Uj Idők, 1919 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1919-04-13 / 14. szám - Sztrokay Kálmán: Új világ / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, genreképek, leírások

amennyit azelőtt kellett dolgozni, mert most mindenki dolgozik, a munka jobban megoszlik s minden olcsóbb lesz azzal, amivel eddig a tőke haszna megdrágította az árakat. Az új világban tehát az lesz a kiinduló pont, hogy minden ember egyforma joggal születik az életbe s minden nyitva áll előtte, amire a testi és értelmi képes­ségei alkalmassá teszik. Ha a legelhagyatottabb mun­káscsaládban olyan gyermek születik, aki már korán hajlamot mutat a matematikára, az állam­ gondoskodik arról, hogy azzá is nevelődjék, amilyen munkakörben a leghasznosabb szolgálatokat végezheti a köznek. A tanulás, a kultúra eddig kizáróan a jómódúak kivált­sága volt. A szülő csak akkor taníttathatta a gyermekét, ha elég pénze volt hozzá, az állam sohasem törődött azzal, hogy minél hasznosabb új nemzedéket neveljen a jövő számára. A kultúrával csak a tőke törődött, amennyiben üzletet tudott csinálni vele. Írók, művé­szek, tudósok a középkorban a gazdag urak kegyelem­kenyerén éltek, az új korban pedig a tőke szolgálatába kellett szegődniök. Ha a művész alkotott valamit, a munkájáért csak úgy tudott pénzt kapni, ha valamilyen tőkés üzletet csinált vele. Az új világban a produktív munka megkapja a maga teljes értékét, mert a köznek nem lesz az a célja, hogy az egyén munkáját önző célokra használja ki. Sokan azt hiszik, hogy a kommunista világrend uniformisba öltözteti az egész emberiséget, a lángész­nek is csak annyit engedélyez, amennyit a legegy­szerűbb munkát végző kézi munkásnak. Nem így van, ellenkezőleg, mivel minden munka megkapja a meg­felelő bért, aki többet és értékesebbet produkál, az töb­bet is kap, természetes, hogy éppen ebben az új világ­rendben nem kell küzdenie senkinek sem az elisme­résért. Nem hogy kiölné az egyéni ambíciót, inkább megnöveli, mert mindenki tudja, hogy a tőke piszkos és önző magánérdekeitől függ, hogy értékelik-e a mun­káját. Egyetlen dolgot nem lehet csinálni aztán azzal a pénzzel, amit az ember a keze vagy esze munkájával keresett­ tőkének felhasználni arra, hogy más munká­jával üzletet csináljon és így szaporítsa a vagyonát. Egészen apró részleteiben természetesen nem lehet ma még leírni az új világot, hogy milyen lesz, ha már nyugodt békességben élünk benne. Mivel azonban terv­szerűen építjük fel, minden részlete logikus következ­ménye az alaptételeknek s a jónak csak jó lehet a következménye. A megvalósulás csak azon fordul meg, hogy az egész emberiség elhatározza, hogy megteremti Garbai Sándor, elnök Landler Jenő, belügyi, vasúti és hajó­zási népbiztos A forradalmi kormányzótanács tagjai Nyisztor György földmívelésügyi népbiztos Vantus Károly földmívelésügyi népbiztos Vágó Béla, belügyi, vasúti és hajó­zási népbiztos Kun Béla, külügyi és hadügyi népbiztos Hamburger Jenő földmívelésügyi népbiztos Vajda Manó fényképei Böhm Vilmos, hadügyi népbiztos A forradalmi kormányzótanács tagjai '354 Vajda Manó fényképei

Next