Új Ifjúság, 1952 (1. évfolyam, 1-50. szám)

1952-07-23 / 27. szám

1952 Julius 23 * 01 IFIOSAG Hazánk legnagyobb és legfontosabb építkezései közé tartozik a dobsinai vízierőmű. Ez a vízierőmű fogja ellát­ni Keletszlovákia jelentős részét Vil­lanyenergiával. Maga az építkezés na­gyon érdekes, mégpedig azért, mert ezt a hatalmas vízierőművet egy arány­lag sekély vizű patakocska fogja haj­tani olymódon, hogy a hegy tetejéről eddig lefolydogáló vizet egy hatalmas zárt csövön fogják levezetni. Mivel a víz esése nagy és esés közben a súrló­dás minimálisra fog csökkenni, ezért az akadálytalanul zuhanó víz óriási erejű lesz s így mozgásba bírja hozni a hegy lábánál épülő vízierőmű turbi­náit. De nemcsak ez az érdekessége a vízierőmű építkezésének. A kifolyó, il­letve felhasznált vizet nem hagyják el­folyni, hanem egy másik csövön ke­vés villanyenergiát fogyasztó pumpák segítségével visszapumpálják a hegy­tetőn épített vízmedencébe és így az elhasznált víz ismét segít­­ mozgásba hozni a turbinákat, így a patak vize nagyon fó elég lesz a turbinák hajtá­sára. Az egyik turbinát már ez év vé­gén üzembe helyezik Az építkezésen ifjúmunkások is dol­goznak és ami a legfontosabb — mond­ja Stepba mérnök elvtárs — jól dol­goznak. Azután elmondta, hogy sokan közülük az építkezés legjobb munká­sai közé tartoznak. Ilyen például Sren­­kel József elvtárs bágerista, a­ki egy­úttal az üzemi CsISz-csoport elnöke is. Az építkezésen találkoztunk Sren­­kel elvtárssal, vidám, szélesvállú fia­tal. Éppen váltásra megy. Vele me­gyünk. Addig is míg elérünk a mun­kahelyre , egyet-mást megkérdezünk tő­le. Főleg a CsISz-csoport munkájá­ról beszél. Elmondja, hogy milyen ne­hézségekkel kü­zködtek míg áprilisban át tudták szervezni a széteső félben lévő csoportot. Most már könnyebben megy a munka. A csoport tagjai több­nyire­ szlovákok és magyarok. A nyel­vi különbségeket könnyen le tudták küzdeni, mégpedig úgy, hogy a gyű­lések mindkét nyelven folynak. Ma­gyarul és szlovákul közli a híreket az üzemi hangszóró is, a kultúresteken is magyarul, szlovákul jelntik be a szá­mokat. Arra a kérdésünkre, hogy ho­gyan lehetne még eredményesebbé ten­ni a csoport munkáját, Srenkel elvtárs a követkzőket mondotta: — Irányítani kellene bennünket. Hidd el elvtárs, ha a járás segítene bennünket, egyszer ilyen, vagy talán kétszer ilyen munkát is ki tudnánk fejteni a CsISz-csoportban. A másik hiba az, hogy senki sem törődik azzal, hogy a tagság olvas-e újságot, vagy sem. Csoportunkban több mint a fele a fiataloknak magyar, de alig van va­laki, aki ismerné, vagy akár hallott is volna valamit az Új Ifjúságról. A já­rás meg se említette, hogy ilyen is lé­­tezik. Közben az óra mutatója lassan a kettesre kúszik és Srenkel elvtárs for­ró kézszorítással búcsúzott tőlünk, hogy egy másik fiatal elvtárstól átve­gye a gépóriást, a bugert. Srenkel elv­társról nagyon nehéz lenne eldönteni, hogy hol végez jobb munkát, mert ő nemcsak az ifjúsági mozgalomban, de a bágeron is megállja a helyét. A múlt hónapban is 120 százalékon felül tel­jesítette normáját. Az építkezés középső szakaszán a kanálisban dolgozik a 16 éves Golasz András elvtárs. Ő az építkezés legfia­talabb dolgozója. Az arca is nagyon fiatalos, gyerekes. Munkáját nagyon becsületesen végzi. Felelősségteljes munkát végez. Kis mozdonykával hord­ja a földdel megrakott csilléket ki a kanálisból. Mindenki meg van eléged­ve munkájával. Ahogy az elvtársak mondják Golasz elvtársnak „mindene a gép”. A gebuszka vezetését még Osztraván tanulta meg. Azóta volt az Ifjúsági Duzzasztógáton is brigádon. Most is három hónapos brigádon itt dolgozik, de azt mondja, hogy­ itt ma­rad Dobsinán még három hónapig. Nagyon jól érzi itt m­agát. 5—6000 ko­ronát keres havonta és ebből mesésen él, sőt jut még a Mihályfalván élő szüleinek is belőle jó csomó. Az apja sojfőr. Ő is soffőr akar lenni. Már értem is a m­este­rségemet, csak az a baj, hogy még nem vagyok­ 18 éves, — mondja sajnálkozva. A nyári hónapokra az iskolákból is jöttek ki brigádosok az építkezésre. Az üzemi tanács nagyon meg van eléged­ve a tanulóifjúság munkájával. Főleg az eperjesi orosz gimnázium tanulóit dicsérik, akik versenyre hívták­­ ki a mihályfalvi gimnázium és a prágai felsőgazdasági iskola hallgatóit a munkában. Kardos István, Dobsina. v oművei épitünk Galasz András elvtárs Pionírjaink az aratás és cséplés gyors befejezéséért A nagyabonyi pionír-csoport nagy lelkesedéssel kapcsolódott be az idei békearatásba. Külön 30 tagú munkacsoportot alakítottak az EFSz mellett. Nagy lelkesedéssel és példaadással dolgoztak. Három arató-kötözőgép után egy nap alatt 25 hektáron összehordták a kévé­ket. * A helicei középiskola pionírjai közül tízen kapcsolódtak be az ara­tásba, mint állandó munkások. A pionírcsoport 28 kg gabonát gyűj­tött és részt vett az amerikai lepkék irtásában is.­­­• A kisabonyi nemzeti iskola pio­nírjai az aratásnál 12 hektárról összehordták a kévéket, bekapcsolódtak az EFSz Ezenkívül munkála­taiba. Pionírjaink bebizonyítják hogy fogadalmukat betartják és öntudatosan veszik ki részüket az aratási és cséplési munkálatok gyors elvégzéséből. ' A Az aratás hősei Füssön az aratási munkák szinte szala­grendszer formájában folynak. A kis iskolások, akik alig látszanak még ki a földből, már menn­ek dol­gozni és színbe verekednek a ké­vékért a tarlón. Amint­ a gép ki­­dobja máris viszik és rakják össze­dolgoznak, mert pionírok. Az EFSz. ben nagyok a hibák, mert bizony azok a gépek, melyeket a gépállo­más adott nem igen dolgoznak s azt lehet mondani, hogy inkább állanak és így a versenyben lemaradnak. Ki ezért a felelős? Ezzel szemben az állami birtokon annál keményebben folyik a mun­ka. A dohányos munkacsoport női brigádja 16 hektáron a kévehordást huszonkettőn hat óra alatt végez­ték el. Továbbá kötelezettséget vál­laltak arra, hogy 24 hektáron tíz óra alatt elvégzik a kévehordást és összerakást. Ebben a munkában kitüntették magukat: Varga Erzsi, Komjáti Juci, Szloboda Juci, Far­kas Emma, Simon Ferdi, Bartik Laci, Paksi Feri, Paksi Lajos, Csi­­csai Jancsi és még sokan mások, akik példaképek kell hogy legyenek az ifjúság előtt. A lucerna betaka­rítást nyolc fiatal 11 hektáron vé­gezte el. Az arató brigádban Rósa, Rákó­­ca traktorosok és Bozsicky, vala­mint Bottlik gépvezető nagy lendü­­lettel végzik az aratást és kitűnő eredményeiket érnek el. Napról-nap­­ra emelik a teljesítményüket. Ma egy nap alatt 24 hektár búzát arat­tak le. A CsISz.tagok odaadó mun.,, kéjükért dicséretet érdemelnek. Megkérdeztem tőlük, hogy hogyan sikerült ezt a szép eredményt elér­ni ? Borsicky ezt felelte: — Minél eilőbb teljesíteni akarjuk­­ Szlovákia összesített tervét és ehhez az ara­tási munkák gyors elvégzéséhez is hozzájárulunk. Az aratási munkán kívül 13-án kultúrműsort is rendeztek közösen az itt dolgozó brigádistákkal. A fiatal CsISz-tagok közül Paksi An­na, Ferenc Éva, Patócs Boris, Szász Márta, Kálmán Terka és Szentmártoni Terka, mint agitket­­tősök végigjárták a CsISz-tagokat, hogy rendezzék tagsági díjaikat. Paksi László, Füss. Diákok az építkezésen. Ragyogóan sütött a nap, amikor a víg társaság le­szállt a Hlinikre érkező au­tóbuszról. Megérkezésünk­kor már vártak bennün­ket az üzemi bizottság ki­küldöttei, akik szívélyesen fogadtak és tudomásunkra hozták, hogy­­ az ebédlőben már vár bennünket a jó ebéd. Bementünk az ebéd­lőbe, ahol az asztalok már megterítve vártak­ arra, hogy jó étvággyal hozzá­üljünk és elfogyasszuk az odakészített ételeket. Az ebéd mindenkinek ízlett és utána elvezettek bennün­­ket a szállásunkra, amely