Uj Idők, 1936 (42. évfolyam, 1-27. szám)

1936-02-23 / 9. szám - Mouche: Már késő / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

A 6. SZÁM 430-AS KERESZT­REJTVÉNYÉNEK MEGFEJTÉSE: TEE ERE R N M Y O É E S DD Z E E T T L ö TEL A N Ö N Ü ILO K V É G P L A L O R EVA TEH O T A T 0 D P 1 UE SVAI ELB T V, A N T A G I D KU AC E T S É E T R S É G E R N F D O Z Ö G E A N 0 T A TÁR RHU E S E L E R T K E NE M 1 O N GTE A J Z E K P L E Y T O M A R N A N IKS s o z S L E L ALL Y M E O N M T T E T L O D E LEN I M Ü U V N A A K A DAR 0 S R R Z L A s Á S s M'A E R S U O ELE L L Ö L M E MU N S Z 0 SOR K O R O S G Z 0 O 0 1 R B A S L Z OKA K O G O T J R A V S A H O R AKO S G R O K Á K MÉSZ­T N­E­K PIA L R­A G­A I NU­E­L­L­L­L­O A A dósa-csipke örök érték, Móga­ csipke fogalom vasárnapjait egy idő óta nem Önnel, hanem más nővel tölti. Legokosabb nem kérdezni semmit, hanem szívesen fogadni, ha jön. „Építeni" a szavaira talán akkor sem lenne tanácsos, ha gyakrabban jönne és gyakrabban vinné önt szórakozni. Szakítani azért egyelőre nem szükséges. Vannak sze­relmek, amelyek lassan érnek meg. Még az ő érdeklődése is komoly elhatáro­zássá érlelődhet. Ha most haragosan, vagy nyersen szakítana vele, ezzel el­árulná, hogy többet várt tőle, amennyit kapott és talán ez az, mint amit legkevésbbé szabad elárulni a férfi előtt. Hadd higyje­m, hogy nem várt tőle semmit. SZERETNÉM, HA SZERETNÉNEK. 1112. Szép az a gondolat, amelyet, fel­fogásának jellemzésére, idézett: „Az élet Isten szép szövete, melyben a sze­relem színes, rózsás beszövés. Aki mél­tatlan módon pazarolja ezt a szerel­met, az hasonló a balga gyermekhez, aki a szép, mintás szövetből ollóval kivagdalja a rózsákat." Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy aki életé­ben egyszernél többször volt szerelmes, az vétkezett és nem érdemli meg, hogy végre az igazi szerelemmel találkozzék. Azért, hogy olyan szigorú önmagához, tisztelet illeti, de úgy látjuk: erősen túloz. Arra mindenesetre jó volt ez a keserű tapasztalat, hogy, mint írja is, elnézőbbé hangolta jövendő élettársá­val szemben. Az, hogy általában nem tetszik a férfiaknak, valószínűleg szin­tén túlzás. Kellemetlen, szubjektív érzés, amelynek semmi tárgyi alapja nincsen. A képről látjuk, hogy csinos. Ebből A MEGFEJTŐK KÖZÜL JUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK Csondor Istvánná Fodor Istvánné Hadfy Terézia Lévay Gyuláné Soós Nándor Vidor Istvánné NYEREMÉNYEK: Tíz pengő áru könyv a Singer és Wolf­ner irodalmi intézet kiadványai közül. Kiadványjegyzéket díjtalanul küld a szerkesztőség, megállapíthatjuk a harmadik túlzást is! Hogy hogyan hódíthatja meg a férfit, akit szeretne meghódítani, azt, szer­kesztői üzenetből, eddig még csak igen kevesen tanulták meg. Sok olyan leány megy férjhez, aki nem ért a férjfogás művészetéhez, bár nem hogy sok olyan is férjhez tagadhatjuk, megy, aki ért hozzá. Hogyne lenne lehetséges, hogy meg tudja magát kedvel­tetni vele? Biztosat, persze, nem ígérhetünk. A kor bizony keveset számít. Sokszor győz az idősebb asszony a fiatal leán­­nyal szemben. Reméljük, hogy ebben az esetben mégis ön fog győzni. Vala­mivel több bátorság, több önbizalom nem ártana. Segíthet a véletlen is, se­gíthetnek a jóbarátok is, de a legna­gyobb erő mégis az ön fiatalsága, tiszta, meleg kis szíve, nagy intelligen­ciája. Szeretetét hálásan köszönjük. A képet postán visszaküldjük, írjon más­kor is. G. B. 1042. Azt írja: „Amikor szabad időm van, mindig az a lány jut eszembe. Talán azért jut eszembe, mert szeretem". Nem talán, hanem biztosan azért jut eszébe. De az a szerelem, amely csak szabad idejében foglalkoztatja gondo­latait, nem veszedelmes. A szerelem akkor kezd komoly lenni, ha munka­közben és minden egyéb foglalkozás közben, a nap minden szakában előre tolakodik. Igaz, hogy a férfiakat rit­kábban fenyegeti az ilyen szerelem ve­szedelme, mint a nőket. Zsigray Ju­lianna igen elmésen és kicsit keserűen a jegyezte meg egyik novellájában, hogy férfiak csak délután , szerelmesek, vagyis csak akkor, amikor ráérnek. Lám, az ön példája is ezt bizonyítja. Különben örüljön, hogy így van. Úgyis korai még ez a szerelem. A házasságra sokáig kellene várni; jobb, ha egyelőre a szabályozható, csak szabad órákban működő szerelemnél marad. Más akadá­lyát nem látjuk a házasságnak, mint mindkettőjük nagy fiatalságát. De ez az akadály múlik el a legbiztosabban, min­den akadály között. A társadalmi kü­lönbség nem számottevő. Azt könnyen át lehet hidalni a külcsönös szerelem­mel. Az, hogy a szülők mindkét részről jó szemmel nézik a dolgot, még inkább megkönnyíti a helyzetet. Köszönjük, hogy bizalommal fordult hozzánk. Min­dig örülni fogunk, ha ír. ŐSZIRÓZSA. 