Új Ifjúság, 1953. július-december (2. évfolyam, 39-92. szám)

1953-08-01 / 48. szám

A francia VIT küldöttek fogadása Svájcban, Ausztriában és Magyarországon A népi demokratikus országok VIT küldötteinek útja diadalát, Csehszlovákia ifjúsága is forró keretesét, harcos békeakaratát viszi a világ ifjúságának Buka­restbe Ütjük diadalmenet, ame­lyet virágeső övez. Nem így a frakcin lányoké és fiúké, akik három karnitalista országon utaz­nak keresztül. Útjük igazi cél­ját nem mondhatják meg, mert börtön, munkanélküliség várna rájuk. De nem elég, hogy hazá­jukban tiltakozniok kell, hanem útjuk nagy részén is el kell ta­­gadniok küldetésük célját, mert különben sohasem érnék el a IV. VIT városát. Egy ilyen utazás történetét mondta el Josefine, párizsi var­rónő a Francia Fiatal Lányok Szövetségének tagja:­ról. P­árizs: Itt kezdődik az uta­akarja A varroda vezetője nem szabadságra engedni, ezért fizetés nélkül kénytelen elmenni. Útjának bevallott cél­ja: francia fürdővárosba utazik nyaralni barátnőjével. Basel: A svájci határállo­más. Annak a Svájcnak első vá­rosa, amely ragyogó szépségé­vel, csodálatos tájával elbűvöli az idegeneke — de csak akkor, ha gazdagok Josef­inenek és társnőjének nincs sok pénzük, — ezért rideg, barátságtalan a fogadtatás is. Svájci katonák, csendőrök és a vámhatóság em­berei fogadják a ,.megkülönböztetett küldötteket figyelem­mel”. Annyian vannak,­ hogy egy-egy kocsiban több az ellen­őr, mir­ az utas. • Kérdések özöne zúdul rájuk, egyetlen céllal: kifürkészni, ho­vá mennek, mit akarnak, hátha elszólják magukat és akkor ki­tűnik róluk, hogy „felforgatok” Az ő szemükben mindenki fel­forgató, minden­­ gyanús, aki a VIT-re megy. Itt bűn, meg­­bocsáthatatlan bűn a VIT-re va­ló utazás. — Honnan jött? — hangzik a kérdés. — Párizsból — szól a felelet, aztán pergőtű­zszerűen vallatják az utazókat. — Hová megy? Ausztriába. — Ott hmni? ■— Bécsbe. ■— Ott hová? — A francia szállodába — Mit csinál ott? — Kevés a pénze, nem mehet szállodába. — Már ki van fizetve, várnak bennünket. — Nem Bukarestbe utazik? ■ — N­em! — A VIT-re utazik? — Nem.­ Most még kiforgatják csomag­jaikat, átkutatnak mindent, ide­­oda tologatják a vonatot, elké­sik a csatlakozást, így utaznak tovább. Buchs: Svájc és Ausztria határa. Francia és amerikai­­ ka­­tonák sorfala. Újabb kereszt­kérdések, újabb kutatások, ide­­oda tologatják vxasúti kocsiju­kat, ismét lekésik a csatlakozást. Fegyver, szurony, egyenruha, amerikai, angol osztrák csendő­rök, katonák kérdései, faggatá­sai következnek. Itt is megbo­csáthatatlan bűnnek számít a VIT-re •utazni, tehát tovább kell tagadniok az út célját. H­e­g­y­e­s­h­a­l­o­m: Magyar határállomás. A Marseillaise, a francia nép himnuszának patto­gó ütemére gördül be a szerel­vény a kis állomásra. Ez annyi­ra meghatja Josefine-t és tár­sait, hogy könny szökik a sze­mükbe, de mosolyognak. Otthon úton-útfélén hazud­tak a „vörös terrorról” — nem hitték, de most mégis idegenül, kíváncsian tekintgettek ki a­z ablakon. Itt is van vámvizsgá­lat — de mennyire más, mint eddig. Kérdeznek itt is, de mit? — Hogyan utaztak eddig? — Nem akarnak pihenni? Puskás, szuronyos „utazás” helyett, fiatal lányok és fiúk kedves mosolya fogadja a fran­cia varrólányt és társait. Né­hány perc telt csak el de már ismerkednek. „Beszélgetnek” —­­persze, sokan csak mutogatnak. Így igyekeznek megérteni