fenyvesekkel körülvéve hegy alján fekszik. A ki­a festett szobák és a fehér lepedővel letakart ágyak itt is megnyerték a tag­ság tetszését. Utána délu­tánt azzal töltöttük, hogy megismerkedtünk az új környezettel, megnéztük, hogy másnap reggel hol fogunk dolgozni. Este ös­­­szegyűltün­k a kis patak partján és megbeszéltük, hogy hogyan fogunk dol­gozni, milyen problémák merülhetnek fel munka­közben és hogy hogyan oldjuk meg azokat. Ugyancsak ezen az össze­jövetelen beszéltük m­eg mindazt a szempontokat, amely szerint haladnunk­ kell, ha a hónap végére jó eredményt akarunk elérni. Éppen ezért az elvégzendő munkát több szektorra osztottuk fel, hogy bizto­­sítsuk a sikert. Elsőnek vettük a bri­gádmunkát. Ötvenheten va­gyunk itt, az embert felosztottuk ötvenkét n­égy csoportra. A csoportok egymás között versenyez­nek. A verseny eredményét grafikonon ábrázolj­uk , így mindenki megnézheti, hogy hogyan haladnak az egyes brigádok. után minden este Munka munka kiértékelést tartunk, ame­lyen megbeszéljük, hogy az egyes csoportok milyen eredményeket értek el, hol voltak hibák és hogy le­hetne a hibákat minél job­ban kiküszöbölni. Nem könnyű munka, de mi nem félünk a munkától és mun­káknak meg is van az eredménye. Ha kiértékel­jük brigádunk eddigi tel­jesítményét, büszkén mondhatjuk, hogy még egy esetben sem volt 100ft-on alul, sőt jóval túlhaladtuk a 100%.o. Külön dicsére­tet érdemel a 3-as számú csoport, amely eddig még mind­en nap 200%-on felül teljesítette napi tervét s így a versenyben első hely­­re került. De nemcsak brigádmun­ka terén dolgozunk, hanem politikai, szervezési és kul­túrán­g téren is. Minden munkát, amit elvégzünk, politikailag is megmagya­rázzuk, hogy mindenki megértse miért dolgozunk, mert csak így fogjuk tud­ni elmérni, hogy milyen súlya van az ő munkájá­nak abban a harcban, amit a dolgozók milliói vívnak a munka frontján a béké­ért. A politikai munkát szintén tervszerűen végez­zük. Ezen a héten a béke­harc­­unk­ kérdéseivel foglalko­zs ezt mindjárt összekapcsoljuk a mi mun­kánkkal. Mi is megvitat­juk azokat a kérdéseket, amelyeket a Világ Béke­tanács megvitatott a nem­rég tartott ülésén. Szervezési téren felvet­­tük a kapcsolatot a járás­sal, az üzemi és a faluban működő helyi csoporttal.­­Egymást mindenben segít­­jük, hogy úgy a mi, mint az ő munkájuk fellendül,­jön és így közös erővel a lehető legnagyobb ered­­ményt érjük el. Kulturális téren is dol­gozunk. Vasárnap a falusi CsISz-csoportnak lesz kul­­túrműsora, amelyen mi is ott leszünk és mi is segít­jük őket, mégpedig úgy, hogy mi is fellépünk mű­­sorszámokkal. Megbeszél­tük, hogy a jövőben min­den kultúrprogramot közö­sen fogjuk előkészíteni. Az üzemi csoport zenekara megígérte, hogy tánccs­o­­portunk fellépésénél ők fognak közreműködni, hogy így a fellépés minél sikeresebb és nívósab­b le­gyen. Azonkívül, hogy ma­gyarul készülünk a kultúraa programmal egyik kis cso­portunk vállalta, hogy egy szlovák jelenet betanulá­sát, amellyel kifejezésre akarjuk juttatni azt nagy barátságot, amely a a Csehszlovákiában élő ma­gyarokat és szlovákokat összefogja, így kezte a magyar pe­dagógiai gimnázium ta­nulóifjúsága a nyári tevé­kenységét brigádon. Meg­­ mutatjuk, hogy megálljuk helyünket a munka frontján, nemcsak az isko­­la padjaiban. »De hangsú­­lyozzuk, ez csak a kezdet volt és a továbbiakban még jobban fogunk dol­­gozni az ország felépíté­sén, a béke védelmének ér­dekében. Markolón Tál, Hliník | Ki vállalt felelősséget minden szem gabonáért Csícsón A csicsói Egységes Földműves Szövetkezetekben jól megszervezték az aratási, cséplési és a gabonafel­vásárlási munkálatot. A szövetkezet elnöke Turony Mátyás jól áttanul­mányozta kormányunk és Pártunk határozatát az EFSz-ek megszilár­dításáról. A szövetkezet tagjai