Uj idők, 1941 (47. évfolyam, 27-52. szám)

Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok - Kosáryné Réz Lola: Sáfárház

[UV* cserélje át recsegő-ropogó, régi rádióját. Biztosan megszolgálta már az árát. Ugy sem fog már mást — csak zörejt, mennydörgést . . . Rádió-osztályunk a legmodernebb, tisztahangú idei márkás készülékekkel traktálja Önt. Hallgasson meg egyet-kettőt s minden rábeszélés nélkül elcsencseli avult masináját. Jó árat fizetünk a régiért és rész­letre adjuk az újat! Fáradjon be rádió-osztályunkra: a szaküzlet hozzá­értése — s az áruház kényelme várja nálunk I BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI-ÚT 70-76 az összetorlódó tavaszi tennivalók meg­akadályoznak keresztülvitelében. Nem szabad megtűrni a fán egyetlen moníliás gyümölcsmaradványt, múmiát, de gondosan át kell vizsgálni a fát a levélcsomókba megbújt hernyófészkek után is. A gyapjaspille, gyűrűspille petecsomóit már nehezebb felfedezni. Ezért nem elég, ha csak egyszer nézzük át fáinkat, mert gyakran elkerüli figyelmünket valamelyik s tavasszal csodálkozunk, hogy a fatisztogatás elle­nére is mennyi hernyó mászkál a fiatal levelek között. Sajnos, mert a hernyóenyv nehezen kapható, legtöbb helyen elmaradt az enyvgyűrűk felrakása, tavasszal tehát kettőzött figyelemmel kell lesnünk az araszolok megjelenését, mert ha idejé­ben elcsípjük őket nikotinos és arzé­Elrontott, foltos, színtelen haját St egyszínbe hozza M E I SN ED HAJFESTÖ C HÖLGYFODRÁSZ Pannónia-utca 18. Telefon: 138—110. nes permetezéssel, meg tudjuk akadá­lyozni a nagyobb mérvű pusztítást. Ahol még nem szereltük volna fel a fák derekára a hullámpapír, szalma, stb. öveket, kéregkaparás után tegyük fel, hogy összefogdossuk vele a téli búvóhelyet kereső rovarokat. Az öve­ket január végéig hagyjuk a fákon. A gondos kéregtisztogatás után le­potyogó hulladékot szedjük össze és égésük el, mert a kártevőket pusztít­juk el vele. Ha a fák alatt hagyjuk vagy beássuk, tavasszal igen sok tovább fertőz belőlük. A permetezőanyagok közül a téli erősségű mészkénlé az egyetlen, ame­lyet most kipermetezhetünk. Sem kar­bolineumos, sem ásványolajemulziós anyagokkal nem szabad most perme­tezni, majd csak korán tavasszal, rügy­fakadás előtt. Az olajos anyagok ugyanis sötét színűre festik meg a fá­kat s így fagyérzékenyebbekké válnak. A mészkénlé világos színű lévén, a faggyal szemben még bizonyos védel­met is biztosít. Ha nem akarunk házi mészkénlevet főzni, a permetezést a gyári kénkészítmények 3"/n-os oldatá­val is elvégezhetjük. Nagyon kényes, fiatal fáinkon a törzset és a vastagabb ágakat mésztejjel vonhatjuk be, keve­sebb lesz a fagykárunk. Tehát tisztán ebből a célból meszezzünk, mert hiú remény volna az, ha a meszezéstől a kártevők pusztulását várnánk. A mély ásás, szántás nagyon fontos őszi munka, ezzel egyidőben végezzük el az istállótrágya s a műtrágya közül a káli- és foszfortartalmúaknak kihin­tését s aláforgatását. A nitrogéntrágyák adagolását tavaszra hagyjuk. Ásás előtt fejezzük be a fiatal fák törzsének bekötözését a nyúlrágás ellen. Legjobb erre a célra a nád. Éles szárával felhasítja az odaszemtelenke'-#o nyulak száját s elveszi kedvüket az újabb próbálkozástól. A papír, szalma, kukoricaszár, stb. egyéb híjján ugyan­csak megfelelő, de olyan vidékeken, ahol nagyon sok a mezei egér, kósza pocok, megjárhatjuk, mert oda költö­zik a védőtakaró alá néhány család s amit megmentettünk a nyulaktól, az egerek fogyasztják el A nyúlrágás el­len felszerelt védőburkot valamivel magasabbra szereljük fel, amilyen ma­gasan körülbelül, vidékünkön, a hó­takaró érni szokott. Tanácsos az ala­csonyabb fáknál az alsó ágak védő­takarása is. Az őszi ültetésű és még egészen fiatal fákat kupacoljuk fel, így védjük a fagy ellen a gyökereket. A gyümölcskamrába eltett termé­sünket gyakran vizsgáljuk át annál is inkább, mert az őszi rézgálicos perme­tezés elmaradása miatt esetleg több gombabetegség most fog rajtuk jelent­kezni. A betegeket azonnal távolítsuk el, nehogy a többit is megfertőzzék. Ha a raktár levegője túlságosan száraz lenne, öntözzük meg padlóját, esetleg párologtató edényeket helyezzünk cA vagy vizes lepedőket feszítsünk ki, mert a fonnyadó alma nem értékesíthető jól s erős a súlycsökkenése is. Ha a levegő túlságosan nedves lenne, gyakrabban szellőztessünk. A szamócatelepet is elkészítjük téli pihenőjére. Gondosan behintjük apró trágyával. Ez egyrészt a téli erős fa­gyoktól véd, másrészt tápanyagpótlásul szolgál. Lassanként szerezzük meg a tavaszi permetezéshez szükséges anyagokat is, nehogy akkor legyen fennakadás ben­nük, amikor szükségesek már. Bordói lé hiányában az őszi mészkénleves per­metezést tanácsos lesz tavasszal meg­ismételni s utána néhány nappal ás­ványolaj emulzióval vagy karbolineum­mal permetezni. Ha magunk akarunk szaporítani és nemesíteni, a gyümölcsfamagvakat ebben a hónapban még elrétegezhet­jük, a vadalmát, vadkörtét pedig el is vethetjük. Ha egérlakta vidéken van a szaporító telepünk, a magvakat ve­tés előtt kevés miniumporral keverjük össze, így megvédjük a pusztítástól. A szőlőben megkezdjük a fedést, mi­helyt a dércsípte levelek hullanak. Ezt a munkát lehetőleg mindig porhanyó földdel végezzük. Ha szőlőnk lejtős, a felhúzott bakhátak iránya a lejtőre merőleges legyen, így az eső, hólé fenn­akad s nem mosódnak ki. Fedésnél a földet olyan magasan húzzuk fel, hogy a vesszők alsó 2—4 rügye takarva le­gyen. Szálvesszős mívelésnél az egyik szálvesszőt lefektetjük és takarjuk, a másikot fedetlenül hagyjuk s nem húzzuk le. A lugasmívelésű tőkéknél a tövet elég magasan takarjuk földdel, a lugaskarokat pedig szalmával, papírral, rongydarabokkal, stb. kötözzük be. Lombhullás után megkezdhetjük a szaporításra szánt vesszők szedését. Az Függönyanyagok, gyapjufonalak, kézimunkák WIEG TESTVÉREK ,„.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék