Uj Idők, 1923 (29. évfolyam, 1-26. szám)
1923-06-17 / 25. szám - Éjféli mese / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok - Erődi Jenő: Petőfi-kalendárium / Társadalmi, ismeretterjesztő cikkek, bírálatok
— Milyen zavarba jött a kicsike, — mondta a művésznő és mosolygott. — De nézze csak, édesem, — mondta franciául a másiknak, — jól nézze meg, kedvesem, azt a kékszemű kis szépséget. Üde szőkesége remekül válik ki a fekete háttérből. A bájos kis Ninettének feldobogott a szíve. — Valóban gyönyörű, — felelte franciául a másik. — Ebből is láthatja, hogy mit tesz a háttér. Világos háttérrel talán semmit sem mutatna ez a fehérarcú kis szöszke. Szinte elveszne-mosódna a fehér a fehéren. De fekete háttérrel! Milyen pompásan jut érvényre a színek ellentéte! Kedvem volna egy darabhoz, melyen fekete díszletek közt játszhatnék el egy jó szerepet. Ninette tágra nyitott szemekkel hallgatta ezt beszédet. — Mondjeu, hogy ezt nem tudtam! Hogy a a fehérarcú szőkének fehér környezetben elvész a szépsége. De fekete háttérrel annál többet mutat. Hát azért játszottam fakónak, mikor odaát az üzletben a tükörbe néztem! És ezért lát olyan szépnek ez a grandé dame de théatre. Egyszerre virágoskertnek látta maga körül a kriptát, melyben jól érezte magát a tetszeni vágyó kis madárka, a virágcsarnok ott szemben meg havas hidegségnek tűnt fel előtte, melybe csak azért kívánkozott, mert buta volt. Mint a mesebeli ibolya, mely az, árnyékos völgyből föl a hómezőkre vágyott, mert ott nincs árnyék, csak napsütés van. Ah, jamais, jamais . . . sohse repül ő ki innen abba a havas hidegségbe. Ő szépnek akar látszani, nem fonyadtnak, fakónak. Mikor a művésznő elment, a nyakába borult özvegy Egyekné asszonynak és boldog könnyek közt kérte, hogy bocsásson meg egy tudatlan, esztelen gyereknek. Olyan durcás, olyan rosszkedvű volt az utolsó napokban, talán megbántotta vele a madame anyai jó szívét. Azután az ajtóhoz ment és mint a cica, aki örül, hogy nem nyalt bele a tejbe, mert észrevette, hogy romlott: olyan szemmel nézett át az álig éretföldre, a fehér virágszalonra. Ott most szünetelt kissé a forgalom, egy leány kinézett az ajtón, az aztán törte rajta a fejét, miért öltötte ki rá a nyelvét az az ennivaló kis francia? Éjféli mese Egy ifjú esztétikus, aki már eleve lemondott arról, hogy valaha is egyetemi tanár, vagy akadémikus legyen, az összes költői és írói műveket két műfajba sorolta: az érdekes írások s az unalmas írások műfajához. Margit tizenkét elbeszélése, amely Vészi Éjféli mese címmel most jelent meg könyvalakban, az érdekes műfajba tartozik. Mindegyik novella más-más világot tár az olvasó elé és Vészi Margit, az önmagával szemben is biztos ítéletű kritikus, gondosan ügyel arra, hogy Vészi Margit, a gazdag leleményű író mindig azon a színvonalon maradjon írásaiban, amelyre őt neve kötelezi. A novellás kötetből megismerhetjük írói egyéniségének sokrétűségét. A legkülönbözőbb, a legellentétesebb hangulatú témákból egyforma művészettel formál elbeszélést, a kifejezés eszközeinek ritka bőségével rendelkezik. s,A lélek, mely hiába várta az összeköttetést", az élet határszélén till ragadja a képzelmet, miszticizmusa: tiszta költészet. „Az aranypillangós aggastyán", — amelyet e hasábokon bemutattunk az Uj Idők olvasóinak is— ragyogó tanulmányfej, meglepő