Új Ifjúság, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-51. szám)

1954-01-06 / 1. szám

EGY EMBER MEGTALÁLJA ÖNMAGÁT Egri Viktor regénye! Márton elindul Egri Viktort nem kell bemutatni az­­ olvasónak, a szlovákiai magyar dol­go­­­zók jól ismerik eddig megjelent mű­­­veiből. Az elsők között volt a háború­ után, akinek hangjára felfigyeltünk,­ aki minden író’ tehetségével azt a célt szolgálta, hogy segítségére legyen dol­­­gozóinknak ,gazi helyük és öntudatos magatartásuk meghatározásában, meg­­talásában. Két kitűnő színművében, melyekben új életünk kérdéseit bon­­colgatja, rávilágít az egyetlen helyes megoldásra: a köztársaságunkban­­ együttélő magyar és szlovák lakosság bensőséges összefogására, a közös, szebb jövőért folyó harcban. Minden probléma fejtegetése, amelyhez hozzá­nyúlt, az elevenbe vágott. Tanúság­ot tett írói éleslátásáról, a lényegről biz­­­­tos kézzel bontotta le a lényegtelent, mondanivalója határozott, világos és sohasem téveszti célját. Ezért vettük kezünkbe fokozott érdeklődéssel az ál­lamdíjas író első háború után megje­­­­lent nagyobb lélekzetű elbeszélő művét, amelynek címe: Márton elindul, könyv önmagában is teljes, önálló mű. A de egyben az író által tervezett re­­­­génytrilógia első kötete A regényt a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó a napokban hozta a karácsonyi könyv­piacra. Márton, a könyv hőse egy uradalmi tanyán születik, a földesúr és egy há­­zicseléddé előlépett béreslány gyerme­keként. ’ Apja törvény szerint nincs, anyja is meghal. Mártonba már esz­­mélkedő korától fogva belesz­vedik szolgaság­tudata. Ösztönösen érzi, ho­­­gyan kell viselkednie a hatalmasok előtt, mit várnak el tőle az erősebbek Egy véletlen találkozás természetes apjával, a birtokossal, más mederbe tereli a fiú életét. A földesúr, amikor Márton elévetődik, pillanatnyi ellágyu­­lásában a gyermekről gondoskodni akar Bejuttatja a közeli városka árva­­házába, hogy az apácák „embert nevel­jenek" belőle. És Márton elindul. Az intézetben egészen más légkör veszi körül, mint a tanyán. Megismeri az életnek egy másik formáját, sok új pajtás veszi körül, akik különféle környezetből ke­rültek ide. Öntudatlanul még, de már­­ kezd gondolkozni, észreveszi a különb­­­­ségeket. A testi, lelki fejlődés zavaros­­ kora ez, amelynek finom pasztellszí­neit az író szigorú tárgyilagossága itt­­ott harsányabb színfoltokkal tarkítja. Felejthetetlen epizód Má­rton szökése, amikor először bomlik ki lelkéből a mélyen bennegyökerező szabadságvágy . Az uralkodó társadalmi rend azonban Mártont visszatereli kijelölt helyére,­­ de már bizalmatlansággal kezeli, láza­­­­dót lát benne. Ezért, mikor jótevője­ meghal, senki nem áll Márton mellé, s hogy az eszes fiú kívánsága szerint tovább tanulhasson, hanem inas lesz a Tischler-házban Márton életének me­gint új korszaka kezdődik. Itt feszül először mellének élesen a szó’ szolga­ság. Az egyik segéd, Takács sza­vai meggyújtják Márton lelkében lángot, hogy annak eleinte csak pis­a­lákoló, majd lobogó és soha többé el nem alvó fényénél feltartóztathatatla­nul meginduljon az ösvényen és meg­találja helyét a társadalomban, meg­szerezze fegyvereit, amelyekkel harcol majd a dolgozók igazságáért. Márton a Tischler-házban érik férfivé. Amikor segéddé avatása után Tischlerné fonák vonzalma kényszeríti, hogy elhagyja a házat, nekivág a világnak magabizon­ I tapasztalatokra szomjas lélekkel. Ván­­dorítján a züllés, az elkallódás vesze­delme is megkörnyékezi, Márton azon­ban hol ösztönösen, hol pedig m­ár kristályosodni kezdő világszemlélete segítségével elkerüli a buktatókat. De Márton életébe rövidesen beledördülnek a 14-es háború első ágyúlövései és a sok névtelen ágyútöltetek közt ő is ott menetei, hogy fiatal élete, ereje a ke­gyetlen és céltalan kapitalista háború apokaliptikus gépezetének tápláléka le­gyen. Front, sebesülés, kórház, újra front, új sebesülés Márton a háború embertelen szenvedéseitől testileg, lel­kileg elcsigázva próbál újra lábra állni. A megszokott rend összeomlik körü­lötte, a káosz már-már őt is elnyelés­­­­sel fenyegeti. A legsötétebb remény­­­­­elenség, a csontokat maró nincstelen­­­­ség után egyszercsak a puha jólét, tespedő semmittevés veszi körül A­­­et a­ véglet ugyancsak próbára teszi Márton lelkierejét, de ő, ha kissé bizonytalan­­ léptekkel is, kiszakítja magát a gán­­­­csoló, fogvatartó béklyóból hogy to­vább haladjon a háború előtt megkez­­­dett irányban. A regény második része Márton éle­tének egy idillikus fejezetével kezdő­dik. A megalakult fiatal csehszlovák köztársaságban egy szlovák gazda csa­ládi körébe jut. Szép és nyugodt hó­napokat tölt Barátudvarban. Testben, lélekben felfrissül, de sem a jóindulat, a kedves marasztalás, sem pedig a kö­réje szövődő szerelem szálai nem tud­ják visszatartani Krizáén gazdaságában Ozt, hajtja a nyugtalan , vagy tovább, hogy végre megtalálja igazi életfor­máját. A kis tanya csöndjébe csak rit­kán jutnak el a körülötte zajló élet hírei, de Márton tudja, hogy megindult a harc, az ő harca, amelyben neki is részt kell vennie, így jut el aztán gyárba. Márton újult erővel szedi tü­n­dejébe a levegőt, elemében van, újra szakmájában dolgozhat. Félénk öröm­mel barátkozik minden új dologgal, ismerkedik a gyár hatalmas arányaival, gépeivel Minden kiosztott munkát oda­adással végez. Tapogatózva keresi mun­kástársai között azt, aki gondolkodás­ban hasonló, aki a benne türelmetlen­kedő kérdésekre biztos feleletet adhat­na. Márton nem elégszik meg féligaz­ságokkal, nem tudják már szemeit be­kötni a szociáldemokrata Manner szo­fista álokoskodásai. Márton előtt tisz­tán áll a dolgozók igazsága és ehhez a megtalált igazsághoz görcsösen ra­gaszkodik, bajnokává szegődik. Meg­járja Párizst, látóköre kiszélesedik, Mártonból kiforrott, értékes ember­­ lesz. Ekkor kopogtat be hozzá a sze­relem, az igazi, izzó, tiszta érzés, ami életét teljessé teszi. A nők, akiknek életútja előzőleg rövidebb-hosszabb ideig párhuzamosan futott Mártonéval, csak fakó, szégyenletes, vagy kedves emlékké válnak. Mártonnak ez a sze­relem, amelyben hozzá méltó, őt ki­egészítő lélekre talál, még nagyobb erőt kölcsönöz, hogy a burzsoá párt­­politika útvesztői között az öntudatra ébredt, új, szocialista ember megtes­­tesítője legyen. Egri Viktor nemesvezető írásművé­­szetének egyik legértékesebb, nagy pozitívuma­­ egyszerű, mégis gazdag és választékos magyar nyelve Az az ér­zésünk, hogy az író tudatosan, foko­zott figyelemmel helyezett súlyt nyel­vezetének és kifejezésformájának