egy­mást — a francia és a magyar ifjúság képviselői. Vendéglátás, közös tánc, ének­lés, — így telnek a várakozás percei. Könnyes, megható a búcsú. Megölelik egymás­t a francia és a m­agyar fiatalok, kendőiket, sapkájukat lobogtatják. — Viszontlátásra, szeri­usz] — hangzik a magyar és francia kiáltás és Josefine még hozzá­teszi: — Sohasem felejtünk el ben­neteket magyar barátaink 6I IFJÚSÁG Az iráni ifjúság népi táncokat gyakorol a IV. VIT-re való indulás előtt. Phen­jan­ban ünnepséget rendeztek a fegyverszünet alkalmából Phenjan, a hős város ünnepi díszt öltött. Már reggel óta a város felé vonultak a vállalatok munkásai, a falvak parasztjai­nak és a hivatalok alkalmzottai­­nak oszlopai. Pontosan 12 óra­kor megjelent a dí­szemelvényen Kim Ir. Szén marsall, a Koreai Munkapárt központi bizottságá­nak elnöke és a néphad­sereg főparancsnoka. Beszédben is­mertette a fegyverszünet meg­kötésének jelentőségét és rámu­tatott azokra a győzelmekre, amelyeket az imperializmus el­len folytatott három éves harc­ban arattak. Hangsúlyozta, hogy megvédelmezték a Népi Demok­ratikus Köztársaságot és most minden erőt az újjáépítésre szentelnek. A beszéd után több órán át tartott a dolgozók díszfelvonu­lása. A lányok­­ virágot szórtak a díszemelvényre, ahol a had­sereg hősei foglaltak helyet.­­ Este 124 löveg 24 dísz­sortüzet adott le a győzelem emlékére. Bukarestben megkezdődött a DiVSz kongresszusa Július 28-án Vuo Quan viet­nami küldött felszólalásával megkezdődött a DIVSz harma­dik kongresszusa. A nap folya­mán felszólaltak még a többi nemzetek ifjúságának képviselői és felszólalásukban harcukat fe­jezték ki a háború ellen és hi­tet tettek a béke és a jobb élet megvédése mellett. Megbukott a De Gasperi kormány Július 28-án az olasz képvi­­selőházban a kormány iránt va­ló bizalom szavazásakor De Gasperi kormánya vereséget­­ szenvedett. A kormány ellen 282 képviselő szavazott és a szavazás eredménye után De Gasperi miniszterelnök kedden este Einaudi köztársasági elnök­nek benyújtotta a kormány le­mondását. A román ifjúság munkával készül a VIT-re A román ifjúság büszke arra, hogy hazájukban rendezik meg a­­ VIT-et.­­Az­­ ország területén 18.345 VIT-előkészítő bizottsá­got választottak és több mint 350.000 különböző foglalkozású fiatal és idősebb tag tevékeny­kedett a bizottságokban bu­karesti épitőtelepeken 4 OQO br­­gados, a fővárosi ifjak és idő­sebbek százai és ezrei dolgoz­nak. Eddig több mint 784.000 munkaórát dolgoztak le Foga­­rasról is több mint 110 ifjú ■’■ ér­­kezett Bukarestbe, hogy önkén­tes munkájukkal elősegítsék az „A­ugu­­sztus 23” stadion építését. Aradról, Nagy­váradról, Otohán­­ból is szám­os ifjú érkezett Bu­karestbe a VIT építkezésekhez. Az egész ország területén 700 ezer ember vett részt a falu­­­szépítési akciókban és 7 millió önkéntes munkaórát végeztek el. A könnyűipari munkások a VIT tiszteletére sok terméket a DIVSz és a NDSz címerével, a VIT jelvényével és Románia nagy szocialista építkezéseinek és fésült tájainak képeivel diszi­­tették. Sok nyomott mintájú kel­mén különböző nyelveken ez a szó olvasható Béke. 1953. augusztus Külpolitikai mag­yarázatok A Szovjetunió tervjelentése A napokban tette közzé a szovjet Stati­sztikai Hivatal Szovjetunió legutóbbi időszaká­­­ra vonatkozó tervjelentését. — Minden ilyen jelentés részünkre nagyfontosságú. Mégpedig azért, mert ezen keresztül is láthat­juk, hogy erősödik a béke or­szága hogy erősödik a béke ügye általában az egész világon Ez alkalommal megtudtuk azt hogy a jelentés előtti időszak­hoz képest az egész termelés a Szovjetunióban 10%-kal emel­kedett. Nagy büszkeség ez szá­munkra. 