Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)
1954-01-06 / 1. szám
UJ IFJÚSÁG A Cslbz SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1954.január 6. Ara 40 fillér. III. évfolyam. 1 <w.VEjIAtp ifjúságiiul' jóirt élit, népünk anyagi és kulturális felemelkedéseértl Antonín Zápotocky köztársasági elnök újévi beszéde Antonín Zápotocky köztársasági elnök pénteken, 1954 január elsején Csehszlovákia népéhez újévi beszédet intézett a csehszlovák rádióban. Beszédében a következőket mondotta: Tisztelt polgártársak, elvtársak, testvérek! Új év kezdetén mindnyájatoknak kívánom, hogy országunkban továbbra is megőrizzük a békét és sikeresen keresztülhúzzuk minden háborús uszító terveit, aki országunkban és világviszonylatban fel akarná forgatni ezt a békét és nyugalmat. A béke és nyugalom további lehetőséget jelent számunkra a gyárakban, a mezőkön, építkezéseken és munkánk valamennyi többi szakaszán végzett becsületes és eredményes munka kifejtésére. Egyedül a munkának állandóan növekvő termelékenysége, a nemzeti jövedelem gyarapodása és új értékek állandóan növekvő termelése biztosítja népünk élet- és kulturális színvonalának további emelkedését. Midőn ma, az első ötéves terv befejezése után mérlegelnünk kell tevékenységünket, és ki kell értékelnünk munkánk eredményeit, azt hiszem, hogy ez a béke megmentése után politikánk legnagyobb sikere. ma A köztársaság békéje és nyugatmalóban veszélyeztetve volt Mindnyájan tudjátok, hogy a hazai reakció a februári puccs előidézésével, amellyel meg akarta hiúsítani a köztársaság fejlődését a szocializálódás felé, a külföldi háborús uszítókkal összeköttetésben már 1948-ban háborúra számított és a háború gyors kirobbantásával fenyegetett. A reakciós emigráció és külföldi ellenségeink soraiba rús uszítóknak 1948 tartozó háboéúi karácsonyi beszédemben a következőket üzentem: „Semmi sem teljesült jóslataikból. A háború nem következett be és erősen hisszük, hogy nem is következik be Hiába törekszenek és vágynak erre reakciós emigránsaink a külföldi háborús uszítókkal együtt Évről-évre növekszenek a népi demokratikus, a háborúellenes erők Nem ülnek tétlenül ölbetett kézzel Tudják, hogy lehetetlen csak vágyni a békére, lehetetlen csak imádkozni a békéért, védelmezni kell a békét, keresztül kell húzni a háborús uszítók terveit és küzdeni kell a béke felforgatására és háború előidézésére irányuló szándékaik ellen.« A világbéketáborral együtt, legjobb barátunkkal és szövetségesünkkel, a Szovjetunióval az élen, harcoltunk a béke fenntartásáért Ezért a háborús uszítók és az áruló emigráció bűnös szándékai nem teljesültek ebben az ötéves tervben. Hisszük, hogy a jövőben sem teljesülnek és elszántan tovább állunk a vártán, megakadályozzuk a háborút, megvédjük a békét és alkotó munkával biztosítjuk csehszlovák hazánk további felvirágozásának lehetőségét és népe életszínvonalának állandó emelkedését a cseh országrészekben és Szlovákiában. A másik siker, amelyre méltán büszkék lehetünk, az új gazdasági építés tervének — első gottwaldi ötéves tervünknek — teljesítése. Lezárva ma országunk új gazdasági életének felépítésére irányuló ötéves törekvésünk mérlegét, méltán hivatkozhatunk arra, hogy sohasem építettünk légvárakat, sohasem ámítottuk retekkel, népünket teljesíthetetlen ígémeddő álmokkal és reményekkel Mindig kiemeltük, hogy a a jólét és az örömteljes élet útja kemény és megfeszített munka útja, amelyen akadályok és nehézségek is előadódnak, amelyeket a magunk szorgalmas munkájával, sőt néha áldozatainkkal kell leküzdenünk. A nemzetgyűlésben 1948. október 7-én az ötéves tervről szóló törvénytervezet benyújtásakor mondott beszédemben a következőket mondottam: »Annak érdekében, hogy élet- és kulturális színvonalunk emelkedhessen, feltétlenül teljesíteni kell tervet, azaz át kell építeni az ipri és mezőgazdasági termelést, magasabb technikai színvonalra kell emelni, el kell érni, hogy többet termeljenek a gyárakban és mezőkön, növelni kell a munkateljesítményeket és a munka termelékenységét, gyarapítani kell a nemzeti jövedelmet és ezt a nemzeti jövedelmet azután igazságosan kell szétosztani, hogy jobban, elégedettebben és örömteljesebben élhessünk. Az építést és az átépítést nem azért valósítjuk meg, mintha valakinek a jámbor kívánsága lenne, hogy ezt végrehajtsuk. Az építés és átépítés fokozott munkát és fokozott költségeket jelent.