Uj Idők, 1911 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1911-06-25 / 26. szám - Farkas Pál: Az első konzul / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
sárga portorikókat bontott ki. — Az egyik fejében hordja a ravaszságot, a másikban az adósságait . . . Könnyedén, jelentéktelenül hangzott el a szó a mindentudó Fánnika ajkáról, de ugyanilyen jelentéktelen a kis hógolyó is, amely elindul az Alpesekről, hogy a völgybe érve lavina módjára zuhanjon a falura. A Fánnika megjegyzése, mintha egyszerre kinyitotta volna a városka csukott szemét. Figyelni kezdték a Kertyi Pál nagy fejét és amit eddig senki észre nem vett, most nyomban mindenki meglátott, hogy Kertyi Pálnak valóban két feje van. Hátul, a feje búbján egy jókora daganat, mint egy gyermekfej dudorodott, amelyet a Bajusz-féle kalapok elmúltával többé semmiféle kalap elfödni nem tudott. A kis hógolyó gurult és a legenda, amely a kis városokban sörházak esti beszélgetéseikor, délelőtti piaci találkozásoknál, asszonyok uzsonnájánál alakul ki, a legenda a Kertyi Pál uram két fejéről csodálatos dolgokat állapított meg. Megállapították, hogy Kertyi Pál egyszerre kétféleképpen gondolkozik. Az egyik fejével úgy kozik, mint egy jó, bölcs és derék emberhez gondolméltó, a másikkal, a kisebbik fejével pedig mint egy ravasz, minden rosszaságra képes fiskális. Minden cselekedete attól függ, hogy melyik feje az erősebbik. Eddig a nagy feje győzedelmeskedett mindig, de várjon ki nem veszi észre, hogy az utóbbi időben (a Bajuszféle kalapok elmúltával) a kisebbik, a gonoszabbik feje rohamosan megnövekedett? Ugyanekkor egy balul végzett ügyvédi teendő miatt egy esztendőre szilencium alá helyezték Kertyit. Az emberek szinte megrettenve súgtak össze a városkában. A kis gonoszabbik fej íme legyőzte a nagyot. Az utcán ijedten fordultak meg a nagy fiskális háta mögött és babonás szemmel figyelték a kis fej megnövekedését a gombakalap alatt. Fannika, a trafikban gyakran hallotta az uraktól a híreket Kertyi Pálról. Mondták, hogy már a patikából is kimaradt és egész nap sült tököt eszik a városvégi borházban. Mondták, hogy már közé sem jár, ellenben csúfondáros szavakat emberek kiált a járókelőknek Fánnikáról, a városházabeli szivarosnőről, a kerítésen át. Akik pedig látták a kisebbik fejét, azok azt mondják, hogy már csaknem akkorára nőtt meg az, mint a nagyobbik . .. . Fánnika a haragtól elpirosodva rendezgette szivaros skatulyáit. — Meglássák, urak, hogy valami nagy baj lesz abból, ha a Kertyi Pál gonoszabbik feje túlnövi a rendes fejét, — mondta Fannika és a keze ökölbe szorult. Egy hónap múlt el, vagy három esztendő? Ki tudná azt a kisvárosban? A fáma egyszerre újra nyelvére vette Kertyi Pált. Mondták, hogy ismét elfoglalta helyét a patikai karosszékben és nyíltan kijelentette, hogy csupán azért tért vissza a városvégi borházból, hogy a nőuralmat megtörje a városkában. A feje, a kisebbik feje pedig akkorára nőtt, mint egy görögdinnye. (Így éldegéltünk akkoriban, midőn a kisvárosban laktunk, a torony körül, amelyet láthatatlan kezek mindennap frissen megmosdattak.) Az első konzul Elbeszélés írta FARKAS PÁL Az első konzul íróasztala előtt ült és diktált. Gyorsan, szakadozottan beszélt, néha elhadarta a székat, néha elharapta őket és valahányszor szeme az öreg írnok erdő pillantásával találkozott, türelmetlen mozdulattal serkentette gyorsabb munkára. Most hirtelenül félbeszakította önmagát és egy teljesen borotvált arcú férfiúhoz fordult, aki összeszorított ajakkal és kifürkészhetetlen mosollyal állott az ablakfülkében. — Igen, Egyiptom. Egyiptomot vissza kell szereznünk, Talleyrand. Vissza kell szereznünk minden áron. A Kelet fontosabb, mint a Nyugat, vagy legalábbis éppen olyan fontos. Nagy hiba, végzetes hiba volt, hogy kiadtuk a kezünkből. És ezért vissza kell kapnunk. Az ij Idók számára rajzolta Patak László DÉL G38