10%-uk több szénnel vas­sal és acéllal gazdagabb a béke országa. De az általános emelkedést mutató számok m­el­­lett megtaláljuk azt is­, hogy ho­gyan emelk­edett a dolgozók életszínvonala is. A kommuniz­mus építése nem öncél, csak úgy valósulhat meg, ha­­ ugyan­akkor a dolgozók életszínvonala is állandóan emelkedik, ilyen tekintetben is hatalmas eredmé­nyeket látunk. A jelentés besz­á­­mol arról, hogy a jelentés előtti időszakhoz képest a szovjet dol­gozók egy harmaddal több húst, egy negyeddel több cukrot, 75 százalékkal több autót vásárol­tak A számok önmagukért be­szélnek. A washingtoni tárgyalásról Pár nap­­al ezelőtt fejeződött be Washintonban a három nyu­gati külügyminiszter értekezle­te. Az értekezlet befejezése után kiadott jelentés — mint mindig — földöntúli egyetértés­ről számol be a három nyugati hatalom között. A tárgyalá­sok titkosak voltak, így nem sok szűrődött ki a világközvélemény tudomá­sára. Egy-két dolgot azonb­an már most is meg lehet állapítani, t. i. a záróközlemény kimondja hogy az­ ősszel egybe kell hívni a négy nagyhatalom külügymnisztereinek­­ a találko­zását Tehát meg kell kezdeni a régóta várt tárgyalásokat Szovjetunióval. Mit látunk eb­­­ből a tényből, ha figyelembe vers­ük n­< hogy az USA ez e­l­­len eddig mereven elzárkózott, csak Anglia és Franciaország szóit mellé Láthatjuk azt, hogy az USA-nak engedni kel­lett két európai partnere kíván­ságának, és bele kellett nyu­godni, hogy a vitás nemzet­közi kérdé­seket tárgyalá­sok út­ján kell megoldani. Talán a két európai külügyminiszter egy­szerre magától megváltozott volna, hogy már előbb is a tár­gyalások mellett­­ szállt síkra? — Erről szó se lehet. Franciaország és Anglia kül­ügyminisztere egyszerűen nem tudott elmenni az angol és fran­cia nép általános és hatalmas kívánsága mellett hogy a nő gyűlöli a háború gondolatát e kívánja a vitás kérdések ren­dezését a tárgyalóa­sztal mellett Ennek a kívánságnak ereje ha­tott a két nyugateurópai kül­ügyminiszterre és ezelőtt a kí­vánság előtt ha tetszett ha nem­ meg kellett hajolni még Was­hingtonnak is. Érdekes azonban az, hogy mi­ért pont ősszel lehet összeü­n a négy nagyhatalomnak és mi­ért nem most. Kinek az óhaja volt ez? Bármennyire is titka volt a tárgyalás, mégis minden­ki tudja, hogy ezt a kikötést hogy csak ősszel, csak az USA követelhette. A kérdés mos már csak az Lehet hogy miért' Ha arra gondolunk, hogy Nyu­gat-Németországban szeptember 6-án tartják a választá­sokat, ak­kor a kérdés már megg is van oldva. Dulles nem akarta a tárgyalá­st ezért előbb nehogy ez zavarja Adenauert a­ válasz­tás lebonyolításában. Az U.S.A — mint előbbi besz­ámolónkban a német választá­sokról már em­lítettük — mindent feltesz erre a kártyára az említett okok mi­att Még Adenauer is, aki egy­más után zavarta követeit, hol Londonba, hol pedig Washing­tonba, hogy nevében tiltakozza­nak a tárgyalások ellen, más megváltoztatta taktikáját és ő is kiállt a tárgyalások felvétele mellett. Mert látja a nyugat-né­­met kérdés békés hangulatát melyből azt a következtetést vonja le, hogy nem lenne jó a választás szempontjából ezzel az általános óhajjal szembeszállni Összegezve az egészet, az USA-nak és Adenauernek azért fontos a választás, a választás megnyeré­se, és utána a négy külügyminiszter tárgyalása, mert a tárgyalás a német és osztrák békeszerződésekről szól­na. A szavazás után így akar­nák a német népet és a szovjet külügyminisztert kész tények elé állítani. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya, látva a hely­zet fontosságát, újból tárgyalá­sokat javasolt az ország egye­sítése érdekében. Adenauer ezt kereken elutasította. Tehát azt az egyesítést, melyet a német nép kíván, melyet maguk a né­metek hajtanának végre Ade­nauer ellenzi Milyen egyesített Németországért száll síkra Ade­nauer? Ezt ezek után nem ne­héz megfejteni. Éppen ezért fo­kozódik a német nép ellenállása, melynek az a célja, hogy Ade­nauert és kormányát megdönt­­sék. Az akció széles­ségére jel­­lemző, hogy az Adenauer elleni egységfrontot, mely az előbbi célt lenne hivatva betölteni. — Weismüller lelkész java­solta. A külügyminiszterek tárgyalá­­sánál már láttuk, milyen döntő a nép szava. Ez alól Adenauer sem lesz kivétel Az Ob a világ egyik legna­gyobb folyója. Az Altai hegy­ségben ered és Szibéria széles síkságjain keresztül, délről északra folyik. A hatalmas fo­lyam óriási erdőségeken és mo­csaras vidékeken keresztül veszi útját. Kondinszkoje város után a tajga állandóan világosabb és ritkább lesz. Először eltűnik a lucfenyő, aztán a cédrusok és végül a vörösfenyő­ és a burfa És amikor az C­j folyó átlépi a sarkkört, akkor már csak üt­ött bukkan fel egy-egy nyírfa De természetesen nem a magas nyírfák, mint amilyeneket Kö­­zép-Európában találunk. Itt a 66-os szélességi fokon a nyírfák a földön kúsznak, nehogy a ne­ves sarki szeleknek legyenek kitéve. Az északi Jegestengernél az Ob folyó torkolatánál, északra fekszik Jamal félszigete. A „ja­mai" -SZÓ a bennszülöttek nyel­vén annyit jelent mint a „vi­lág vége”. És valóban. Itt a 72-ik szélesség­ fokon minden növény­zet megszűnik Tovább északon már csak végtelen hómezfik kö­vetkeznek és a jéghegyek örök hallgatása. A jég és fagy mesés világa lát­szólag minden élet nélkül És mégis laknak itt­ emberek. Nemcsak hogy laknak, hanem dolgoznak és kultúréletet élnek A Nagy Október f­orradalom előtt Jamal félszigete tényleg a hallgatás birodalma volt. Hiszen Rudyard Kipli­n, angol író is komoly arccal azt állította, hogy a 66-ik szélességi­fokon túl már nem létezik kul­túrélet. Ezen a határon túl —­ az angol nézet szerint — már nem lehet betar­tani az emberi és jogi törvénye­ket, itt már csak az ököljog lép életbe. Ugyanúgy mint a jeges­medvék között, amelyek az óriási jéghegyek között reme­k jégpalotáikban laknak. Az utób­bi 10—20 év megmutatta, hogy Kipling az „elméletét” angol hi­degvérrel az ócskavassal együtt félredobhatja. Természetesen, amit nem tudott keresztülvinni a kapitalizmus és az orosz cár — azt az első szociali­sta állam, a Szovjetunió bebizonyította. A Szovjetunió sok különböző nemzetiségű egyenjogú nemzet­ből áll. Ezekhez a nemzetekhez tartozik a Komi nemzet is. — 1917-ig, a forradalomig, néhány tudós-kutatón kívül senki­­ se tudott létezéséről. Senki se tu­dott arról a maréknyi félvad emberről, akik a babonák bűv­körében éltek és néhány minden hájjal megkent varázsló, úgyne­vezett ,.samany” uralta őket. — Senki se tudott erről