Új idők, 1946 (52. évfolyam, 24-47. szám)
1946-09-21 / 33. szám - Fekete István: Gyeplő nélkül / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
LEXIKONJAI Technikai kislexikon Atombomba. A végtelenül kicsiny atommagban rejlő hatalmas energiáknak első gyakorlati kihasználása. Hahn 1939-ben azt tapasztalta, hogy ha urálist neutronokkal bombázott, akkor az uránmag két részre szakadt. Mindkét magja rész új elem rettenetes lesz, mely nagy energiával repül ki úgy, hogy a magból még két nagysebességű neutron is kiszabadul. Ezek újabb atommagbombázást és uránmagbomlást idézhetnek elő. Ily módon lehetőség nyílott arra, hogy atommagokat sorozatosan robbanthassunk. Ezt a felfedezést használták ki a gyakorlatban, mikor olyan mértékű urán bomlást idéztek elő, melyek hatása minden addig ismert robbanó hatásnál is szörnyűbb és pusztítóbb erejű lett. A technikusok törekvése most arra irányul, hogy ezt a rendkívülien nagy energiát szabályozni tudják és így előállíthassák az atommotort és atomgépet, mely már nem rombolna, hanem civilizációnkat fejlesztené. Elektromos indukció, minden idők legnagyobb felfedezése. A legnagyobb kísérleti fizikus, az angol Faraday egy tekercsben módon hozott oly létre elektromos áramot, hogy a tekercs közelében egy mágnest, vagy egy másik, árammal átjárt tekercset mozgatott, vagy ebben az utóbbi tekercsben az áramkört nyitotta vagy zárta. Az így létrejött elektromos áramot indukált elektromos áramnak nevezzük. Végeredményben tehát ilyen indukált áram jön létre mindannyiszor, valahányszor változik az elektromos vagy mágneses erővonalak száma. Bármilyen módon is változtatjuk meg az elektromos erővonalak számát, ott elektromos áraimnak kell keletkeznie. Faraday ezen kísérletét azért tekinthetjük egyedülállóan korszakalkotónak, mert kísérletével a különböző elektromos szerkesztésének módját is megadta. gépek Ha ugyanis az erővonalak számában úgy hozunk létre változást, hogy közben az erővonalak sűrűségét nem változtatjuk, hanem csak a tekercs helyzetét, eljutunk a váltakozóáramú és dinamógépek elvéhez. Viszont ha az erővonalaik sűrűségének változtatásával hozunk létre erővonalszámváltozást, akkor a transzformátor elvéhez jutunk el, örömmel tölthet el bennünket, hogy mindkét utat magyar kutató járta be először. Jedlik Ányos, a dinamógép feltalálója, és Zipernovszky, Déry, Bláthy, akik a transzformátort fedtőzték fel. Világgazdasági kis lexikon Agrárolló. így nevezik a mezőgazdasági termények és az iparcikkeik árának egymáshoz képest való eltolódását. Ez annyit, jelent, hogy az agrárolló kinyílik, ha pl. a gazda ma 5 mázsa búza árából tud egy ekét venni, egy bizonyos idő múlva pedig már esetleg 7 mázsa búzát kell ugyanazért az ekéért adnia. Az agrárolló már az első világháborút megelőző évek óta a legtöbb országban, így Magyarországban is nyílóban volt Ennek magyarázata, hogy az iparosodás nagyarányú rése mellett fejlőmég nagyobb túltermelés mutatkozott a mezőgazdasági terményekben. Miután a mostani háború Európában óriási visszaesést okozott az ipari termelésben, egy ideig most ismét az agrárolló kinyílásával kell számolni, bár a most világszerte mutatkozó és a felelős államférfiak egész sorát foglalkoztató éhségprobléma arra enged következtetni, hogy rövidesen inkább ipari olló fog kinyílni. UNRRA: Napjaink egyik legnagyobbszabású gazdasági intézménye, melyet a Szövetséges Hatalmak 1913. november 9-én hívtak életre. A szó angol: United Nations Relief and Rehabilitation Administration rövidítése. Magyarul ez kb. annyit jelent: az Egyesült Nemzetek Segítő és Helyreállító Hivatala.. Az