Uj Idők, 1915 (21. évfolyam, 27-52. szám)

1915-08-29 / 36. szám - Molnár Elek: Az életkorról / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások

Ha átlapozzuk azokat a munkákat, amelyek a hosszú életű emberekkel foglalkoznak (makrobiotika), egész légió azoknak a száma, akik a száz évet meg­haladták. Meglehetősen sok közöttük a magyar, így az utóbbi ezer év alatt is magyar ember volt a legidősebb, a három századot látó Zartan Péter (i.S3Q—1704). Vol­tak családok, amelyekben mintegy öröklődött a magas életkor (pl. a temesi Rodin-család). Újabban (1913) Legrand francia orvos foglalko­zott behatóbban az emberek életkorával. Vizsgálódásai­nak egyik legérdekesebb eredménye az az észlelete, hogy a nők sokkal nagyobb százalékban érnek el magas élet­kort, mint a férfiak. Kutatásait abban az irányban is kiterjesztette, hogy milyen befolyással van az életkorra a foglalkozás? Kitűnt, hogy a papok a leghosszabb éle­tűek s általában a fejedelmi családokban fordul elő legritkábban a patriarchális öregség. A Flourens—Buffon-féle szabály nagy közelítéssel megállja helyét az emberre vonatkozásban, ha csak a természetes halállal kimúlt egyének életkorát vizsgál­juk. Különben méltán redukálta Legrand az emberi életkort átlagos számítással hatvan évre. Az emlős ál­latok észlelt élettartamát összevetve ezzel a törvén­­nyel, arra az eredményre jutunk, hogy e szabály köze­lítőleg itt is megállja a helyét, de pontos szabályokról nem is lehet szó ott, ahol élő­lények a vizsgálódás tárgyai. A hatalmas testű állatok általában sokkal tovább élnek, mint a kicsinyek s kifejlődési idejük hasonlítha­tatlanul tovább is tart. Az egér hat, a cet kétszáz, a nyúl tíz, az oroszlán harmincöt-negyven évig él stb. és ha most megfordítva járunk el s öttel osztjuk e számo­kat, megkapjuk közelítő pontossággal ezeknek az álla­toknak a kifejlődési idejét. Ez a törvény azonban, — amint már említettem is, — csak az emlősökre érvényes. A madaraknál meg­lehetős rendszertelenség uralkodik e téren. Az előbbi szabályt (amit itt semmiféle szorzóval sem lehet alkal­mazni) véve összehasonlítási alapul — a madarak jó­val hosszabb életűek, mint az emlős állatok. Kifejlődési idejük igen rövid s élettartamuk csaknem egészen füg­getlen a nagyságuktól. Érdekes, hogy legtovább élnek a ragadozó madarak s legrövidebb életűek az éneklők. A kanári tizenöt, a fülemile tizennyolc, a sasok, hollók, a papagály és a hattyú századokon át élhetnek, hacsak ellenségeik el nem teszik láb alól őket. Az életkor tartama elvitázhatatlan kapcsolatban áll a faj­fenntartással is. Különösen gerincteleneken ta­nulmányozható ez az összefüggés szépen. Ezeknek igen sok fajtájánál mindjárt a bódító nász után beáll az el­múlás. Különben sok természettudós ezt tartja a halál okának minden élőlénynél. Az egyén — miután a faj fenntartásában részt vett, — mint a fajra nézve szük­ségtelen, elpusztul. Az egynapos legyek, az úgynevezett efemeridák, petéik lerakása után pár nappal búcsút mondanak az életnek; a cserebogár, az agancsos, továbbá számos lepke is csak kevéssel éli túl a peterakást. Ezek mint lárvák, szóval mint nemileg éretlen egyének élik le életük nagyobbik felét, mintha itt csak a faj fennma­radásának biztosítása volna az egyéni élet kizárólagos célja. Vannak azonban a gerinctelenek között olyanok is, amelyek éppen a fej­fenntartás érdekében bírnak arány­lag hosszú élettel. Például a hangyák köztársaságában a hímek alig élik túl a nász napjait, míg a nőstények hét évig is elélnek. A dolgozó méhek élete csak hónapokig tart, míg a méhkirályné öt évig is szolgálja a faj ér­dekeit. Egyéb fajtáknál is azt látjuk, hogy az utód világra­jötte és fennmaradásának biztosítása szabja meg az élet tartamának nagyságát. Általában azon fajok élnek hosszabb ideig, amelyek igen kevés ivadékot hoznak napvilágra, vagy amelyeknek fiai nagy pusztításnak vannak kitéve. Éppen ezért, ha valamennyi szülött meg­maradna, ez a fajok túlszaporodását vonná maga után. Például egyetlen patkánypár utódai öt év alatt huszon­négy trillióra szaporodnának s egy galandféreg millió és millió ivadékot nemzene, ha valamennyi petéje gaz­dára akadna. A Dardanellák ostroma: Angol csapatok rohamra indulnak 235

Next