Uj Idők, 1929 (35. évfolyam, 27-52. szám)

1929-09-29 / 40. szám - Balje, J. P.: A villámhárító (Vécsey Leó) / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

zokkal és azt hiszi, hogy ez szép és minél több rajzolat van rajta, annál ellenállha­tatlanabb lesz, holott a mi európai fogal­maink és fejlettebb — vagy legalább is másfajta ízlésünk szerint az a sok hege­sedés, mázolás és festék, ami elborítja az egész testét, mindennek inkább mondható, csak szépnek nem. Az a kínai, aki hazá­jának többszázados vagy talán ezredéves konzervatív szokásaihoz és hagyományai­hoz most is ragaszkodik, csak azt a nőt tartja igazán szépnek, akinek a lába éppen kozmetikai célból, mesterségesen el van nyomorítva és aki támogatás nélkül csak nehezen és tipegve is alig tud járni. Mi az ilyen nőt nem tartjuk szépnek és igaz sajnálkozással szánandó teremtésnek gondoljuk, akit tudatosan megfosztottak a szabad mozgás lehetőségétől, az egyenes testtartástól és minda­tól az örömtől, ami velejár a kifogástalanul ép testtel. Mint ahogy még a háború előtti legutóbbi idő­kig nálunk minden fiatal leány azt hitte, hogy akkor legszebb és legérdekesebb­ a megjelenése, ha halvány és sápadt az arca és szenvedőnek látszik a kifejezése, úgy volt ez az ókori római birodalomban is, ahol az akkori feljegyzések szerint Augustus császár idején a nők krétával fehérítették meg az arcukat, hogy olya­noknak tűnjenek fel, mintha betegek vol­nának és ezen az úton maguk iránt szá­nalmat és vonzalmat ébresszenek. Akár­merre tekintsünk is szerte az egész vilá­gon, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy bár az ízlés különböző, mégis valamennyi népnél a nőknek közös vonása, hogy tes­tük ruhával nem fedett részének, főkép pedig arcuknak díszítésére­­ és csinosítására törekszenek. Ezt a jogos törekvést hely­teleníteni annál kevésbé lehet, mert a nőt mindig ugyanaz a végcél vezérli, hogy tudniillik tetszeni akar. Hogy ezt a célját hogyan, miképpen és milyen eszközökkel tudja elérni, az mindig az illető népnek szokásaitól, erkölcsi felfogásától, kultúrá­jától, hagyományaitól és ízlésétől függ. Bármilyen legyen is azonban valamely népnek a kultúrája, bizonyos tekintetben az ízlése majdnem mindig egyezik a többi népével és csak az olyan nőt találja szép­nek, akinek a testtartása egyenes, a moz­dulatai kecsesek s a járása biztos és kön­­nyed. A mostani ifjú nemzedék azon címen és azon ürügy alatt, hogy fesztelenül visel­kedik, túlságosan is kényelmes helyzetben ül, áll és szórakozik és egyáltalán nem ügyel a jó testtartásra, holott annak, aki azt akarja, hogy igazán szépnek lássék, a legnagyobb gondossággal arra kell töre­kednie, hogy tartása minél délcegebb le­gyen. És ez annyival is inkább fontos, mert az esetek nagy számában meggyő­ződhetünk róla, hogy a jó testtartás még KOMOL párisi hajfestészer mindenkinek lehetővé teszi a haj­festést. Kérjen díjtalan prospektust a KOMOL ve­zérképviselettől Budapest VII., Rákóczi­ út 14. Telefon 1. 