fe­­szült tisztaságára, kristályos csiszolt­­ságára. Nyelvi szépség szempontjából az író vitathatatlanul további fejlődést mutat ebben a művében Ezt nem csak annak tulajdonítjuk, hogy Egri a szo­cialista-realista kifejezésmód igazi mestere, hogy a könyv témája már régen érlelődött az íróban, régen fer­nes volt Márton alakjával, akit szenve­délyes szeretettel formál igazi ember­ré. Megalkuvás nélkül vetíti elénk hős egyéniségét, természetének gyön­­­­geségeit, hibáit, botlásait és szép győ­zelmeit. (Kit nem melegít át az a je­lenet, amikor szülőfaluja határában barangolva megpillantja féltestvérét és egy jelképes hirtelen mozdulattal kiöli magából még az utolsó emléket­­.) Egri ezzel az írásaira jellemző szenve­­délyességgel ragadja meg leginkább az olvasót, azt is, aki talán írásmű­vésze­tének más oldalait még nem tudja eléggé méltányolni. Mondanivalója olyan­ simán, gördülékenyen, önmagától adó­dóan pereg, hogy az olvasást nehéz megszakítani, mindig tovább szemünk akaratlanul is és tovább siklik még egy mondattal. A könyvben hiánytala­nul és világosan adja az író azt, m­it mondani akar. Ennek tulajdonítjuk, hogy egy-egy mondatban, mintha in­kább a szerzőt hallanánk beszélni mint a szereplőt, akinek a szájába adja szavakat. Egyébként ez egyáltalán nem a megy alakjai hitelességének rovására ! Külön kell foglalkoznunk a műben­ megjelenő nőalakokkal is, mert e zek­­­­nél a szerző olyan kiváló jellemfestő, művészi készségről tett tanúságot, ami az igazán hivatott vérbeli írók adott­sága. Nőalakjai egytől-egyig kivétel nélkül, még a legmellékesebbek is an­­­nyira élnek, olyan élénken érzékeltetik az őket körülvevő légkört, hogy szinte vizuális hatással vannak az olvasóra. Varpáné, Tischlerné. Heien, de felso­rolhatnánk bármelyiket, Egri ember­­ábrázolásának valódi gyöngyszemei. Nem tudunk ellenállni azon óhajunk kifejezésének, miszerint szeretnénk, ha az író egyik következő regényének vagy darabjának főhősévé egy asszony­­alakot avatna. A nőszereplőknek ilyen mesteri megfestése okozza talán, hogy úgy tetszik, mintha némely férfi mel­lékszereplő kicsit vérszegényebb lenne De mindegyik élő figura, papirossz egyiken sem érzik. A továbbiakban megvilágítja Márton útját, az egyetlen helyes utat, amely magától értetődően vezet a szocialista öntudathoz ,s torkollik a Pártba Egri ezt a nem egyszerű, néha tétova botladozó fejlődést olyan tudatosan le­és egyszerűsített eszközökkel festi, hogy meggyőző ereje annál erősebb. A szerzőnek azonban a Ura sem ke­­vésbbé erős oldala és könyvének an­­­nyira szerves tartozéka, alkotóeleme, akárcsak az emberi életnek. A Urai részekben az író hol játszi könnyed­séggel, hol erős ujjakkal kezeli, for­málja az anyagot, de mindig fölényes készséggel, magával ragadóan. A könyv nemcsak az íróról, a művészről vall, de a nyitott szemű, sokat tapasztalt, magát megmutatni vágyó emberről is Egri azonosítja magát az emberek gondjaival, örömeivel, vágyaival, har­caival, ezen az úton érlelődött nép írásművészete Márton elindul Ebben a könyvben nemcsak a hős, de állít­hatjuk az író is hiánytalanul megta­lálta önmagát. Ordódy Katalin ÖL IFJÚSÁG Fiatalok írják fiataloknak ★ ★' Késszülünk az évzáró közgyűlésre Iskolai szervezetünk eddig olyan munkát végzett, amelyre