« A továbbiakban hangsúlyoztam, hogy: lát »Saját munkánk számlájára, faeszközeink számlájára, saját megtakarításaink és nem átallom kimondani, áldozataink árán kell felépíteni gazdaságunkat és megvalósítani átépítését.« Az elmúlt öt év nem könnyű és könnyen elérhető sikerek öt éve volt lyok. Voltak nehézségek és akadókülső és belső ellenségeink bűnös fondorlatokat eszeltek ki. Sokakat pánik fogo,te. „-s’ kishitűségbe estek. Városaink és falvaink dolgozó népe óriási többsége törhetetlen akaratának és lelkesedésének eredményeképpen azonban mindezeket az akadályokat leküzdöttük Büszkén és önérzettel nézhetjük át az elmúlt öt év mérlegét amely években országrészeink történelmi jelentőségű fordulatszerű változásokon mentek keresztül. Gazdaságunk építésének és átépítésének megvalósítása mindenekelőtt a gazdaság legfőbb láncszemén, az iparon állott Előrelátható eredmények szerint már ma megállapíthatjuk, hogy az ötéves terv folyamán nagy, azelőtt sohasem tapasztalt fellendülést értünk el az ipari termelés fejlesztésében. Ideiglenes becslés szerint az ipari termelés 1953-ban 1948-hoz viszonyítva több mint a kétszeresére növekedett. Ipari termelésünk háború előtti terjedelméhez viszonyítva úgy számíthatjuk, hogy 2 üszerte magasabb színvonalon vagyunk, mint a háború előtti 1937-ben, noha köztársaságunk lakóinak száma lényegesen csökkent. Ezek a tények különösen örvendetesek Szlovákia iparának fejlődésében. A szlovákiai ipar termelése az elmúlt öt év alatt oly módon növekedett, hogy az 1937-es háborúelőtti helyzethez viszonyítva Szlovákiában körülbelül 350 százalékos termelési növekedést állapíthatunk meg. Ezek Szlovákia gyors iparosítását célzó politikánk eredményei, amellyel megteremtjük a csehek és szlovákok testvéri köteléke megszilárdításának gazdasági alapját. A szocialista ipar fellendítésével egyúttal hozzájárultunk gazdaságunk szocialista szektorának megszilárdításához. Az iparban az első ötéves terv végéig gyakorlatilag felszámoltuk a kapitalista szektor maradványait, , Iparunk és főleg gépiparunk hatalmas fejlesztésével, amelynek termelése öt év alatt mintegy három és félszeresen növekedett, megteremtettük az egész gazdaság átépítése és építése megvalósításának, országunk védelmi képessége megszilárdításának és a béketábor országai szocialista építésében nyújtandó hatékony segítségnek szilárd anyagi alapját. Az 1948-ban kitűzött eredeti ötéves tervet és feladatait nemcsak teljesítettük, hanem negyedrészével túlteljesítettük A kezdeti sikerek 1951-ben az eredeti terv feladatainak felemelésére késztettek bennünket. Ezeket a felemelt tervfeladatokat sikerült úgyszólván 99 százalékban teljesíteni Ebből arra következtethetünk, hogy ez a felemelt terv is reális volt és teljes vétó lett vonna, nem lett volna a Szlánszky bandába tartozó leleplezett és megbüntetett árulók bűnös tevékenysége, valamint sok hiba és hiányosság, amelyek egyes helyeken nemcsak lent hanem gazdaságunk vezető szerveiben is felmerültek. Tudunk ezekről a hiányosságokról és hibákról, nem leplezgetjük őket. Éppen ellenkezőleg, igyekszünk feltárni, megállapítani és helyrehozni őket. Az eddig elért eredmények azt mutatják, hogy elegendő erőnk, képességünk és lehetőségünk van valamennyi hiányosság kiküszöbölésére, a nehézségek leküzdésére, a szocializmus és ezzel köztársaságunk nemzetei boldog élete felépítésének biztosítására. A köztársaság és a szocializmus ellenségei természetesen minden nehézségnek örülnek és szeretnék elhitetni a világgal, hogy ezek a nehézségek szocialista építésünk csődjét jelzik Reményeik és számításaik épp olyan meddőeknek bizonyulnak, mint amilyen meddőeknek bizonyultak mostanáig összes számításaik és kísérleteik arra, hogy tetérítsenek bennünket az új szocialista élet építésének megkezdett útjáról. Nem szabad, hogy kárörvendő törekvésük bennünket saját hibáink és fogyatékosságaink takargatására és eltitkolására vezessenek. Gyakran tettek és még