Új Idők, 1948 (54. évfolyam, 27-52. szám)
1948-12-25 / 52. szám - A. P. Csehov: Vanyka (Trencsényi W. Imre fordítása) / Regények, elbeszélések, rajzok, színdarabok
Ezeréves hegység életében nem sokat számít pár esztendős késedelem. Előbb-utóbb mégis csak a síkságra jut a felaprózott »hegység», csakhogy most már szikla, kavics és homok a neve. Ha tovább folytatódik az útja, akkor nemsokára porszemcse lesz belőle. Ezzel azután új korszak kezdődik a porszemcse életében. Korábban csak a napsugár meg az eső, a hideg és a meleg irányította az életét, most pedig egy új természeti erőnek, a szélnek is nagy befolyása lesz a sorsára. Úgy is mondhatnók a dolgot, hogy eddig lefelé irányult az életpályája. A b*»ke hegycsúcsról mindig csak lejjebb került, akár megmaradt szikla alakjában, akár pedig gömbölyű vagy érdes homokszenítését formált kavicskát belőle a természet játéka. Amikor azonban porszem kicsinységét öltötte magára, szinte a kárpótlásul megfordult a sorsa, ezentúl magasba is repülhet, hiszen a legkisebb szellő is elegendő ahhoz, hogy táncra pendítse. Ez a különleges tánc az, amit mi porfelhőnek nevezünk, ám nem mindig a kocsi robogása veri fel a porfellegeket. El sem képzeljük, milyen hosszú utat megtehetnek a porszemcsék a szelek hátán. Néhány évtizeddel ezelőtt a Krakatoa tűzhányó hatalmas kitörése után megfigyelték, hogy a légkörbe kidobott parányi vulkáni porszemcséket nemcsak a tűzhányó közelében, a jávai szigetcsoportokon, hanem Skandináviától a Jóreménységfokig és Amerikától Ázsiáig egyaránt meg lehetett találni a levegőben lebegve. Pár esztendővel ezelőtt a budai hegyekben is láttak vörhenyes színű havat. Hosszadalmas vizsgálattal meg tudták állapítani a porból, amelyet az összegyűjtött és megolvasztott, majd megszűrt hóból különítettek el, hogy a különös tüneményt a Szaharai sivatag homokja idézte elő. A természet szeszélye ilyen hosszú légi utazásra kényszerítette Afrika homokszemcséit. Néhány héttel ezelőtt viszont ázsiai jövevény okozott érdekes porfelhőt, amely igen pontosan észlelhető alakban húzódott végig tájainkon. Rendkívül erőteljes és hosszantartó keleti szélvihar kapta fel a Káspi-tó partvidékén a kirgiz sivatagok száraz porszemcséit és ritkán látott vendégként hozta el őket a távoli nyugati országba. Ebből a látóhatárt ködszerűvé formáló különös porfelhőből azonban már nem olyan könnyű mintát venni, mint a hóra hullott szaharai portestvéréből. Tudományos vizsgálata is sokkal nehezebb tehát. A porfelhő meséjének befejezése sem unalmas. Nemcsak a kellemetlen köhögést köszönhetjük a porszemcséknek, hanem az esőfelhők képződését is. Egy-egy porszemcse körül könnyen tud esőcseppé tömörülni a pára. A légrétegekben lebegő parányi porszemek fénytörése idézi elő a napkeltének és napnyugtának színpompás gyönyörű játékát, amelyet évezredek óta annyi költő énekelt meg és amelyben soksok ezer ember lelte már sok élvezetes percét. Porszemcsék nélkül ettől egyszer s mindenkorra meg volnánk fosztva, hagyjuk tehát a szépen mesélő porfelhőt békésen tova szállani a szelek FINALY szárnyára! ISTVÁN „A legmélyebb részvéttel" Barátom takarítónője egy nap nem jelent meg munkahelyén, de a posta üzenetet hozott tőle, egy nyomtatott, gyászkeretes lapot, amelyen ez állt: «A legmélyebb részvéttel». A kártya aljára alig olvasható ákombákomokkal ezt írta a takarítónő: «nővérem beteg, nem jöhetek. Mari.» NYELVÉSZEK TANULMÁNYOZZÁK A KELETÁZSIAI NYELVEKET A leningrádi tudományos akadémia expedíciót szervezett Sachalin szigetre. Itt él ugyanis egy néptöredék, az ainik, akik a japán megszállás alatt jóformán elfelejtették ősi nyelvüket. Most szovjet nyelvészek, akik már évek óta gyűjtik a különböző eszkimó törzsek szavait, állítják össze nyelvtanukat, Sachalin szigetén próbálják rekonstruálni az ősi aini nyelvet. BAJ LESZ A CSOKOLÁDÉVAL ! Nyugatafrikában, az Aranyparton hatalmas kakaóültetvények látják el a világ csokoládégyárainak több, mint a felét