Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 1-26. szám)
1948-01-03 / 1. szám - Polgár Géza beszélget Szeberényi Lillával / Tanulmányok, bírálatok, ismeretterjesztő cikkek, útirajzok, kisebb elbeszélések
ÚJ Idők TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS KRITIKAI KÉPES HETILAP SZERKESZTI FODOR JÓZSEF ÖTVENNEGYEDIK ÉVFOLYAM 1948. JANUÁR 3. 1. SZÁM Petőfi ismeretlen levele, melyet 1842-ben legjobb barátjához, Szeberényi Lajoshoz intézett Szeberényi Lillával, beszélget róla Polgár Géza Százhuszonöt évvel ezelőtt, az új esztendő első órájában született Petőfi Sándor ismeretlen levele jelenik meg e lapok hasábjain. A nagy költőnek egy és negyedszázados szüetésnapját keresve sem találhatnánk legendás allakja gloriikálására különb és becsesebb tanúsítványt, mint ezt a levelet, amelyet írója, «Petrovics Sándor tanuló», 1812-ben, tizenkilenc éves korában intézett legjobb barátjához és vele egy padban üldögél, volt osztálytársához: Szeberényi Lajoshoz. Nézegetve és olvasva ezt a levelet, mind jómagam, e sarok írója, mind pedig az olvasók bizonyos, hogy magunk elé képzeljük és lelki szemeink elé idézzük azt a jelenetet is, amikor e tevés írók, bal könyökére támaszkodva, e fölé az elsárgult papiros fölé hajolt, jobb kezében tartott tollát pedig sűrűn belemártogatta az általa megénekelt ,tintás üvegbe», csakhogy papírra vesse tizenkilenc esztendős ifjúi lelke borongását, örömeit és kiöntse a meghitt jóbarát előtt, előretörő fiatal lelke legrejtettebb érzéseit is; ahogy ő mondja, irja ebben a levelében: «baáti keble ömledezéseit!»... Nem is tudom, de nem is akarom elleplezni a magam áhitatos érzéseit — sőt, meggyőződésem, hogy az olvasó ugyanígy érez Petőfi Sándor százhat évvel ezelőtt papírra rótt sorai láttára, — mert ugyan mi másra gondolnánk ez ünnepéyes pillanatban, mint arra a költek.én y kincs-halmazra, amellyel bennünket, ké ő utódokat örökidőkre megajándékozott! És kiket ne telt volna, vagy tehét igaz gyönyörűsége abban, hogy Ő az, akivel bejártuk az elhagyott alföld napsütötte tájait, a messze elterülő rónákat, a vadon pusztaságait, a magános csárdákat; vele jártunk a délibáb zengő tavában vágtató ménesek nyomában, a kútnál delelő gúlya mellett; láttak s láthatjuk a botjára támaszkodó szegény juhásza t / , /Mw^v P-L 4t /SeJ< 4 . / . A/ A/A tfo') f/ / -fté 1W/12/? It V, ? rV^ / IP' ' Zi'.P. -t ej A s> . /w-i/ / /f/f^Á y í f er ? Részlet Petőfi ismeretlen leveléből Köszönjük előfizetőinknek, hogy olyan pontosan újították meg lejárt előfizetéseiket !