Új Idők, 1947 (53. évfolyam, 27-52. szám)
1947-09-06 / 36. szám - Márton Jenő: A Velencei tó, a vízimadarak paradicsoma / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
24 Minél civilizáltabb környezetben él az ember, annál erősebb benne a vágy a szabad természet után. Legerősebb a városi emberben. Ha azonban ez a városi ember történetesen budapesti, különösen szerencsésnek mondhatja magát, mert alig van még egy olyan európai nagyváros, mely annyi lehetőséget, olyan sok és sokféle vonzó természeti tájat nyújtana közvetlen környékén, mint fővárosunk. Mindenkit más táj vonz; sokan minél érintetlenebb tájat keresnek, ahol a természetet ősi, emberelőtti állapotában szeretnék megismerni. Ez a legérdekesebb. Ilyen őseredeti táj azonban ma már Európában alig van. Az erdők sem azok. Az igazi őstermészetet ma itt még leginkább a mocsarak, ártéri erdők, nagy nádas tavak őrizték meg. Növény- és állatviláguk még ma is nagyjából ugyanaz, mint az ember megjelenése előtt. Ilyen hely, Budapesttől alig másfél órányira a Velencei tó; minden természetkedvelőnek igazi paradicsoma. vízfelületét a legváltozatosabb elosztásban, hatalmas Nagy náderdők tarkítják. A nád az uralkodó növény, de mellette, különösen a tó déli felében, majdnem minden vízinövény megtalálható: a gyékény (Stypa), sás (Carex), sólyom, az úszólevelű mohar, a buzogánynád, tisztásokat sárga virággal borító viziboglárka. A növényvilágnál is változatosabb a gazdag állatvilág. A velencei tó ma is a vízimadarak igazi paradicsoma. A partról ebből nem sokat látni; a strandok és a villákkal beépített partszegély közeléből már itt is visszahúzódott a vad. A vízimadarak a nagy nádrengetegek belsejében tartózkodnak; ide kell utánuk menni. A nádközti tisztásokat a vadászok és varsalakó halászok csapásai kötik össze, melyeken egy csáklyafával tóit csónakkal megyünk keresztül. Már jóval napkelte előtt a hajnali szürkületben indulunk. A nádrengeteg szívébe érve egy tisztás mellett úgy rejtjük el csónakunkat, hogy fedezékünkből mindent láthassunk, ami az előttünk elterülő tisztás vízfelületén történik. Már napkelte előtt észlelhetjük a nádas világának változatos étetnyilvánulásait: körülöttünk minden irányból ismeretlen madárhangokat, mozgolódást, csapkodást hallunk, néha egész közvetlen közelből. Ilyenkor a legélénkebb a nádas élete; most ébred az ezernyi vízimadár. A tisztásra kiúsznak az első szárcsák, vízityúkok, búbosvöcskök. Nádtól jól takart csónakunkat sokszor pár méternyire is megközelítik. Napkelte tájban gyors, susogó szárnycsapásokkal húznak el az első vadkacsa-csapatok. Kezdődik a reggeli húzás. Minden irányból jönnek a vadkacsák, nagy tőkéskacsák, a villámgyors röptű nyílfarkú kacsák, a kisebb csokoládébarna cigányrécék és az egész apró, alig fogolynagyságú tarka csörgőkacsák. Maga a napkelte külön élmény. Mikor a nádbugák fölött áttűz a felkelő nap vörös korongja és rózsaszínű, a opálos fénnyel bevilágítja a tisztás tükörsima vízét, melyet legkülönbözőbb színű vízimadarak tarkítanak; igazán paradicsomi kép tárul elénk. Még a tisztás felett méltóságteljes szárnycsapásokkal átrepülő fehér kanalasgémcsapat is rózsaszínű most. Az egész kép, az egész hangulat olyan meseszerűen ősi és természetes, hogy egy időre valami más korban és más világban érezzük magunkat A felkelő nappal és erősebb fénnyel a varázslat fokozatosan megszűnik, a részletek és körvonalak élesebben rajzolódnak ki. De az erősebb fény újabb érdekes részleteket világít meg. A vízfelület szélén, f ahol az előbb még sötéten tükröződött a nád, különböző gémfélék álldogálnak. Egy-egy nagy szürke gém, kisebb, száraznádhoz hasonló színű dobosgém, vörösgém, vagy hófehér kanalasgém. Az elsekélyesedő részeken rigónagyságú hosszúcsőrű szalonka-félék keresik a vízi rovarokat. De nemcsak a vízfelület; a nád is tele van madárral. Néha kartávolságnyira közelítenek csónakunkhoz és kíváncsian, minden félelem nélkül nézegetnek bennünket a nádon élő különféle apró madarak: a nádirigó, nádisármány, tücsökmadár, A Velencei tó, a vízimadarak paradicsoma Nádasrengeteg a Velencei-tóban Vadkacsa család Gémfészek a nádasrengetegben 2 19