1040. Hiába akarna, a természetén úgy sem tudna változtatni. Mi azt hisszük, a legfontosabb mégis csak az, hogy szeressék egymást. Jó lélekkel tehát nem merjük ajánlani, hogy menjen hozzá a kérőjéhez. Miért is akarna mindenáron férjhez menni? Később esetleg keservesen megbánná ezt az elhamarkodott házasságot. Az, hogy idáig nem találkozott a szerelem­mel, nem jelenti azt, hogy most már nem is fog találkozni vele. Sok, ennél jóval idősebb leány köt kitűnő házassá­got. „Ósdi" erkölcsi felfogásáért mi nagyra becsüljük és reméljük, hogy akad majd olyan férfi, akiben ez a be­csülés mély szerelemmel párosul. JÖJJ VISSZA, EGYETLEN SZEREL­MESEM. 1075. Köszönjük, hogy előfize­tők gyűjtésén fáradozik. Akit említ, még nem fizetett elő. A mutatványszá­mokat elküldöttük. Azt kérdezi, hogyan hódíthatná vissza első, nagy szerelmét. Leveléből úgy látjuk, hogy nem kell visszahódítania, mert hiszen nem pártolt el magától. Viselkedésével egy időre el­riasztotta ugyan, de mihelyt szabad volt az út, boldogan visszatért. Úgy látszik, a legjobb mederben folynak a dolgok. Valószínűleg ő is rájött már arra, hogy a másikhoz nem fűzte komolyabb érzés, hanem csak Önt akarta ugratni. Ezt nem szükséges szavakkal is tudtára adni, mert akkor talán nagyon is elbízná ma­gát. Legyen hozzá kedves és ezentúl be­csülje meg a szerelmét. Várjon türelem­mel, amíg ő kezd beszélni. Talán jobb is, ha még nem nyilatkozik, hiszen a há­zasságra csak évek múlva kerülhet sor és magát ez a bizonytalanság erősebben köti hozzá, mint a teljes bizonyosság. FEBRUÁR, 1119. Igaza van abban, hogy okos asszony megbocsátja az ura apró kilengéseit de kár volt ezt az ura előtt hangoztatni. A férfiaknak nem esik jól, ha feleségük cseppet sem fél­tékeny és ha ezt még hangsúlyozza is, önkéntelenül arra a gondolatra jutnak, hogy az asszony azért nem félti őket, mert nem szereti. Sőt! Gyakran még arra a következtetésre is képesek, hogy feleségük lebecsüli férfiasságukat és nem tételezi fel róluk, hogy más nőket is meg tudnak hódítani. Ezért az as­­szonynak ilyen értelmű megjegyzéseit sokszor kihívásnak tekintik és részben azért, hogy bebizonyítsák, hogy igenis­ tudnak hódítani, részben azért, hogy a hiúságukon esett sérelmet a feleség hiúságának megsértésével torolják meg, minden más belső indítóok nélkül Don Juan szerepére vállalkoznak. Nem akarjuk az urat menteni, de választása is csak azt jelenti, hogy ez volt első félrelépése és nincs gyakorlata a ka­landokban, így a súlyosbító körülményt is enyhítő körülménynek kell tekin­tenie. Fogadja az ura megbánását bűn­bocsánattal és térjen végre napi­rendre az egész dolog felett. „Job­ban szeretem az uramat, mint va­laha — írja — és a szívem megsza­kadna, ha itt kellene hagynom." Miért kellene otthagynia? Hiszen azóta sza­kított azzal a lánnyal és folytonosan bocsánatért könyörög. Otthagyásra te­hát csak akkor kerülhet sor, ha az ön örökös szemrehányásait és szüntelen szidásait az ura egyszer mégis csak megelégeli és válni akar. Miért akar olyasmit előidézni, ami — bevallása szerint — a „halála" volna? Szedje össze magát, amíg nem késő és hagy­jon fel ezzel a Istent­ kísértő játékkal, ha nem akar érte nyugalmával és bol­dogságával fizetni. Felejtse el az egé­szet, mint egy rossz álmot és tanuljon belőle. Reméljük, kiérezte sorainkból a segíteni akarást és nem veszi rossz­néven, hogy ilyen őszintén megmond­juk véleményünket. 330, háló, ebédlő, hobbihAlt BÚTOR CYCII El V bútoráruház í'K'VBfc ¥ (Berlini-tiniéi) Vilmos császár-út 63. sz. Bútoraink jóminősségét elismerő le­velek százai igazolják. WundsmnkimÚL azt ihemjuk; sziejent rutotej

Next