elfogadott alapszabályok szerint az UNRRA alaptőkéjét azok a szövetséges hatalmak adták össze — egy bizonyos időpontig kimutatott nemzeti jövedelmük egy százalékát adva erre a célra — amelyeket a háború folyamán nem ért ellenséges megszállás. Az intézmény célja, hogy az ellenséges támadást s gazdasági életük és termelő eszközeik hely megszállást szenvedett szövetséges államokat gazdasági életünk és termelő eszközeik helyreállításában részben élelmiszerrel, részben termelő eszközök rendelkezésére bocsájtásával támogassa. Magyarország mint volt ellenséges állam nem tagja az UNRRA-nak, így nem is tarthat igényt a szó szoros értelmében vett UNRRA segítségre. Amit mi kapunk és kaphatunk, azt az UNRRA különleges segélyosztálya nyújtja, kifejezetten jótékonysági alapon. Egyébként az eredeti tervek értelmében az UNRRA ez év végén befejezi tevékenységét. Szó van azonban arról, hogy, — és La Guardia, az UNRRA jelenlegi vezérigazgatója is ilyen értelemben nyilatkozott legutóbb — hogy az Egyesült Nemzetiek Szervezetének egy külön erre a célra felállítandó hivatala veszi át munkakörét. Természettudományi kislexikon Fotocella. West-Isiland Valencia nevű városában végződött az Európát az Atlanti Óceán alatt Amerikával összekötő Atlantic cable. A kábel végén szelén ellenállás volt elhelyezve. 1873 ban egy May nevű távírász észrevette, hogy a szelén ellenállása aszerint változik, amint a nap jobban vagy kevesbbé jobban süt rá. May felfedezése után 38 év telt el, mikor 1911-ben Elster és Geitel megszerkesztik az első fotoelektromos cellát, mely a fényt elektromos energiává alakítja át. Közben Haill-waohs tisztázta a fényelektromosság fogalmát. Ö ugyanis azt tapasztalta, ha valamely fémet negatív elektromossá tett, és aztán ultraiibolya fénnyel világította meg, a fém elvesztette elektromos töltését. Ha pedig eredetileg nem volt a fémnek más töltése, és akkor világította elektromeg ultraibolya fénnyel, akkor a fém a fény hatására pozitív töltésűvé vált. A fotocella két elektróddal ellátott üveggömb, melyből a levegő ki van szivattyúzva. A két elektród nem érintkezik egymással, ha tehát ezeket egy áramforrás két sarkával összekötöm, akkor az áramkörbe iktatott galvanométer nem mutat semmiféle kitérést. A kísérletek szerint azonban, ha igénnyel megvilágítom a cellát, rögtön megindul az elektromos áramlás. Ha a megvilágító fény erőssége kétszer, háromszor stb., nagyobb, a nyert elektromos áram is kétszer, háromszor stb.-szer nagyobb lesz. A keletkezett áramból tehát következtethetünk a megvilágításnál használt fény erősségére. Kvantumelmélet: Planck német fizikus 1960 ban felállított elméletével a klasszikus fizika egyik legfontosabb és általánosan hirdetett tételét: natura non facii saltus (a természetben nincs ugrás) döntötte meg. Planck szerint ugyanis a sugárzó energia nem terjed folytonosan, hanem diszkrét kis, különálló részecskékben, quantumokban. Ma már a modern fizikusok úgy teszik fel a kérdést :tesz-e egyáltalán mást a természet, mint ugrást? A kvantumgondolat eleinte csak a hő sugárzó energiájára vonatkozott Einstein erősítette meg a kvantumgondolatot azzal, hogy azt mondotta, a fényenergia sem oszlik el a fénysugárban egyenletesen, hanem az is apró kis részecskékbe, fotonokba van összesűrítve A fotonoknak nincs közönséges ételemben vett tömegük, csak energiájuk. Hogy mégis részecskéknek mondhatjuk őket, onnan van, hogy az Einstein féle enertivitási elmélet szerint az anyag és energia relatív fogalmak, ami azt jelenti, hogy e két fogalom egyenértékű, egyik a másiktól csak megjelenési formában különbözik. «539