Uj Idők, 1932 (38. évfolyam, 1-26. szám)
1932-02-14 / 7. szám - Bibó Lajos: Kicsi Mária hűtlenné válik hozzám / Regények, elbeszélések, razok, színdaradok
lyeknek, az iskolai oktatásban, Wolfner József mindig szószólója volt. 4. Eredményesen harcolt a ponyva ellen. A füzetes rémregények, a briganti romantikát terjesztő füzetes regénycsarnokok hatásos ellenszereként kiadta Beniczkyné Bajza Lenke, Marlitt, Croker, Courths-Mahler stb. regényeit, amelyeknek irodalmi értéke ugyan nem jelentékeny, de amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a nagy tömegek érdeklődéséből kiszorítsák A gályarab menyasszonyát, Szulejkát a hárem gyöngyét, A sztambuli fekete leányrablót, Ubryk Borbálát, a befalazott apácát és Karafiát az eperjesi vérbírót. Már ez is megokolttá tenné a Beniczkyné-Courths-Mahler irodalmat. De ezek a szórakoztató regények még egy másik hivatást is teljesítettek: olvasóikat, anélkül, hogy az olvasók észrevehették volna, megtanították a társadalmi érintkezés általánosan elfogadott formáira és szabályaira, miért is egyik kiváló írónk ezzel a névvel jelölte meg azokat: „illemtani regények". 5 Megteremtette az olcsó könyvet az Egyetemes Regénytár piros vászonba kötött, ötven krajcáros köteteivel, amelyek példátlan elterjedtségre tettek szert és a magyar és külföldi irodalom legnépszerűbb regényeit könnyen megszerezhetőkké tették mindenki számára. Ugyanezt a célt szolgálta később a Milliók Könyve és a Koronás Regények, a gyermekirodalomban pedig a Filléres Könyvtár, Az Én Újságom Könyvtára és a Százszorszép Könyvek. 6. A művelt középosztály számára irodalmi képes hetilapot alapított és szerkesztett. Herczeg Ferenc szerint ugyanis az Uj Időknek, a lap megindulásakor, Wolfner József volt az igazi szerkesztője. 7. Nyolc esztendőn át kiadója volt a Magyar Figyelőnek, amelyet gróf Tisza István, majd Herczeg Ferenc szerkesztett. 8. Megalapította és 17 éven át kiadta Lyka Károly szerkesztésében a Művészetet, amely nemcsak tartalom, de kiállítás szempontjából is felvehette a versenyt a külföld ilyen folyóirataival. Az ő kiadásában jelentek meg a következő írók összes művei: Herczeg Ferenc, Ábrányi Emil, Csathó Kálmán, Farkas Pál, Gulácsy Irén, Hegedűs Lóránt, Justh Zsigmond, Kiss József, Lövik Károly, Lyka Károly, Makay Emil, Malonyay Dezső, Pósa Lajos, Surányi Miklós, Szomaházy István, Terescsényi György, Tömörkény István, Tutsek Anna, Zsigray Juliánna. A következő írók műveinek pedig legtöbbjét ő adta ki: Bársony István, Benedek Elek, Biró Lajos, Bródy Sándor, Dobosi Pécsi Mária, Endrődi Sándor, Farkas Imre, Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Kálnoki Izidor, Kisbán Miklós, Krúdy Gyula, Lőrinczy György, Pekár Gyula, Szabolcska Mihály, Szikra Tormay Cécile. 10. A könyvművészet remekei közé tartoznak a kiadásában megjelent művek közül Malonyay Dezső Munkácsy-ja, Kiss József több kötete, Pósa Arany Ábécéje Kőszeghy Bella rajzaival. Lyka Károly művészettörténete, Az Akt-kiállítás Albuma stb. És kiadta a következő monumentális könyvsorozatokat: Herczeg Ferenc összes munkáinak 40 kötetes jubiláris díszkiadását; Csathó Kálmán munkáinak 12 kötetes díszkiadását; Bródy Sándor összes műveit; a Petőfi-Társaság 18 kötetből álló könyvsorozatát; Szederkényi Anna összes műveinek 10 kötetből álló könyvsorozatát, továbbá Gáspár Ferenc rendkívül kedvelt, népszerű útleírásainak 7 vaskos kötetét; Cholnoky Jenő 6 kötetét, amelyek a tudományt népszerűsítő irodalom meseiművei közé sorolhatók. És belátható időn belül meg fog jelenni Surányi Miklós, valamint Pekár Gyula műveinek gyűjteménye is, amelyeknek kiadását szintén ő készítette elő. Mondjunk satöbbit. De mielőtt elbúcsúznánk e fényes kiadói tettek felsorolásától, fűzzünk hozzá még valamit. Olyan kiadó adta ki ezeket az írókat, könyveket, könyvsorozatokat, aki mesterségében autodidakta volt. Azt hisszük, sikereit részben ennek köszönhette. Ha szerkesztői egykor azzal a hírrel akartak neki kedveskedni, hogy valamelyik kiadványának az írók klubjában nagy sikere volt, ő rendszerint így felelt: — Az baj. Mert én nem az írók számára akarok könyveket kiadni, hanem az olvasók számára. Hetvenhat éves volt. • A könyvkiadó céhnek nemcsak nesztora, de mestere is. Vajjon mire vitte? Egyénileg talán nem volt oka panaszra. De általában el lehet mondani, hogy a kiadói tevékenységet távolról sem becsüli meg érdeme szerint a magyar szellemi élet. Jókai remek hasonlatában már évtizedek előtt megállapította, hogy: — A jó kiadó és a jó fordító az írónak az, ami a szárny a madárnak. Egy toll még nem röpít el. Egy toll nem. De a lelkes és hozzáértő kiadó szárnyat ad a tollnak. Wolfner József sok tollnak adott szárnyat, sok író Parnasszusra vezető útját egyengette ötletességével, fáradhatatlan szorgalmával, azzal a sok és sokféle tevékenységgel, amelyek együttvéve a kiadói munkát jelentik. Ezeknek az íróknak a névsora könnyen tévedésbe ejtheti az olvasót. — Ezeket ugyan nem volt nehéz elterjeszteni — gondolhatja magában. — Hiszen ezek a magyar irodalom legfényesebb nevei! Valóban a legfényesebbek. De — bármily furcsán hangzik is, — seleik először lépték át valamikor régen, amikor vi-Singer és Wolfner könyvesboltjának küszöbét, az Andrássy út 10. számú házában, e fényes nevek viselői nagyrészt még ismeretlen fiatal emberek voltak. • Ludovic Halévy abban a könyvében, amelyet kiadójáról, Calman-Lévyről ír — Calman-Lévyről, aki szintén magyar származású — azt mondja, hogy Calman-Lévynek két családja volt. Az egyikhez vérségi kötelék fűzte. Ez volt „sa famille de coeur". A másikhoz életének legnagyobb szenvedélye: a munka. Ez volt: sa famille de travail. A munka sok ember között majdnem olyan erős kötelék, mint a vér. Wolfner József is ezek közé tartozott. Az ő másik családjának tagjai: mi, akik között ő életének nagyobb felét töltötte a Sors nagy ajándékának tartjuk, hogy tőle tanulhattunk, mellette lehettünk és akkor sem érezhetnénk emléke iránt nagyobb tiszteletet és szeretetet, ha nem a marka, de a vér köteléke fűzne bennünket hozzá.