tesznek ki sétleteket nálunk a hibák leplezésére és a bírálat elfojtására. Ez ellen egész kommunista pártunknak, Nemzeti Arcvonalnak és a kormánynak teljes erővel küzdenie kell. Az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozat váljék a gazdaságunk fejlődését fékező, a szükségletek és igények egyre növekvő kielégítésének lehetőségét lassító összes hiányosságok, fogyatékosságok és helytelenségek ellen folytatott széleskörű harc igazi alapjává. Ez alkalommal fel akarom hívni a figyelmet különösen mezőgazdasági termelésünk kérdéseire. Lakosságunk egyre növekvő életszínvonala természetesen magával hozza az élelmiszergyártás terén az egyre növekvő követelményeket is. Mezőgazdasági termelésünk fejlődése azonban ma nem felel meg ezeknek a fokozott követelményeknek. A mezőgazdasági termelés jóval elmaradt az ipari termelés fejlődése mögött. Ebből ered sok közellátási nehézségünk, melyeket csak a mezőgazdasági termékek — a gabona termelésének, főleg azonban az állattenyésztésnek fokozásával küszöbölhetünk ki . ■s régi módszerekkel lehetetlen a mezőgazdasági termelés növelése Meg kell tanulnunk új módszerrel gazdálkodni A szocialista ipari termelést a szocialista mezőgazdaságnak is ki kell egészítenie Gépiesen és sablonszerűen ezt nem érhetjük el. A tapasztalatok erről meggyőztek bennünket. Az új, termelékenyebb és jövedelmezőbb gazdálkodás alapját az egységes földművesszövetkezetek képezik és fogják képezni a jövőben is. Ennek igazságáról azonban a parasztot meg kell győzni, rádiktálni nem lehet. Ezért mindenütt, ahol letértek a meggyőzés helyes útjáról és az erőszakoláshoz nyúltak, ott az egységes földművesszövetkezetek alapítása nem hozott előnyöket, hanem sikertelenséget és csalódást okozott Nem féltünk feltárni és kipellengérezni ezeket a hibákat. Nem hagyjuk azonban, tántorítsanak hogy ezek a hibák elbennünket, hogy néhány sikertelenség miatt letérjünk az egyedül helyes útról, hogy a helyes szövetkezeti gazdálkodás segítségével magasabb technikai színvonalra emeljük a mezőgazdasági termelést. Az egységes földművesszövetkezetek nagyban hozzájárulnak szocialista építésünkhöz, ha gazdálkodásuk, a gabonatermelésben és állattenyésztésben elért termékhozamaik felülmúlják a magánszektorét, jobb élet- és kultúrfeltételeket nyújtanak a szövetkezet tagjainak, mint amilyeneket a szétaprózott, kis parasztgazdaságok nyújthatnak. A jól jövedelmező és helyesen gazdálkodó szövetkezetek százai bizonyítják ezt az igazságot és ezért az illetékes tényezők minden törekvése oda irányuljon, hogy csak rendesen jövedelmező valóban és jól gazdálkodó földművesszövetkezeteink legyenek. Az az ígéretünk, hogy az ötéves terv állandó munkát biztosít minden polgárunk számára, következetesen megvalósult. Általános gazdálkodásunk sikeres voltát az alkalmazott személyek számának állandó növekedése jellemzi. Figyelembe kell venni, hogy 1933- ban 920.000 munkanélkülije volt a köztársaságnak. Az 1928—1938. években évente átlag 17.000 személy hagyta el a köztársaságot, mivel nem tudott állást és megélhetést kapni. Ha ma valaki a köztársaságból eltávozik, az csak olyan lehet, aki nem akar tisztességesen dolgozni, vagy pedig olyan ifjú kalandor, aki tettét később keserűen megbánja. Az ötéves terv idején az ipari és építkezési alkalmazottak száma 36 százalékkal növekedett. Az alkalmazottai számáfi.al. »fokozdat éba is nagy részük van a nőknek. A munkaerőszükséglet a jövőben sem fog csökkenni, sőt növekedni fog. Természetesen emellett a munkaerőket egyenletesebben és célszerűbben kell elhelyezni. Minden bizonnyal nem egészséges jelenség, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott dolgozók száma a legutóbbi években néhány százezerrel csökkent Noha a gépesítés következtében számoltunk munkaerők csökkenésével a mezőgazdaságban, a munkaerők e csökkenése nem felel meg a gépesítés folyamatának, sok hiányt és zavart okoz, amelyek ma mezőgazdaságunkban a közösség kárára jelentkeznek. Ezért kellő számú munkaerő biztosítása gazdaságunk minden egyes termelési szakaszára, a mezőgazdasági termelést is beleértve, nemcsak az illető szakasznak kérdése, hanem az egész nemzet és további