Uj idők, 1941 (47. évfolyam, 27-52. szám)

1941-11-09 / 45. szám - Kosáryné Réz Lola: Sáfárház / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok

cserélje át recsegő-ropogó, régi rádióját. Biztosan megszolgálta már az árát. Ugy sem fog már mást — csak zörejt, mennydörgést . . . Rádió-osztályunk a legmodernebb, tisztahangú idei márkás készülékekkel traktálja Önt. Hallgasson meg egyet-kettőt s minden rábeszélés nélkül elcsencseli avult masináját. Jó árat fizetünk a régiért és részletre adjuk az újat! Fáradjon be rádió osztályunkra: a szaküzlet hozzáértése é s az áruház kényelme várja nálunk ! BUDAPEST, VII., RÁKÓCZI ÚT 70-76 az összetorlódó tavaszi tennivalók megakadályoznak keresztülvitelében. Nem szabad megtűrni a fán egyetlen moníliás gyümölcsmaradványt, múmiát, de gondosan át kell vizsgálni a fát a levélcsomókba megbújt hernyófészkek után is. A gyapjaspille, gyűrűspille petecsomóit már nehezebb felfedezni. Ezért nem elég, ha csak egyszer nézzük át fáinkat, mert gyakran elkerüli figyelmünket valamelyik s tavasszal csodálkozunk, hogy a fatisztogatás ellenére is mennyi hernyó mászkál a fiatal levelek között. Sajnos, mert a hernyóenyv nehezen kapható, legtöbb helyen elmaradt az enyvgyűrűk felrakása, tavasszal tehát kettőzött figyelemmel kell lesnünk az araszolok megjelenését, mert ha idejében elcsípjük őket nikotinos és arzénes permetezéssel, meg tudjuk akadályozni a nagyobb mérvű pusztítást. Ahol még nem szereltük volna fel a fák derekára a hullámpapír, szalma, stb. öveket, kéregkaparás után tegyük fel, hogy összefogdossuk vele a téli búvóhelyet kereső rovarokat. Az öveket január végéig hagyjuk a fákon. A gondos kéregtisztogatás után lepotyogó hulladékot szedjük össze és égésük el, mert a kártevőket pusztítjuk el vele. Ha a fák alatt hagyjuk vagy beássuk, tavasszal igen sok tovább fertőz belőlük. A permetezőanyagok közül a téli erősségű mészkénlé az egyetlen, amelyet most kipermetezhetünk. Sem karbolineumos, sem ásványolajemulziós anyagokkal nem szabad most permetezni, majd csak korán tavasszal, rügyfakadás előtt. Az olajos anyagok ugyanis sötét színűre festik meg a fákat s így fagyérzékenyebbekké válnak. A mészkénlé világos színű lévén, a faggyal szemben még bizonyos védelmet is biztosít. Ha nem akarunk házi mészkénlevet főzni, a permetezést a gyári kénkészítmények 3"/n-os oldatával is elvégezhetjük. Nagyon kényes, fiatal fáinkon a törzset és a vastagabb ágakat mésztejjel vonhatjuk be, kevesebb lesz a fagykárunk. Tehát tisztán ebből a célból meszezzünk, mert hiú remény volna az, ha a meszezéstől a kártevők pusztulását várnánk. A mély ásás, szántás nagyon fontos őszi munka, ezzel egyidőben végezzük el az istállótrágya s a műtrágya közül a káli- és foszfortartalmúaknak kihintését s aláforgatását. A nitrogéntrágyák adagolását tavaszra hagyjuk. Ásás előtt fejezzük be a fiatal fák törzsének bekötözését a nyúlrágás ellen. Legjobb erre a célra a nád. Éles szárával felhasítja az oda szemtelenked a nyulak száját s elveszi kedvüket az újabb próbálkozástól. A papír, szalma, kukoricaszár, stb. egyéb híjján ugyancsak megfelelő, de olyan vidékeken, ahol nagyon sok a mezei egér, kósza pocok, megjárhatjuk, mert oda költözik a védőtakaró alá néhány család , amit megmentettünk a nyulaktól, az egerek fogyasztják el A nyúlrágás ellen felszerelt védőburkot valamivel magasabbra szereljük fel, amilyen magasan körülbelül, vidékünkön, a hótakaró érni szokott. Tanácsos az alacsonyabb fáknál az alsó ágak védőtakarása is. Az őszi ültetésű és még egészen fiatal fákat kupacoljuk fel, így védjük a fagy ellen a gyökereket. A gyümölcskamrába eltett termésünket gyakran vizsgáljuk át annál is inkább, mert az őszi rézgálicos permetezés elmaradása miatt esetleg több gombabetegség most fog rajtuk jelentkezni. A betegeket azonnal távolítsuk el, nehogy a többit is megfertőzzék. Ha a raktár levegője túlságosan száraz lenne, öntözzük meg padlóját, esetleg párologtató edényeket helyezzünk el vagy vizes lepedőket feszítsünk ki, mert a fonnyadó alma nem értékesíthető jól s erős a súlycsökkenése is. Ha a levegő túlságosan nedves lenne, gyakrabban szellőztessünk. A szamócatelepet is elkészítjük téli pihenőjére. Gondosan behintjük apró trágyával. Ez egyrészt a téli erős fagyoktól véd, másrészt tápanyagpótlásul szolgál. Lassanként szerezzük meg a tavaszi permetezéshez szükséges anyagokat is, nehogy akkor legyen fennakadás bennük, amikor szükségesek már. Bordói lé hiányában az őszi mészkénleves permetezést tanácsos lesz tavasszal megismételni s utána néhány nappal ásványolaj emulzióval vagy karbolineummal permetezni. Ha magunk akarunk szaporítani és nemesíteni, a gyümölcsfamagvakat ebben a hónapban még elrétegezhetjük, a vadalmát, vadkörtét pedig el is vethetjük. Ha egérlakta vidéken van a szaporító telepünk, a magvakat vetés előtt kevés miniumporral keverjük össze, így megvédjük a pusztítástól. A szőlőben megkezdjük a fedést, mihelyt a dércsípte levelek hullanak. Ezt a munkát lehetőleg mindig porhanyó földdel végezzük. Ha szőlőnk lejtős, a felhúzott bakhátak iránya a lejtőre merőleges legyen, így az eső, hólé fennakad s nem mosódnak ki. Fedésnél a földet olyan magasan húzzuk fel, hogy a vesszők alsó 2—4 rügye takarva legyen. Szálvesszős mívelésnél az egyik szálvesszőt lefektetjük és takarjuk, a másikat fedetlenül hagyjuk s nem húzzuk le. A lugasmívelésű tőkéknél a tövet elég magasan takarjuk földdel, a lugaskarokat pedig szalmával, papírral, rongydarabokkal, stb. kötözzük be. Lombhullás után megkezdhetjük a szaporításra szánt vesszők szedését. Az Függönyanyagok, gyapjúfonalak, kézimunkák WIEG TESTVÉREK ,„ [UV* Elrontott, foltos, színtelen haját St egy színbe hozza MEISNED HAJFESTŐ C HÖLGYFODRÁSZ Pannónia utca 18. Telefon: 138—110.