Uj idők, 1938 (44. évfolyam, 1-26. szám)

1938-05-29 / 22. szám - Benedek Marcell: Széphalom / "Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok; kisebb elbeszélések"

lek. Ezt is olvasni kell, éppen úgy, mint a Pályám emlékezetét. Kazinczy megérti és megszereti az erdélyi magyar nép lelkét, szíves és önérzetes természetét, ízes, elmés, csípkető beszédét. Öregkorát anyagi gondok, adósságok nehezítik meg. A megalakuló Akadémia első rendes tagjai közé nevezik ki, de titkára nem lehet, nincs mód arra, hogy a végre központtá vált Pesten megtelepedjék. Még néhány kisebb harc, sértések és sértődések, összeütközések régi hívekkel és az ifjú nemzedékkel ... Aztán hazasiet, éppen a kolerajárvány karjai közé, 1831 augusztus 23-án meghal s még aznap eltemetik. Életrajzához hozzátartozik, hogy születésének százéves fordulója, 1859-ben, az elnyomott magyarság lelkének első szabadabb megmozdulása volt. A Húsvét — Bemutató a Pesti Színházban — A színpadon a húsvét zsenge színei és hűvös napsugarai ragyognak fel és az ember fanyar meghatottsággal nézi ezt a furcsa színdarabot. Strindberg: Milyen boldogtalan volt és milyen zseniális! Állandóan keresett valamit, állandóan hinni akart valamiben; kereste az eszmét, az alkotást, a nőt — valamit, valakit: a megváltást. De önmagától nem tudott megszabadulni, elégett a maga teremtette börtönben. A XIX. század végének szándékoltan sötét problémái gyötörték, megvetette az életet, az embereket s mert tele volt az alacsonyabbrendűség fullasztó kínjaival, gyűlölte a nőket, akik halálra- s ami több, életreszántan akarták boldogítani őt. Őrjöngött a férfi és a nő szexuális kapcsolatának rabságában , mert e kapcsolatban nem látott mást: pusztán rabságot és pusztán szexualitást, hátborzongató, idegtépő emiléket állított neki a Haláltáncban és a Julia kisasszonyban. Életének három korszaka volt, három asszony és három eszmekör. Egy időben a szocializmusban találta minden probléma kulcsát, majd a XIX. század végének sokáig használt hatalmas morfiumadagában, a kiteljesedett individualizmusban kereste a megoldást, aztán a valláshoz menekült. De a vallásban a miszticizmus vonzotta. Inkább titkokat bújt, a mint hitt. Ebből az időből való a Húsvét. Ezerkilencszázegyben írta, amikor Európa még részeg volt az egyéniség mámorától, de Strindberg már kijózanodott ebből a részegségből és menekülni akart más tájakra. Az élet lényegét máshol kutatta. Az isteni értelmet kezdte vizsgálni és a Húsvétban, amelyet passiójátéknak nevez, megkísérel megnyugtató választ találni a földi szenvedések kérdéseire. De olyan feldúlt az őrülettől ez a lángelme, hogy a húsvét legtisztább, leglevegősebb színeiben, az Istenhez kívánkozó áhítat legmélyebb orgonazúgásában is az ő zsibbadt boldogtalansága feszül. A jóságról és a szenvedésről akart írni. A szenvedésről, amely nem hiábavaló és nem végtelen és a jóságról, amely nem felejt és feloldja a szenvedést. De a szenvedői egy sikkasztónak gőgös és rossz hajlamú gyermekei és a jó embere pedig két órán keresztül a kegyetlen hitelező súlyával nehezedik rá a történetre, hogy csak az utolsó percekben vesse le a kérlelhetetelenség álruháját. Strindberg a tavasz, a Feltámadás, a szeretet igéit akarta elmondani ebben a misztériumban, de a néző nem hallja Strindberg „új" hangját. A levegő, amelyet a boldogtalan lángelme magából áraszt, rekedtté teszi az „új" hangot s a néző csak Strindberg régi sötét embereit látja, akik gyötrődnek az öröklött bűn miatt. Ma, az olajozott technikával, színpadmérnöki tervek szerint készült darabok idejében, bátor kulturcselekedet színrehozni ezt a torz remekművet. Tisztelet, becsület a Pesti Színháznak, a népies tehetségű fordítónak, Possonyi Lászlónak és részben az előadásnak is. Orsolya Erzsi ösztönös drámaisága. Tolnay Klári meleg árvácskahangja, Puskás Tibor friss őszintesége igazi érték. Nagy Alice édes kislány, de Orska egykori szerepéhez szükséges megszállottság hiányzik a lényéből. Somlay Artúr viszont azt a régi nagy stílust képviseli. Milyen tiszta, milyen egyszerű és milyen titokzatos! Ő valóban Strindberg kegyetlenül jó óriása. EBECZKI GYÖRGY A hit győzelme — Eliot színműve a Nemzeti Kamara Színházban — Az eucharisztikus kongresszus jegyében áll a Kamara Színház új darabja is. Eliot dramatizált vallásfilozófiája Brecket Tamás canterbury érsek vértanúsága körül bontakozik ki a színpadon. A drámai mag meglehetősen kicsiny, csupán annyi „történik", hogy a hazájából elűzött érsek hét év után visszatér hívei közé, s azzal a hittel és erővel, amely hét évig élt lelkében, fölveszi a küzdelmet az egyházellenes világi hatalommal, II. Henrikkel. A király hívei azonban betörnek a székesegyházba, s a miséző érseket az oltár előtt megölik. A tizenkettedik század Angliájának ez a véres történelmi ténye csak alkalom a szerzőnek arra, hogy súlyos mondanivalóit a vértanúság értelméről és lényegéről drámai formában közölje. A darab abban a jelenetében kulminál, mikor Becket Tamás a szószékről félig a színpad, félig a nézőtér felé fordulva, elmondja mély és költői prédikációját helyesen értelmezett isteni békéről és a vértanúság a csodájáról. Az egész színpadot s az egész színházat eltölti ez a negyedórás, kerek szónoklat a közeledő tragédia rémületével és a közeledő csoda örömével. Sokkal több ez a darab annál, mint amit a címe sejtet: nyoma sincs benne az iskolás és kenetes hangnak, nem állításaival győz meg, hanem fényes és sugárzó igazságával. A szerzőnek sikerült néhány jelenetében érzékeltetni félelmetesen szép és elpusztíthatatlan hatalmat, azt a fegyver nélkül is győzhetetlen, azt a páncél nélkül is sérthetetlen, élő isteni erőt, amely az Egyházban testesül meg. Ez a néhány jelenet teszi most különösen időszerűvé Eliot, különben is időtlen igazságokat keretbe foglaló, színművét. Kállay Miklós fordítása mintaszerű. Írásművészetén kívül történelmi tájékozottsága, tárgyismerete és áhítata teszik olyan biztossá, tömörré és hatásossá fordítását. Fénylenek a szavai és valósággal plasztikus hatást keltenek. A verses forma megnemesítésével, a rímek finom és ötletes „bújtatásával" növeli a monológok, dialógok és kórusok zeneiségét, anélkül, hogy hivalkodó ritmussal és rímekkel gépiessé tenné s drámai hatásától megfosztaná a szöveget. A rendezés a minél lenyűgözőbb hatás- és áhítatkeltés célját szolgálja — igen eredményesen. A függöny nélküli színpad komor oltárdíszlete azt a benyomást kelti, mintha a nézőtér lenne a templom hajója. S Lehotay egyszerűséggel, geszttustalansággal és megindultsággal grandiózussá épített érseke tökéletessé teszi a varázslatot. HÁMOS GYÖRGY Színház 800-