Uj Idők, 1914 (20. évfolyam, 1-26. szám)
1914-04-19 / 17. szám - Kilényi Gyula: A legyező a művészetben / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások - Zilahy Lajos: Levél / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
Mágnások filmjátéka Szokatlanul érdekes munkája akadt a legutóbbi hetekben a magyar arisztokráciának: legismertebb tagjai egy mulattatón fantasztikus filmjátékban vállaltak szerepet. Persze jótékony célra. Les doights des fées, a mesebeli tündérújjak ezúttal a legszánalmasabb ínség, a szegény betegek szolgálatába szegődtek s gróf Andrássy Gyuláné ötlete volt, hogy a Poliklinika javára rendeznek mozielőadást. Ugyanezt tervelte a nyomorgó magyar aviatika érdekében gróf Zichy Béla Rezső, az aero-szövetség elnöke s aztán praktikusan egyesült a kettőjük csapatja, közösen végezték a további munkát mind a két intézmény javára, két nagyobb mozidarabbal. Az elsőt, amely húsvétig teljesen realizálódott, Bródy Sándor és Nagy Endre írták, A háromszáz éves ember címmel, három felvonásban, amelyben se szeri, se száma a frappáns ötleteknek. A szüzsé rövid vázolása bizony csak szegényes képet mutathat. Egy fiatal várúr (gróf Batthyány Gyula) beleszeret Borbála grófkisasszonyba (Andrássy Katinka kontessz), akinek azonban már van lovagja (gróf Csáky István személyében). Mindez a XVII-ik század elején történik és finom konstrukciójú jelenetek során derül ki, hogy a grófleány különös föltételt szab: ha a várudvar legkisebb fenyőcsemetéje magasra, az égig nő, akkor meghallgatja Gyula grófot. Az ilyesmi pedig nem lehetetlen a mesében, kivált, hogy ha az ördöngös filmszalagon bonyolódik. A gróf kissé kétségbeesik, betegen dől otthon egy karosszékbe, a felcser (gróf Dessewffy) nem tud segíteni, de annál gyorsabban megsegíti az időhatárt sem ismerő Morfeusz. A gróf elalszik, csodás álomszárnyak röpítik 1914-be. Furcsábban és mulatságosabban, mint a legfantasztikusabb Wells-regényben. A gn«eszk kalandok hosszú sora váltakozik. Az apród (gróf Vay Ádám) angol ruhát, lakkcipőt és cilindert hoz, de a várúr lenézően dobja vissza és a maga öltözetében megy ki az új világba, ahol annyira megváltozott az ő szemében minden ember, ház, utca és minden erkölcs. Az idegen városban bámulják a furcsa lovagot, aki viszont Mikszáth Zrinyiászának híres főfigurájánál is különösebben érzi magát. Elvetődik valami lantemisz-pályára, ahol két bájos leány (Széchenyi Katinka és Semsey Ily grófnők) rakettet adnak neki, de a lovag nem tud bánni a könnyű fadarabbal és nehéz buzogányával próbálja röpíteni a labdát. Persze, hogy kinevetik. Vidámító kalandok során jut el a dunaparti előkelő hotelbe, ahol five a'clock tea zajlik modern táncokkal. A lovagnak is részt kellene abban venni; esetlen és haragos, inkább a régi palotást járja. Itt találkozik Borbálával, aki aztán a vetélytárssal együtt távozik. S itt kezdődik a valódi mozihecc, kacagtató üldözés, százféle ötletes módon. A rivális mátkástul ellovagol, a szerelmes ifjú pedig nem tudja őket utolérni. Észrevesz egy ismeretlen géplovat (bicikli az, amelyiken egy boy, gróf Széchenyi Imre ül), de hasztalanul löki le, a kerékpárral nem tud boldogulni. Aztán egy autóra akar följutni (gróf Zichy Béla Rezső vezeti), de most őt lökik félre. Majd elveszi egy arra baktató vasárnapi lovas (gróf Andrássy Mihály) gebéjét és tovább áll rajta. Erre következik csak alegszebb tohuvabohu. A vasárnapi lovas se hagyja magát, kifogja egy konflis (gróf Eszterházy Ferenc) lovát, a kocsis pedig egy arra haladó kézikocsiból (ez Jakabffy Tivadaré) fogja ki a csacsit stb. A mozitrükkös üldözéseknek szakadatlanul nevettető persziflázsát látjuk, amíg végre a hosszúsorú társaság kijut a repülőtérre. Ott a lovag elrabolja a grófkisasszonyt és a levegőben szökteti meg. A magasból látszik egész Budapest és a• a facsemete is, amely valóban megnőtt sudaras fenyőszállá. Illendő, hogy most már ellágyuljon a konteszt szív, a kitartó szerelem diadalt arat, mint az internacionális mozirendőri szabályzat megkívánja, harmonikus frigykötéssel végződik a darab. A publikumot pedig kellemes csalódás éri. Meglepő ügyességgel játszanak az amatőr színészek és a legjobb magyar mozirendező, Fodor Aladár hírlapíró egyetlen ötlete se maradt itt kiaknázatlanul. Az írói képzeletnek és a kinematográfia furfangos teknikájának igazán stílszerű alkotása ez a bohóság. Old Reporter. Csáky Béla gróf mint rendőr Batthyány Gyula gróf és Andrássy Katinka grófnő Eszterházy Ferenc gróf mint konfliskocsis háromszáz éves ember." A magyar főúri világ jótékony céka a mozifilm számára eljátszott egy mozi-bohóságot, melyet „A háromszáz éves ember" címen Bródy Sándor és Nagy Endre irt erre az alkalomra