ötletekben, pompás megfigyelésekben gazdag. „Az egyszerű polgári történet": grand guignol a javából. A „Kivégzés" virtusos karrikatúra. A ..Kezek" egy téboly regénye. A „Karácsonyi gyónás": romantikus történet és érzelmes. A szimbolizmus csak hivatottak való formanyelvén szólal meg számára a „Barátom a zöld majom"-ban s megállapíthatjuk, hogy ezen a nehéz és kényes nyelven is tud beszélni. Van humora. „Ida": a legjobb magyar scherzők egyike. A „Legenda" hangulata: vox angelica-hangulat. Írásművészete itt szuggeráló, elhitető erejű. Szatírája a „Kulturá"-ban juvenálisi. Akik az elbeszélés alkonyát jósolják, ebben az új magyar novelláskönyvben döntő érvre találnak jóslatuk cáfolatára. Fehérnemük elengye, Ifiz^a 'omraal FENDRICH IMRE céghez, IV., Deák-tér 3. sz. (Modern és Breitner-palota ) PETŐFI- KALENDÁRIUM MÁJUS J 1922. Budapest székesfőváros szociálpolitikai bizottsága mai ülésén azokkal a módozatokkal foglalkozott, amelyekkel a főváros a Petőfi-Társasággal karöltve Petőfi születésének 100 éves évfordulója alkalmával tartandó ünnepségekben részt vesz. Elhatározták, hogy emléktáblával jelölik meg azokat a házakat, amelyekhez a költő életének jelentősebb mozzanatai fűződnek. A Pilvaxkávéház épületét, a Kossuth Lajos utca és Szép-utca sarkán lévő házat, amelyben a Landerer és Haeckenast-féle nyomda volt, az Asztúria-szállót, a Dohány utca 16-os számú házat, ahol Petőfi mint fiatal házas tartózkodott, a régi Wenckheim-házat a Kecskeméti-utcában és a Kossuth Lajosutca 10. számú ház (Hatvani-utca 6.) épületét. A Pilvax-kávéház épületét és a Pálffy-házat művészi domborműves, a dohány utcai és a Kossuth Lajos utcai másik házat egyszerű sima márvány emléktáblával jelölik meg. Szilveszter éjszakáján éjfélkor az összes színházakban előadás lesz, amelyen költő életével kapcsolatos darabot fognak a előadni. A Petőfi-Társaság tulajdonában lévő Petőfi-Ház igen leromlott állapotban van és azért a Társaság, különösen mivel a Madách-relikviákat is itt óhajtják elhelyezni, kéri a fővárost, hogy a Petőfi-Ház céljaira egyszere 100.000 korona, majd évenként 50—50.000 korona segélyt bocsásson rendelkezésére. A Petőfi-Társaság kérelmét Pakots József tolmácsolta és hozzátette, hogy a Társaság azt is szívesen látná, ha a főváros a Petőfi-Házat átvenné. A bizottság ezért úgy határozott, hogy az azonnali és évi segély helyett a Petőfi-Házat múzeumi kezelésbe veszi és amennyiben a Társaságnak a ház helyiségeire összejövetelek, vagy előadások céljából szüksége volna, rendelkezésére bocsátja. Rátértek ezután az új olcsó Petőfikiadásra vonatkozó javaslatra. Az előterjesztés szerint a kiadást 50.000 példányban nyomnák, aminek nyomdaköltsége 2.700.000 korona lenne és kötetjét 54 korona 20 fillérért árusítanák önköltségi áron. Végül ugy határoztak, hogy Petőfi műveinek sajtó alá helyezése nem feladata a fővárosnak és amennyiben ezt a munkát az állam sem vállalja el, akkor a székesfőváros nagyobb kiadóhivatalokkal fog összeköttetést keresni és erkölcsi, esetleg anyagi támogatásával hozzájárul a munka sikeréhez. Ezüst erőkészletek Budapest, IV. ker., " II/1"múzeum-körút 17. FORNÉT HUGÓ selyemáruházak BUDAPEST, IV., SZERVITA-TÉR 4. TELEFON: q7-42. Foulard-ok, Crepe de Shine-ek, Georgette-ek, Maroquaine-ek dús választékban a legolcsóbb árban. 431