büszkén te­kinthetünk vissza. Amikor az iskolába érkeztünk, akkor még csak meg kel­lett teremtenünk a feltételeket ahhoz, hogy jól dolgozhassunk, jól tanulhas­sunk. Miután elkerült megteremteni az előfeltételeket, azonnal az EFSz segít­ségére siettünk. A munkát siker kö­vette. Sikereink által új tagokat sze­reztünk és így még eredményesebb lett a munkánk. Minden héten pontosan megtartjuk a vezetőségi gyűlést. A­ gyűlésen meg­beszéljük a szervezési kérdéseket és a politikai iskolázás heti anyagát. Már készülünk a CsISz évzáró gyűlésére is. Az évzáró gyűlést ünnepélyessé tes­­­szük és már jóelőre különböző kultúr­­szá­mokat tanulunk be. A vezetőségi tagok nagy gondossággal készítik elő beszámolóikat és a tagság előtt beszá­molnak az egész évi munkáról. Igaz, hogy a vezetőségi tagok pontosan dol­goztak és a szervezet a kötelezettség­vállalásait is minden esetben magasan túlteljesítette. A vezetőségi szervezési tevékenységére sincsen tagol ki­fogás. A legnagyobb súlyt a politikai iskolázásra fektettük. Minden tag érzi, hogy az évzáró közgyűlés után még jobban kell dol­goznunk, mint eddig Még nagyobb si­kereket kell elérnünk, mert egyesek közülünk már párttagok is lesznek és ez arra kötelezi a szervezetet, hogy még jobban dolgozzunk. NAGY ILONA Mezőgazdasági számviteli iskola Csecs. Helytállunk a sz ekecsi ifjúság is megtárgyalta a CsiSz KB XI teljes ülésének határo­zatait. A fiatalok szép számmal jelen­tek meg a gyűlésen. Jelen volt még Aibek elvtárs is. a CsiSz kerületi bi­zottságának dolgozója Ferenci elvtárs a gyűlés folyamán rámutatott az eddig elkövetett hibák okaira Továbbá ismertette a Központi Bizottság teljes ülésének határozatait Beszédében hangsúlyozta hogy a sport­élet kifejlesztésére különösen sokat kell áldozni. Nemcsak a labdarúgást ápoljuk hanem más egyéb sportágakra is súlyt kell helyezni A gyűlésen szép határozatok is születtek. Többek kö­zött ifjúsági sajtóhetet rendezünk A fiatalságot meggyőzzük, hogy rendel­­jék meg az Úi Ifjúság emu hetilapot vagy egyéb ifjúsági sajtóterméket. — Megjavítjuk a községben lévő többi tömegszervezetekkel is az együttműköd tanulásban is I dést A sportéletet is fellendítjük. Mi­­ spor­tszakosztályokat alakítunk és a sportnak megnyerjük a lányokat is A a­­ kultúrtevékenység fellendítése érdeké­ben kultúrcsoportot alakítunk. Nem szabad azt gondolni, hogy szervezetünk eddig nem dolgozott be­n Ívesen A Politika- iskolázás is folyik Már a negyedik Ipckére is sor kerül.­­ Aprólékosan megvitattuk a Központi Bizottság teljes ülésén elhangzott be­számolókat is Az ekecsi fiatalok meg­értették, hogy nemcsak fizikai mun­kát kell végezniük de helyt kell állni a tanulásban is. Ezt mutatja az is hogy a politikai iskolázáson­­ több mint negyvenen jelennek mindig meg . Az orosz nyelvtanfolyamot is sok fia­­­­tal látogatta. Az o osz nyelv elsajátí­tása hozzásegít minket ahhoz, hogy tudásunkat még jobban kiszélesítjük PAKSI LÁSZLÓ: Ekecs Akinek kedves a kártya Azt dobolták a faluban, hogy este hat órakor CsISz tagsági gyűlés lesz. A gyűlésre én is készültem. Hat óra volt, amikor a kulturházhoz értem. A kulturházban az egyik sarokban a kály­ha mellett pár fiatal állt. Itt volt a CsISz Járási bizottságának elnöke, Gyurcsik elvtárs is. Arra