gyű­lésen megvitatták határozatot, megvitatták az aratásban rájuk vá­ró feladatokat. A gyűlés után meg­beszélte Bartos Gusztáv brigádve­­zetővel, hogy hogyan lehet minél hamarabb elvégezni az aratási, cséplési és a beszolgáltatási mun­kákat. Turony elvtárs javaslatára a traktoristákat szétosztották egyes munkacsoportokba és így az a 111 csoport egymással versenybe lépett. A versenyben elölj­ártó az ires számú csoport, ahol a gépeken CsISz-ta­­gok dolgoznak. Az első napon a brigád­ 15 hektáron végezte el az aratást, mert CsíSz-tagjai jól át­tanulmányozták a Párt és a kor­mány felhívását. A CsíSz.tagok közül legjobban kitűnt Bencsik György és Sztas Ferenc, Mészáros Kálmán, Szabó Lajos, Bödök Pál, Bek Károly reggel három órától es­te hét óráig állandóan dolgoztak és így teljesítményük nyolc hektár volt, vagyis munkaegységüket 500 százalékra teljesítették. Az aratási munkákból Csicsón, minden öntudatos CsISz.tag kivet­­­te a részét, mert tudják, hogy fe­lelősek minden szem gabonáért a nép államával szemben. Megszer­vezték a felvilágosító munkát. Dé­n­csi Miklós asztalos, reggel öt óra­kor végigjárta a CsISz-tagokat és felvilágosító munkájával szép ered­ményeket ért el. Magatartásával példát mutatott az összes CsISz. tagnak és az idősebb elvtársaknak is. Az avatásban résztvevő tagok­­naponta tízperces sajtóbeszámolót tartottak és ez nagyban hozzájárult telj­esít­ményeik növeléséhez. A csicsói CsISz-tagok kemény harcban állnak a falusi kulákokkal, a rémhírterjesztőkkel és hathatós felvilágosító munkájukkal leleplezik piszkos céljaikat, terveiket. Magyarics Károly, Nagymegyer. Segített az Új Ifjúság az aratás sikeres elvégzésében A nagymagyari negyedik típusú Egységes Földműves Szövetkezet aratási és bekapcsolódott cséplési munkálataiba a helyi CsISz.cso­­port is. Munkahelyeiken a CsISz. tagjai a legszebb eredményeket ér­ték el. Méri Gyurka, a CsISz testnevelé­si megbízottja 50%-os rokkant, de szép példájával megmutatta, hogy hogyan kell a CsISz tagjainak be­kapcsolódni a békearatásba. Az ő példáját követték Cséfalvai Erzsé­bet I., Cséfalvai Erzsébet II., akik a szövetkezet minden munkájában s így az aratásban is a legszebb eredményeket tudták elérni. Az ifjsúág jó munkáját elősegí­tette az Uj Ifjúság című hetilap. Az Uj Ifjúság nem hiányzik nálunk egy CsISz tag asztaláról sem. Az újságlat mindig nagy érdeklődéssel olvassák a legrövidebb szabad ide­jük alatt is. A szövetkezet 11-én már megkezdte a cséplést, ahol a CsISz-tagok az egész napi munkán kívül még készenléti csoportot is alakítottak és nagy gonddal, vég­­zik az éjjeli szolgálatot, őrködnek népünk jövő évi kenyere felett, hogy megvédjék a kártevőkkel, a szabotálókkal szemben. Vass Ferenc, Nagymagyar. A miksi CsISz-nek használt a kritika A CsISz miksi csoportjának munkáját megkritizálták az Új If­júság hasábjain és­­ ez a kritika használt. A miksás fiatalok össze­fogtak, hogy kijavítsák a hibákat és közös erővel bekapcsolódtak az építő munkába. A helyi c­soport­­ban négy katonajelölt dolgozik és ők elhatározták, hogy ». mindenben példát fognak mutatni a többi CsISz-tagnak, megmutatják, hogy hogyan kell dolgozni. Ki akarják használni azt a pár hónapot, amíg odahaza vannak, segítenek teljes erejükkel fellendíteni a helyi cso­port munkáját. A hónap elején tag­gyűlést tartottak, ahol a járási ki­küldött ismertette velük az aratás­ban rájuk váró feladatokat. Meg­­tárgyalták feladataikat a helyi pártszervezet, a nemzeti bizottság és az Egységes Szövetkezet vezető­ségének jelenlétében. Elhatározták, hogy ifjúsági brigádot szerveznek, hogy így eredményesen járuljanak hozzá a békearatás sikeréhez. El­vállalták 15 hektár gabona csomó­zását s ezt a feladatot a miksis CsISz-tagok lelkiismeretesen telje­sítik. Domok András, Miksi.

Next