméti utcában volt egy játékosbolt, az uram ott bizonyos összeget deponált és elhitette a kisebbik fiával, Bercivel (őt Németkének neveztük, mivel német pesztonka volt mellette és a gyerek ötéves koráig nem is tudott magyarul), elhitette, mondom, Bercivel, hogy a boltos rögtön odaad neki minden játékszert, amelyet megkíván, csak ki kell mondania ezt a bűvös igét, hogy Muki-Muki. Berci sűrűn vette hasznát a bűvös szónak, míg aztán valaki felvilágosította, hogy varázshatalmát nem a Muki-szónak, hanem az édesapja szerető szívének köszönheti, akkor aztán úgy megneheztelte a felültetést, hogy semmi hatalom nem tudta többet a játékosboltba vinni. Így nevelte, illetőleg így rontottam a fiait. Másnak nem merném ezt a nevelési rendszert ajánlani, de nálunk jól bevált és elmondhatom, hogy a fiaink soha még bosszúságot sem okoztak nekünk, soha semmit sem tettek édesapjuk ellenére. Az uram különben emellett azonban megkívánja a fiaitól, hogy mindig mellette legyenek, hogy gondolataik is ő körülötte forduljanak, és hogy legcsekélyebb dolgukban is kikérjék az ő előzetes véleményét. Szokásaiban nagyon egyszerű, fényűzést nem tűr meg maga körül. Kapott ő már szebbnél-szebb tintatartókat ajándékba, egy ideig ott állanak az íróasztalán, de aztán kihordatja őket és megint a tintásüvegből ír. Cselédnek nem szabad őt kiszolgálni, csak a családtagoknak, mivel azt tartja, hogy a cseléd kötelességből teszi csak, mi azonban szeretetből tesszük. Na beteg, ápolni is csak nekünk szabad. Jó beteg, ahogyan mondani szokás, türelemmel és lelki nyugalommal állja a fájdalmat és maga tanácskozik a doktorával, hogy micsoda orvosságot szedjen. Csak a fogfájást nem tűri. Na megfájdul egy foga, rögtön huzatja. Rohitsch-fürdőn megtörtént, hogy kártyázás közben fájdult meg a foga, akkor átadta a lapját valakinek, kihúzatta a fogát, visszajött és folytatta a játékot. — Hogyan dolgozik az uram? Nem bánja, ha nincs is körülötte föltétlen csend. Fiatalabb korában az ebédlő asztalán szeretett írni, az asztal ilyenkor csak félig volt megterítve és a gyermekek csikáztak és lármáztak körülötte. Most már van külön dolgozószobája és (") az íróasztalán dolgozik pipaszó mellett, de időközönként ki-ki jön beszélgetni a szomszéd szobába, még ha vendégek is vannak nálam. Nem szereti, ha a dolgozószobájában takarítanak. „Ne dúljanak, kérem!" mondja, ha valaki portörlővel forgolódik körülötte. Én valósággal lelkiismereti furdalásokat érzek, valahányszor takaríttatni akarok, mintha merényletet terveznék ellene. A kézirataival sok baj van. Elkeveri a kész lapokat és megesett már, hogy egy-egy ívet idegen írások közé tett és hónapok múlva valahonnan külföldről küldték vissza. Mi annyira vigyázunk, hogy íróasztalát este nehéz szövetekkel borítjuk le, nehogy egy darabka papír is elvesszen, de azért már félbemaradt egy elbeszélése egy elveszett lap miatt, melyet később a kabátja zsebében találtunk meg. — A horpácsi tuskulumot — mint ahogy ő szokta Mikszáth családja körében 20 229