voltam kiváncsi, hogy hol e­­hetnek a fiatalok. A kulturházhoz kö­zel van a korcsmahelyiség, gondoltam megnézem, nincsenek-e ott a fiatalok. A korcsmában cigarettafüst felhő úszott. Az egyik asztalnál ült Zöld Mi­hály is, a hódost CsISz-szervezet elnö­ke. Mellette állt Mondok elvtárs Kéz­zel-lábbal magyarázta Zöld Mihálynak, hogy jöjjön már a kulturházba, mert már fél hét és meg kell kezdeni a gyűlést — Nagyon jó formában vagyok, ilyenkor jól tudok kártyázni. — mon­dotta Zöld Mihály. Mondok elvt­ársnak — és te ilyenkor akarod abbahagyatni velem a kártyázást? Zöld Mihály továbbra is az asztalnál ült és kártyázott. Úgy látszik nem tud­ja felfogni, hogy mit is jelent CsISz elnöknek lenni. Ha az elnök a korcs­mában ül, amikor tagsági gyűlésre kellene menni, mit gondoljon róla a tagság, hogyan vegyen példát róla ? A kultúrterembe a fiatalok végre mégis összegyűltek. Huszonhatan vol­tak, amikor a gyűlést megkezdték. Az elnök nem jelent meg a gyűlésen. To­vább kártyázott a korcsmában, úgy lát­szik jobban érzi magát a korcsma füs­tös helyiségében, mint a kultúrházban és szívesebben társalog a félig-meddig részeg állapotban lévő egyénekkel, mint a fiatalokkal, akik a gyűlésen megje­lentek A tagság el is határozta, hogy feltétlenül új elnököt kell választani. A gyűlést Tóth elvtárs fejezte be Ha új elnökünk lesz, mindnyájan jól fo­gunk dolgozni, javulni fog a munkánk. KOVÁCS MIKLÓS Hódos Jól sikerült ünnepély Éberhardi tanítók jó munkát végez­nek úgy a faluban, mint az iskolában Ezt fényesen bizonyította a Télapó-ün­nepély előkészítése is. A magyar é­s szlovák iskola tanulói közösen várták régi barátjukat, Télapót. Az ünnepé­lyen a középiskola tanulói Nagy elv­társnő vezetésével népdalokat énekel­tek. Szovjet táncbemutatójukat nagy tapssal jutalmazta a közönség Dicskó elvtárs és Senbedi elvtársnő a nemzeti iskola tanulóival rövid színdarabot ta­­nultak be Az ünnepély befejezésével a jelen­levők megelégedetten távoztak. A kel­lemes szórakozást először is a tanítók­nak lehet köszönni, akik az iskolán kívül a társadalmi munkából is kive­szik részüket Fontos lesz, hogy a ta­­nutók a többi iskolában is nagyobb gondot fordítsanak a tanulók különö­sen a pionírok nevelésére, fejlesszék a gyermekek bátorságát,­okoldalúan fej­lett szocialista gondolkozást! fiatalokat neveljenek belőlük Ezzel elősegítik a falo kulturális fejlődését és teljesítik hazafias kötelességüket PUTZ JÓZSEF. CsISZ járási dolgozó. Somorja Mr Kibőv­tettük sorainkat A párkányi XI. éves m­agyar nyelvű középiskolában 120 fiatal tanulót avat­tak CsTSz-taggá. Az avatás ünnepélyes­­keretek között ment végbe Ezek a fia­talok résóta ve­tte arra, hogy CsIS­ tagok lehessenek. Pompos elvtárs számolt be arra hogy a fiatalok milyen munkát vége­z­tek az iskolában. Az ünnepségen meg­jelentek a CsTSz városi bizottságának kiküldöttei is. Az eto^k kiküldött L<­szedi ellen hangsúlyozta a CsISz Kö­­zonti Bizottságának XI teljes üléséne­k fontosságát. Beniczky elvtárs ped Petőfi egyik költeményét szavalta . Utána következett a forradalomtét Egyszerre húsz fiatal ment ki a katedr elé a fogadalomtételre Lehetett rá? rajtuk, nagyon örülnek annak, hol CsISz tagok lesznek. Az ünnepélyt DÍVSZ indulójával fejeztük be. Az új CsISz-tagok elhatároztál hogy példás szervezeti életet élnél Ha szükség lesz erre brigádmunkára elősegítik majd az EFSz-ek működésst is Azonkívül mindannyian megrende­lik az Új Ifjúság című hetilapot, mert sokat lehet belőle tanulni és ezen ke­resztül értesülnek a többi alapszer?