Uj Idők, 1937 (43. évfolyam, 1-26. szám)
1937-05-02 / 18. szám - Rumi Erzsébet: Vándordal / Versek
rájöttem, hogy mik ezek a rejtélyes versezetek. Bevallom, elmulatgattam velük. Tessék csak elolvasni például a következőt: ,.Fele búsan láncot zörget. Fele ficánkodva pörget. Kocsit maga után. Ha az, s ez egybe köttetik, Óvd magad, mert leselkedik jószágod után." Megfejtés: Rabló, azaz rabló. De ami utána jött, már nehezebben hagyta titkát megoldani. Ez így szólt: Nem vénség, a szépet mégis rántja. Nem sáska, a mezőt mégis pusztítja. Mondd vissza betűit két tagú nevének. Neve leszen egy hím állat fegyverének. Ez aztán rejtély. Megfejteni csak úgy lehet, hogy az ember fel is fordítja a könyvet s így olvassa el a ravasz szócskát: „Ragya". Ha visszamondom betűit „két tagú nevének", agyar jön ki belőle. Hát ez hogy tetszik?, Két tagból áll ez a szó, kedvelt halféle egészben. Ám egy fele sülni szeret, más fele lőni szokott. (Süllő.) Mindennek a kezdete, Világegyetem vége, Három az egyben, Mi ez? ( m-betű.) Másokból éldegél, Kedvel csak sötétet, Mondd keményen első felét, Az terjeszt bölcseséget. Pedig nem szól, mégis sokszor Beszélnek ő általa. Végtagja kényes, tüzet sem szenved, S egykor bizony tej vala. (Tolvaj.) Ha rám néznek, visszanézek, Merre mennek, arra nézek, Igazmondás a tulajdonom, Mit hogy látok, úgy mutatom, Aki nevet, ránevetek, Haragosra, ferdén nézek, Beférek egy kis szobába, Pedig belém fér a Mátra. (Tükör.) Hát ennyi talán elég is lesz mult századvég „Rejtélyes" verse azetéből. Én jól mulattam vele, talán akad más is, aki belemosolyodik. CSOKONAY LÁSZLÓ: Érdekes titkok a világtörténelemből HOGYAN SZÜLETETT A BÉLYEG? Körülbelül száz esztendővel ezelőtt történt Skóciában. Egy kis faluban, a vendégfogadó előtt megállt a postakocsi. A kocsis leugrott magas bakjáról s a fogadó kis cselédleányának levelet nyújtott át. A levél a kis cseléd külföldön élő fivérétől érkezett és — úgy látszik — különösen fontos lehetett. A postakocsis két shillinget követelt a címzettől a levél postai díjáért, a kis cselédleány azonban sírni kezdett, mert nem volt egy fillérje sem. A sírás-rívásra kibújt a postakocsi belsejéből egy elegáns úr, aki, mikor meghallotta, miről van szó, kifizette a síró címzett helyett a postai díjat. A postakocsi ezután tovább indult, az elegáns úr pedig gondolataiba merülve dőlt hátra kényelmes ülésén. Többek között eszébe jutott az is, milyen méltánytalanság, hogy a leveleknek nincs előre megállapított postai díjszabása, hanem a kézbesítő annyit kér, amennyi éppen eszébe jut. Ekkor kitűnő ötlete támadt. Érintkezésbe lépett az angol kormánnyal és azzal közölte újszerű elgondolását. Az angol kormány csakhamar meg is szívlelte a jószívű utazó. Mr Rowland Hill ötletét és forgalomba kerültek a világ első bélyegei Viktória királynő arcképével és One Penny aláírással. Rowland Hill sokezerszeresen visszakapta ötletéért kétshillinges befektetését. AHOL A HARANGSZÓ SZÓLÍT FEL ADÓFIZETÉSRE Nemrégiben építették át Tittmaning kis bajor község községházáját s a toronyból ez alkalommal egy ősrégi, különös rendeltetésű harangot szállítottak el. A harangnak többszáz esztendővel ezelőtt valóban különös hivatása volt, az ő szava szólította fel adófizetésre a község polgárait. A harangszó közölte az adófizetés határidejét , és hívta a polgárokat a községháza pénztárához, hogy adójukat egyenlítsék ki. ORVOSI RENDELET — ÉKÍRÁSBAN A régi Babylon orvostudománya szoros összefüggésben állott a csillagok mindenkori állásával. Érvágást például bizonyos napokon szigorúan tiltotta az asztrológus, a csillagjós. Egy dioritkőbe faragva érdekes orvosi előírás maradt fenn. Az előírás szerint szigorúan tilos például, hogy a hónap 7., 14., 21. és 28. napján „az orvos a betegre tegye kezét." Amelyik orvos pedig a hó 19. napján betegen eret vágni merészelt, az bizony még börtönbe is kerülhetett. A középkorban is dívott ez az orvosi babona, sőt egyenesen olyan naptárakat szerkesztettek, melyeken fel volt tüntetve, hogy melyik nap kedvező és melyik nap kedvezőtlen az adófizetésre. Horgolt terítő. Tervezte és készítette: dr. Vargyas Jánosné. A terítőt a következő módon készítjük: A középső motívum egy egész és két fél csillagból áll. Csillagminta: 1. sor: 7 láncszem, 2. sor: 24 rövid pálca, 3. sor: 1 láncszem, 1 rövid pálca 24-szer ismételve, 4. sor: minden harmadik pálcába 15 láncszem, 5. sor: pálca ötszörös felvetéssel, 7 láncszem, 1 pálca, 3 lánszem, 1 pálca, 7 láncszem, 1 pálca ötszörös felvetéssel. A horgolótűn keresztülhúzva, megkapjuk a dűlt kocka negyedik lyukát. A csillag két oldalához még egy-egy félcsillagot horgolunk, 6. sor: 8 láncszem, 1 hosszú pálca, 8 láncszem, 1 rövid pálca, 7. sor: minden lyukba 9 rövid pálca, 8. sor: minden tizedik rövid pálcába 16 láncszem, 9. sor: ismétlődnek a dűlt kockák és pedig minden lyukba egy kerül, 10. sor: csillagminta: 1. sor: 7 láncszemes lyuk, 2. sor: 20 rövid pálca, 3. sor: 1 láncszem, 1 rövid pálca, 20-szor ismételve, 4. sor: minden lyukba 5 láncszem, 11. sor: a csillagok fölé egy sor dűlt kocka következik és pedig: hosszú pálca hétszeres felvetéssel, 9 láncszem, 1 pálca, 4 láncszem, 1 pálca, 9 láncszem, 1 pálca, hétszeres felvetéssel egy hosszú pálca, 12. sor: minden kockába 16 láncszem. A ráhelyezett legyezőminta: 1. sor: 10 pálca, 2. sor: 1 láncszem, 1 pálca, 3. sor: 2 láncszem, 1 pálca, 4. sor: 1 pálca, 6 láncszemes pikó, 1 láncszem, 1 pikó, 13. sor: dűlt kockák, 14. sor: két-két kocka közé 18—18 láncszem és 2 kocka közé 5 láncszem, 2—2 hosszú pálca, 5 láncszem, 15. sor: 6 láncszem, pikóval. Fokozatosan rövidebb és hosszabb pálcákat horgolunk, hogy megkapjuk a hullámformát '664