Uj Idők, 1947 (53. évfolyam, 1-26. szám)
1947-01-18 / 3. szám - Örkény István: Budapesti litánia / Versek
zők lélektanból is egyest kapnak. Már csak azért is, mert mindent kiirtottak a divatból, ami a háborús náciuralomra emlékeztetett, és amit egy autótulajdonosnő röviden «dagadt»-nak jellemzett: a magastalpú cipők épp oly kevéssé divatosak, mint a nagyfejű kalapok és az óriási kézitáskák. Igaz, hogy az új cipők például olyan magassarkúak, hogy azokat legfeljebb valamelyik követség síkosra viaszolt padlóján lehet hordani néhány óra hosszat, a kalapok pedig megszégyenítik a rococo legfantáziadúsabb udvari fejdíszkészítőit. A ruhák is olyanok, mintha a világ megállt volna 1913-ban, amikor még Proust hősnői elmélkedtek a soha vissza nem térő igazi Páris muló eleganciáján. Az estélyi ruhák majdnem krinotinszerűek, mint ez a hófehér muszlin költemény — hozzá úgy látszik, darázsderekat is tud szállítani a rue de la Paix-i szalon — vagy pedig mélyen, szoborszerűen redőzöttek, mint az a hajnalrózsaszín peplon, amelyben viselője nyugodtan odaállhatna, a jouvre görög domborművei közé. Hogy miképen táncol majd benne slow-foxot, azt persze nem tudja senki. Általában még az utcai ruhák is, mintha összeesküdtek volna, hogy milyen módon tudják a nőket jobban akadályozni a járásban: a szoknyák szűkek és a lábszár közepéig érnek. Nem baj. A metrón egy ilyen új vonalú ensemblelal sem lehet találkozni. Mi viseljük csak nyugodtan a bő kockás szokis nyáinkat. És a divatszenzációkat hagyjuk azoknak, akiknek szánták, szerencsésebb amerikai nővéreinknek. Legalább is addig, míg az új autónk meg nem érkezik a tengerentúlról. FENYŐ ÉVA Sárkányeregetés — sport, játék, tudomány A XVI. században portugál tengerészek érdekes játékszert hoztak a Távolkeletről Európába. Papírból készült, sárkány alakja volt és Koreában, meg Kínában felnőttek és gyerekek egyforma lelkesedéssel eregették fel papírmadaraikat a levegőbe. Mert a fizikai törvények ezeket a játékos jószágokat már akkor felvitték a magasba, amikor a repülés problémájával még csak Leonardo da Vinci foglalkozott komolyan. A sárkányeregetés a Távolkeleten nem maradt játék. Népszokás lett, nemzeti ünnepe volt, amikor minden kínai kivitte a maga legkedvesebb sárkányát egy domboldalra, — vagy ha domb nem akadt a közelben, akkor a rétre és felröpítette. Hitte és talán még ma is hiszi, hogy az így útra bocsátott sárkány elviszi kívánságait és kéréseit az égbe és ezzel az útjával egész esztendőben távol tartja a háztól a rossz szellemeket. Koreai anyák leveleket küldtek a sárkánnyal, amikor gyerekük születet és így kértek az égtől áldást az apróságra. Koreában ősi művészetnek, vagy talán tudománynak is nevezhetjük a sárkányeregetést. A hagyomány szerint az első sárkány Krisztus előtt vagy négyezer évszázaddal repült fel. Célja körülbelül az volt, mint a mostani háborúban a szárnyas bombák célja. A koreaiak hatalmas sárkányt építettek, farkára lámpákat aggattak és ezt a sárkányt éjjel feleresztették az ellenséges tábor fölé. Az ellenség a világító, repülő csoda láttára azt hitte, itt a világ vége és fegyvereit eldobálva menekült. És amikor Európában a szemben álló gek még bunkóval verték egymást ellenségeibe, Koreában már megfigyelők siklottak el a levegőben ellenséges táborok felett, olyan kosárban ülve, amelyet hatalmas sárkány emelt fel a levegőbe. A kínaiak bíznak sárkányaik tudományában, hogy távol tudják tartani a rossz szellemet. Éppen ezért a legtöbb falusi ház felett állandóan ott les m eg néhány, megfelelő felirattal ellátott sárkány. Sok kereskedő is vakon hízik a sárkányok segítő erejében és ezért, akármennyi dolguk van is, mindennap elszaladnak vagy egy órára, sárkányt eregetni. Nálunk, Európában, játék maradt a sárkány egészen a legutolsó évekig, amikor cserkészek és technika iránt érdeklődők felfedezték, hogy a sárkányépítés és eregetés a repülőgépek, különösen a építésének legjobb előtanulmánya. vitorlázó Foglalkoznak is most már kisdiákok sárkányeregetéssel, mert tudják, hogy ez a repülőgép-építés, a repülés első állomása. De már a tudomány, elsősorban a meteorológia