kakaóval. Sajnos, furcsa betegség támadta meg az ültetvények egy részét, úgy, hogy 22 millió cserje pusztult máris el. Minthogy a tudomány még nem állapította meg a bajnak sem az eredetét, sem a gyógyítási módját, úgy próbáltak védekezni, hogy a fertőzött fákat gyökerestől kiásták és megsemmisítették. El is kezdődött a munka, de a babonás benszülöttek olyan véres zavargással tiltakoztak ültetvényeik megszentségtelenítése ellen, hogy a munka abbamaradt és a kakaócserjék tovább fertőződnek. Gyerekek és felnőttek hát soha nem ehetnek majd kedvükre csokoládét, mert nem lesz a gyáraknak nyersanyaguk. HIRES SZÜLŐK ÉS GYERMEKEIK tött Egy svájci újság érdekes adatokat gyűjössze zseniális szülők gyermekeiről. Bizonyos,, hogy nagyon sok a Bismarck fiáról Herbertnek nevezett tehetségtelen utód, aki a nagy névből ráháramló fény segítségével próbál érvényesülni. De vannak nagynevű szülőknek utódai, akik munkájukat folytatják, mint például Anna Freud, vagy Irene Curie-Joliot. Stravinsky egyik fia tehetséges muzsikus, a másik festő és különösen kiváló mint színházi díszlettervező. Bergson leánya szobrász és ugyancsak szobrász Jean Charles Longwet. Karl Marx unokája , a napma meg,tök az Ön arca is, Asszonyom, és Ön is kénytelen elszenvedni a kánikula megpróbáltatásait. A száraz, forró levegő, a por, a verejtékmirigyek fokozott munkája elsősorban az arcbőrt kínozzák meg. De a legnagyobb hőségben sem kell fáradt, megviselt arccal járnia, ha ésszerű arcápolással védi és erősíti bőrét. Esténként vékony rétegben kenje be arcát a bőrfrissítő BELLART super-arckrémmel, reggel rakja fel a megfelelő színü bársony finom BELLART arcpudert és arcának üde frisseségét hangsúlyozza ki a ragyogó színű BELLART ajakrúzzsal. Nevezetes földrengések Most, hogy Japánban ismét megmozdult a föld, mint már annyiszor és az épületek, sőt egész városok százait és az emberélet százezreit szedte áldozatul, emlékezzünk meg a nem helyi jelentőségű, de az egész világon borzalmat keltő földrengésekről. Legrégibb emlékű a K. e. 79-ben Herculanum és Pompéi városokat elpusztító földrengés. 1667-ben Semanalban 3 hónapig rengyott a föld, ami 80.000 emberáldozatot követelt. 1692-ben és 1839-ben pusztult el Port-Royal (Jamaika), 1693-ban Siciliában és Calabriában 54 város és 300 falu omlott össze. Tokióban 1703, 1855 és 1892-ben volt nagyobb rengés, a kisebbeket neki is számítva. A halottak száma mintegy 300.000. Peking vidékén 1731-ben 100.000 emberélet pusztult el. 1755-ben volt a nagy lisszaboni földrengés, mikor 8 perc alatt majdnem az egész város rombadőlt. A rengés Giönapitól Afrikáig érezhető volt. Martinique szigetét 1767-ben, majd 1839-ben és 1902-ben látogatta meg a vész, (1902-ben Magyarországon is gyűjtést rendeztek és a károsultak javára tekintélyes összeget küldtünk), 1783-ban pedig ismét Calabriában mozdult meg a föld. 1797-ben elpusztult Santa Fé és Panama között az egész vidék. 1811-ben Caracas, 1812-ben St. Louis, 1822-ben Valparaiso 1854-ben San Salvador, 1855-ben Brassa volt az 1883-ban Jáva szigetén tengeralatti áldozat. földrengéssel 30 vulkán tört ki, melyek 75 kilométer távolságra ontották a hamut és tűzesőt. 1868-ban volt a kaliforniai nagy rengés, ugyanakkor Bellunóban is, bár kisebb jelentőségű. Igen nagy szerencsétlenség volt az 1912-es messinai földrengés, mely borzalmas károkat okozott és rengeteg emberéletet követelt. Az olasz naptárakban, ahol nevezetes évfordulókat tüntetnek fel, nincs egyetlen hét, amelyre ne esnék egy-egy nevezetesebb földrengés évfordulója. Calabria hegyoldalain még ma is láthatók az elhagyott, már romokban heverő házak, ahonnan a lakosság sok évtizeddel ezelőtt elmenekült biztonságosabb helyre. Magyarországon szerencsére kevésszer mozdult meg a föld, legemlékezetesebb az 1911. évi kecskeméti rengés, amely 50 kilométeres körzetben is érezhető volt. A városban jelentékeny károkat okozott, különösen a város belterületén, a modernebb épületekben. PYF