Uj Idők, 1915 (21. évfolyam, 27-52. szám)
1915-09-26 / 40. szám - Urban H. F.: A persely / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
Új regényünk Mai számunkban új eredeti regény közlését indítjuk meg. A regény címe: A varjú a toronyórán. Szerzője Csathó Kálmán, akinek neve, mint a Nemzeti Színház főrendezőjéé, ismeretes a nagyközönség előtt. Csathónak ez az első nagyobb irodalmi munkája, a mi meggyőződésünk szerint, előkelő helyet fog hódítani a magyar elbeszélő irodalomban. Az író teljes kiforrottságában, imponáló művészi tudással lép az olvasóközönség elé. A hang, amelyen megszólal, a vérbéli elbeszélőé, aki játszó könnyedséggel uralkodik a tárgyán, aki a költészet válogatott eszközeivel tudja megfogni és lekötni az olvasó érdeklődését és aki húsból-vérből való élő embereket tud szerepeltetni, embereket, akik majd állandó és kedves ismerőseinkként fognak lelki világunkban tovább élni. Csathó Kálmán költő: A hétköznapi életből vette első regényének tárgyát, a költészet azonban, amely finom arany páraként hatja át a regény minden sorát, méllyé, érdekessé, vonzóvá és tündöklővé teszi a hétköznapokat. Nem kételkedünk benne, hogy olvasóinknak élvezetük fog telni Csathó regényében, amely nyeresége nemcsak az Uj Idők-nek, hanem az egész magyar irodalomnak. A szerkesztő: A persely Elbeszélés írta H. F. URBAN Amikor a bájos szőke Zsuzsi huszonegyedik születésnapját ünnepelte, Tony titokzatos csomaggal jelent meg nála, amelyet óvatosan tett le az asztalra. Aztán karjaiba zárta Zsuzsit. Először ő csókolta meg, aztán Zsuzsi csókolta vissza, majd kinyitották a titokzatos csomagot. — Ezüst takarékpersely! — kiáltott föl Zsuzsi és elragadtatva csapta össze kezét. Ujabb ölelés, újabb csók. Igen, finom ötvösmű, ezüst takarékpersely volt, valami egészen különös formájú, olyan mint a bankóprés. Elöl arany méhkas, amely körül arany méhecskék röpdöstek, mint a takarékosság és szorgalom jelképei. Ha fönt, a nyílásba egy tíz centes darabot dobtak be és megforgatták a prés karját, a szerkezetből finom muzsika csendült föl és egy üveglap mögött megjelent a következő szám: 10. Az újabb bedobásnál 20, aztán 30, egészen 1-ig, ami aztán már egy dollárt jelentett, aztán tovább 1, 10, az pedig egy dollárt és tíz centet mutatott mindaddig, amíg a tíz dollárig el nem értek. Amikor aztán elérték a tíz dollárt, de egy centtel sem előbb — a szerkezet közepe táján kinyílt egy ajtó, és ekkor ki lehetett venni az aprópénzt, hogy helyébe egy tíz dolláros bankó kerüljön. Az újabb tíz centnél azonban ismét könyörtelenül bezárult az ajtó és zárva maradt, amíg újabb tíz dollárt nem rejt magában. — Ó, milyen kedves! — jelentette ki Zsuzsi, amikor Tony mindent megmagyarázott neki. — És most — mondta Tony — bedobom az első tíz centest. Ez szerencsét fog hozni! Elővett egy vadonatúj fényes tíz centes pénzdarabot és becsúsztatta a persely nyílásán. Kling! — csendült föl a kis harang a persely belsejében és az üveglap mögött megjelent a szám: 10. A Dardanellák eredménytelen ostroma 1646-ban. Több mint harmadfélszáz év előtt a velencések ostromolták kelet kapuját. Egy régi metszet után. Küldjük az Uj Időket a harctéren levő hozzátartozóinknak ! 371»