a marék­nyi emberről, akiknek sejtel­­mük se volt az írásról szőrme­darabokkal kibélelt jégbarlan­gokban laktak, és fókazsírra­ vi­lágítottak. rakkolóniát Obdorszknak ne­vezték. Obdorszkot ma Szaleh­ard­ széles, egyenes utcái vannak és a házakon házszámtáblák sora­koznak. Közel­én 2 emeletes kultúr­palota emelkedik állatorvosi is­kola, tanítóképző a komi nem­zet leendő tanítói számára, egészségügyi tanintézetek és a bábaképző. Az aszfaltozott ut­cákon autóbu­szok közlekednek, a kocsivezetők szőrmébe vannak bugyolálva. Nem csoda. Hiszen egy kilométernyire a városi ki­kötőtől egy kőoszlop áll, amely azt hirdeti, hogy itt van a sark­kör—. a 66-ik szélességi öv. A sarkkörön túl nem ural­kodnak farkastörvények, mint ahogy az­t Rudyard Kipling el­képzelte. Itt emberi törvények uralkodnak, tésben egymás Elvtársi együttér­­mellett élnek oroszok és a bennszülött lakos­ság, a komi nemzet, a nyencek és a szamojédok. Ezek a nem­zetek nem járnak mellékvágá­nyokon. Ellenke­zőleg. A szovjet állam mindent megtesz, úgy a gazdasági, mint a kulturális és a nemzeti­ségi fejlődésükért. A komi nemzet már saját ér­telmiségével büszkélkedhet.­­ Egyik képviselője I. G. Isztomin Isztomin élete tipikus a sarkkör dolgozói életére. Mint a k­ami nemzet fia, egy halászcsaládban született. Suriskarv telepen az Ob folyó torkolatánál. Anyja és apja nem tudtak olvasni. A szovjet uralom a fiatal Iszto­­mint iskolába küldte. Isztomin ment és nem bánta a sámán u­­varázslókat, akik átkaikkal kí­sérték. 19­38-ban Isztomin Szalah­aid­­ban elvégezte a tanítóképzőt. ,­azóta munkájának szenteli éle­tét. Tanulmányozza a komi nép múltját, nyelvét és népének új nyelvtant és irodalmat állít ös­­­sze. Már megjelent"'' az első ko­mi nyelven írt könyvek és újsá­gok. „Norjana Ngörm"-nek hív­ják. A kultúrálét fejlődése mellett ,.a világ végén” nem feledk­ez­­nek meg a szociális és gazdasági élet fejlődéséről sem. Sokatmon­dó tény az, hogy Jamal félszige­ten 70 egészségügyi tanácsadó van. Ebb­en a végtelen jégren­getegben a repülőgép nélkülöz­­hetetlenné válik. Hogyha vala­mely halász vagy vadászcsop­ort a jelzett időre nem tér haza, vagy rádiójelt nem ad magáról akkor a repülőgép azonnal se­­gítségükre siet. A repülőgépeket gyakorlott északi pilóták irá­nyítják, akik szintén a komi nemzet fiai, így tehát manapság ren az egykor halott északi s­a­rkvidé­­ken minden az embe­r, szolgál­ja a technika és az emír«»­ A „világ végén ... (A Komi köztársaság.) ★ Irta: dr. Hlavsa Miloš. ★ A barátságtalan síkságon né­hány barakkcsojiort állt és kö­zülük csak négy büszkélkedett üvegabla­­­kkal. Ezt a kis ba­nak hívják Ma már azonban ré­gen nem az a szegényes fa­­darak-csoport A város a vil­­lanylámpák fényében úszik Új IFJÚSÁG — * CsISz Szlovákiai Közpo­nti Bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer Kiad­ja a Smena, a CsISz S­lovakiai Központi Bizo­ttságának kiad­óvállalata Bratislava Sol­­tésovej 2. — Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő Szőke Józ­sef — Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bratislava, 5oltésovej 2 Telefon 545-51, 2, 3, 229-31­ 3. Nyomja Merkantil n­s nyomdája. — Előfizetés egy évre 40.— Kés, félévre 20.— Kés. — A postatakarékpénztári befizetőlap száma S-54001. — Hírlapbélyeg engedélyezve Bratislava 2 Kerületi Postahivat«­ Eeladó és irányító postahivatal Bratislava 2.

Next