előrevezető utunk biztosítása érdekének is kérdése. A pénzreform végrehajtásával kapcsolatban az egységes piac bevezetése is tanúskodik gazdaságunk konszolidálódásáról Ha az egységes piac bevezetését általános helyeslés fogadta is, be kell ismernünk, hogy a pénzreform végrehajtása nem volt népszerű A helyes gazdálkodásra és az egyre növekvő életszínvonal biztosítására irányuló törekvés megköveteli azonban, hogy néha népszerűtlen intézkedéseket is amelyeknek hasznosságát és tegyünk, szükségességét csak a további fejlődés igazolja Ez a helyzet a pénzreformmal is. Lehetetlen volt felszabadítani a kötött piacot anélkül, hogy elvonjuk a fölöslege vásárlóerőt, amely az esetek többségében a régi kapitalista gazdálkodás maradványa és nem munka eredménye, hanem régi kizsákmányolás és üzérkedés maradványa volt. Tudatosítanunk kell, mit nyertek például csak az üzérkedő nagykereskedők, akiknek árukészletét az első pénzreform háromszorosára értékelte és ezzel jogtalanul és munka nélkül gazdagította őket. Ez a fölösleges, jogtalanul szerzett tőke állandóan veszélyeztette gazdaságunkat és képes volt pánikot előidézni piacunkon, amint ennek számtalanszor tanúi voltunk. A szovjet kormány mindent megtesz, hogy a népek békében éljenek G. M. Malenkov válaszai egy amerikai újságíró kérdéseire A moszkvai lapok január 1-én közzétették G M. Malenkovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válaszait P. Kingsburry Smith kérdéseire. P. Kingsburry Smith, az „International News Service” amerikai ügynökség európai főigazgatója december 28-án az újév alkalmából azzal a kéréssel fordult G. M. Malenkovhoz, hogy válaszoljon néhány kérdésre. Közöljük Kingsburry Smith kérdéseit és G. M. Malenkov válaszait: Első kérdés: Mit kíván az amerikai népnek ez 1954-es évre? Válasz: Teljes szívemből boldogságot és békés életet kívánok az amerikai népnek, amerikai népnek. Sikereket kívánok a az összes népekkel való barátsági kapcsolatok fejlesztésében és gyümölcsöző eredményeket a béke védelmének nemes művében, minden kísérlettel szemben, amellyel a békét meg akarják zavarni. Második kérdés' Reméli-e, hogy új évben megszilárdulnak az Ameriatka és az Oroszország nemzetei közötti barátság szálai? Válasz: Elsősorban óhajtani kell az országaink közötti kapcsolatok megjavítását. Úgy vélem, hogy nem állanak fenn objektív akadályai annak, hogy ez új évben megjavuljanak a Szovjetunió és az USA közötti kapcsolatok és hogy megszilárduljanak az országaink nemzetei közötti barátságnak hagyományos szálai. Remélem, hogy ez így lesz. Harmadik kérdés: Hogyan értékeli ön a béke megőrzésének lehetőségeit az egész világon és a nemzetközi feszültség enyhítésének lehetőségeit az 1954-es évben? Válasz: Az összes nemzetek tartós békére vágynak és megvannak a kedvező lehetőségek a nemzetközi feszültség további enyhítésére az 1954-es évben. A kormányoknak, elsősorban a nagyhatalmak kormányainak figyelembe kell venniök nemzetek hangját és tiszteletben kell a tartaniok növekvő vágyukat a tartós békére. Ami a szovjet kormányt veti, mindent megtett, megtesz és továbbra is meg fog tenni, hogy a nemzetek békében éljenek, hogy a nemzetközi feszültség enyhüljön és hogy létrejöjjenek a normális kapcsolatok az államok között. Negyedik kérdés: Mit tart ön legfontosabb lépésnek, amelyet 1954- ben meg lehetne tenni az egész világ békéjének érdekében. Válasz Ilyen lépés volna az államok közötti megegyezés megkötése, amely szerint ez egyezmény részvevői ünnepélyesen és kikötések nélkül köteleznék magukat, hogy nem alkalmaznak atom- és hidrogénfegyvert, sem pedig más tömegpusztító fegyvereket. Az ilyen egyezmény megkönnyítené azt a lehetőséget, hogy megegyezés jöjjön létre az atomfegyverek teljes eltiltásáról és az atomenergia katonai célokra való alkalmazása eltiltásáról és e tilalom nemzetközi ellenőrzéséről. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartaná, hogy megegyezés jöjjön létre az összes többi fegyverfajták és a fegyveres erők számbeli állapotának jelentős csökkentéséről. Mindez kétségtelenül csökkentené a katonai szükségletekre fordított államköltségeket és megkönnyítené a lakosság gazdasági helyzetét.