349—58. arra is alkalmas, hogy a természettől fogva kevésbé jó­, sőt rossz termetet is nagy mértékben megjavítsa és a valóságnál tö­kéletesebbnek mutassa. Hogy a helytelen testtartásnak egészségi szempontból milyen káros és súlyos követ­kezményei lehetnek, azt csak éppen érintve kívánjuk megemlíteni. Ha a mell­kas összeszorul, gátolva van a tüdőnek kellő szellőződése és így bőséges alkalom nyílik rá, hogy a tü­dővész bacillusa meg­telepedjék a tüdőben és főleg a tüdőcsú­csokban. Akinek tüdőcsúcshurutja van, köhög, lázas lesz, lefogy és egész szerve­zett lassú hervadás emészti. Akinek pe­dig a hasi szervei nyomódnak össze, itt nem részletezhető egyéb bajoktól el­tekintve, gyomorhurutos lesz és értágulá­sok támadnak az alsó végtagjain. A gyo­morbajjal velejár a nyomott kedélyálla­pot, a kedvetlenség és az arc színének kellemetlen megváltozása. Üljünk tehát mindig egyenesen, nehogy a jelzett bajok­tól eltekintve, görnyedt legyen a hátunk s beesett a mellkasunk. Őrizkedjünk a ha­nyag testtartástól, akárhol vagyunk is és akármivel töltjük is az időnket. Színház­ban, hangversenyteremben, utazásnál, üz­letben, irodában, műhelyben és a házi­munkánál is mindig gondoljunk rá,­hogy igazán szépnek csak a délceg, deli terme­tet lehet mondani. I­ső képünk a helyte­len testtartást mutatja ülésnél. A fiatal nőnek a háta a rossz tartás következtében egészen kigömbölyödik. Valóban a szabó­nőnek minden tudományát össze kell szed­nie és a szó szoros értelmében véve mű­vészi ruhát kell készítenie, hogy az egyéb­ként bájos nőnek ezt a fogyatékosságát idegen szem észre ne vegye. És annak a nőnek, aki negyedórákat tölt a tükör előtt, hogy dús fürtjeit rendbehozza, nincs annyi akaratereje, hogy változtasson ha­nyag testtartásán, holott ez nagy mérték­ben alkalmas szépségének megrontására. II-dik képünk azt mutatja, hogy ülésnél milyen legyen a helyes testtartás. Ne le­gyen erőltetett, hanem könnyed és ne legyen nagyon feszes, mert ez bizonyos merevséget adna az egész tartásnak, ami rovására esnék az igazi szépségnek. III-dik képünk helytesen ülésnél a hasi szervek összenyomását ábrázolja. Az ilyen test­tartás rendkívül sokat levon a nő szépsé­gének értékéből, pedig az ilyen tartás, mint IV-dik képünkből is látható, igen gyakori, mert a nők varrásnál, kézimun­kázásnál, írásnál, olvasásnál, zongorázás­nál, sőt gyakran még étkezésnél is szíve­sebben ülnek előrehajlottan, mint szép egyenes testtel. (A jövő számban folytatjuk.) Folytatása a boríték 3. oldalán. Szépségápolás ! dijtalan tal­ács;idÍH Hajs­.alak Helyi sovántílás ^ és ÖMSZ0S szépséghibák ^ szépí, szerele­msíiítsa otthoni kezelésre végleg. s e tilvoll­á*a s­oli t rak HJRÁTHNÉ k. LINCZEGH 1 UJZA kozmetikai műterme VIII., József-k­örút 2, I cm. NelllzH i Szinluzn&l Telefon József 301 03 MAdFUSTTI helytelen TE^TÁRTÁS OLESA/£ L I /ílv \/\ ' HELY?5 TESTTARTÁS OLES^^i 4 MS /SZERVEK r Ö5SZ £ H YD^1414 / /VÄ yttelem OLE­SA/ÉL fiś~L­YTELEA/ TeSTT/IRTA") VARRÁSH4L. 420 Budapesti Hírlap nyomaás Budapest, VI. ker., Andrássy­ út 16. szám. Magy. kir. postatakarékpénztári csekk- és kliringf­org­alom 46.420. Felelős kiadó: Wolfner József, vezérigazgató. Kéziratokat nem adunk vissza

Next