elkezdte a sárkányban rejlő lehetőséget kihasználni. Már 1905-ben, Poroszországban rendeztek egy sárkány-repülési magassági versenyt. Érdekes, hogy természettudósok megérezték a sárkányeregetésben rejlő tudományos kutatási lehetőségeket, mert Newtonról, Graham Bellről éppen úgy feljegyezték, hogy szenvedélyesen szeretett sárkányt eregetni, mint Leonardo da Vinciről. Ezt ma a fiatalság erősen ki is használja. A felnőttek egy része pedig ráeszmélt, hogy a sárkányeregetés éppen úgy, mint a horgászás, a legegészségesebb, legjobb kikapcsolódást jelent, az élet hajszájában, folytonos rohanásban elfáradt, meggyötört a idegeknek. B. R. A legjobb Klára néni érdeklődött, vájjon Karcsi letette-e a vizsgát. — Nem, megbukott — felelte Karcsi bugocskája. — De azok között, akik megbuktak, ő tudott legtöbbet. Az iskolásgyemek élet- és munkarendje Természetes, hogy itt az otthoni rendről szólunk, hiszen az iskolában kiváló szakemberek állapítják meg az ottani renlitet. De a szülőktől nem kívánhatjuk, hogy mind szakemberek legyenek. Azt azonban igen, hogy feltétlenül alkalmazkodjanak az iskolához és azt minden munkájukkal segítsék törekvéseiben, mert csak így nevelhetünk egészséges, munkabíró, fegyelmezett és értelmes nemzedéket. Hogy a gyermek életrendje, ha pontosan betartjuk, mennyire segíti az otthon nyugalmát, derűs hangulatát, azt el sem tudjuk képzelni, amíg ki nem próbáltuk. Megszűnik az ideges kapkodás, szóváltás, ingerlékenység, a gyermek megerőltetés nélkül megtanulja, amit kell és megszereti, megszokja a munkát, rendet, ami nélkül nincs emberi együttélés. Itt néhány jó tanáccsal segítjük a nem szakember szülőket nehéz hivatásukban. tos 1. Az iskolásgyermeknek otthon is pénidőbeosztásra van szüksége. Ez világért sem azt jelenti, hogy minden percének elfoglaltságát, mi határozzuk meg, hanem azt, hogy mindig pontosan ugyanakkor keljen, feküdjék és egyék. Ezen sem vendégség, sem házimunka, sem egyéb dolog nem változtathat. Este legkésőbben nyolckor ágyban legyen, vacsoráját hétkor kapja meg, reggel költsük fel idejében és ne sajnálkozással, mert különben az iskolát, a tanulást és a munkát egész életében áldozatnak fogja érezni. 2. Amit már a játszó gyermekről írott kis cikkben mondottunk, itt még hangsúlyozottabban ismételjük: akármilyen kicsiny а 1а [UNK] [UNK], a gyermeknek külön tanulójátszósarkot rendezzünk be, ezt ő tartja rendben, itt jó világítást kap nappal is, este is, nem zavarják a házimunkával (takarítás stb.) s a játszósarok rendjéért ő felelős. Jó ülőhelye, dolgozóasztala van, az ő méretéhez szabva és elég levegőt is kap. Itt figyelhetjük, de mégsem zavarjuk folyton és innen vendégség esetén sem zavarjuk ki. Az ő birodalma, kis otthona ez. 3. Az étkezések idejét és rendjét pontosan be kell tartanunk és a gyermekkel is betartatnunk. Reggel, mire elkészül, várja már a reggeli, amelyet nyugodtan kell elfogyasztania. Ne legyen túl meleg, de hideg sem. Uzsonáját elkészítjük, hogy mindjárt vihesse. Olyant és úgy csomagoljunk, hogy a tízórai ne piszkítsa se a táskát, se a gyermeket, amikor eszi. Ebédje, vacsorája legyen idejében készen és követeljük meg, hogy nyugodtan egyék. Étkezés után nem szabad mindjárt tanuláshoz ültetni. Amitől undorodik, annak fogyasztását ne kívánjuk, de szoktassuk hozzá, hogy főzeléket, nyers dolgokat egyék. Juttassunk neki édességet is, de ne napközben, rendetlenül. 4. A gyermek ruházata fontos, ügyeljünk a tisztaságra. Nagyon kopott, rongyos holmit ne adjunk rá iskolába, de tanulja tisztelni a holmi tartósságát. Arra vigyázzunk, hogy soha szűk ruha, kinőtt cipő ne kínozza kis testét. Ha a gyermek bőre ideges, ne kívánjuk, hogy tűrje a durva szövetet, béleljük ki, mert különben bőre és figyelme sínyli meg az ilyen «edzést». Túlságosan melegen ne öltöztessük, de alkalmazkodjunk az időjárásoz. 5. A gyermek alvóhelye is igen fontos, nyugodt legyen, levegős, ne zavarja semmi, de mégis felügyelhessünk rá alvás közben is. Ha a felnőttel egy szobában alszik, feltétlenül függönnyel válasszuk el, ágyneműje legyen jól szellőztetett, tiszta, fekvőhelye kényelmes, de ne nagyon lágy. 70