­zetek működéséről is. PECZENA GYÖRGY: XI éves magyarnve iskola Párkány. + Télapó-est a komárom 11 éves középiskolában Az egyik karácsony előtti napon komáromi magyar 11 éves középiskola a dísztermében vidám hangulat uralko­dott. Az iskola pionírjai és CsISz-tag­­jai Télapót ünnepelték, aki hosszú utat járt meg mielőtt Komáromba ér­kezett. Ebből az alkalomból a tanulók vidám ünnepséget rendeztek, a szülő­ket is meghívták, hadd lássák azok is, hogyan örülnek lányaik és fiaik. Volt is mit nézni a szülőknek! Az ünnepélyt a pionírok nyitották meg. Minden osztály fellépett valami­lyen kultúrműsorral. A pionírokból álló énekkarok váltakoztak. Az egyik ének­kar magyar népdalokat, a másik pedig cseh és szlovák énekeket adott elő. Nagy tapsot kapott a VI./c. osztály táncegyüttese, akik szép magyar tán­cot mutattak be. Később kitudódott, hogy a táncot SamlÓó Ildikó tanította be. A csasztuskák nagyobb szorgalom­ra serkentették az iskola tanulóit. Az iskola szólóénekeseit a közönség szin­tén nagy tapssal jutalmazta. Dohány Júlia, Habán Márk, Kalocsai Márta és Izsák Olga voltak a legjobb szólóéne­kesek. Szünetben Télapó kiosztotta gazdag ajándékát és különböző jóta­nácsokkal látta el a megajándékozot­takat. A műsor befejezése után a terem közepén álló feldíszített fenyőfát tán­colta körül az ifjúság. Vidám hangulat uralkodott, mindenki nevetett, örült a Télapónak. A jelenlevők tapasztalhat­ták, hogy a Télapó ünnepe, komoly ünnep és a fiatalok örülnek neki. Az ünnepi est befejezésekor szépen havazott odakint. Télapó a havat is meghozta. Most már a havas után folytathatta az útját más vidék felé. SOMOGYI MÁTYÁS Bratislava Gábor jo Az ősz folyamán sok fiatal dolgozó • vonult be a hadseregbe Az új katonák­­ között sokan vannak olyanok • akik­­ tagjai a CsISz-szervezetnek és a Had­­­sereggel Együttműködő Szövetségnek, melynek keretén belül sokat tanultak ! A katonai tudományokban így némi• j leg jártasak lettek és otthoniakon őr­­i­zik most magukat a kaszárnyában Pe­m volt olyan bevonult egyén is, aki még­­ írni sem tudott Ilyen volt egy Gábor ! nevű újonc bajtársunk is. Gábor regén­yszármazá­sú nem tud­tt sem írni sem olvasni Egy falusi kv­­­óknál szolgált az nem sokat törőd­öt­­t azzal, hogy iskolába járassa a fiút. Pe- s katona... dig láthattuk hogy Gábor mennyire szeretne tanulni :tt erre van is lehe­tőség Este a tanteremben folyik a ta­nulás, ahol Gábor megismerkedik betűkkel. Eleinte nehezen ment neki a. az abc tanulása. A nehézségek ellené­re is szorgalmasan tanulta a betűve­tést mert levelet akar írni az ismerő­seinek barátainak Gábor reméli hogy nemsokára már saját maga írhat leve­let az ismerőseinek. A szorgalmát nemcsak az írás és az olvasás tárolásánál mutatta ki igyek­s­­zik a feauien­ mesterévé is válni és katonai kiképzésben elsőrendűen megállja a helyét. Az éleslövészeten be is bizonyította tudását. Az éleslövé­­szetet az első alkalommal is kitűnően végezte el. Mindenki örült, amikor este a parancsfelolvasáskor megdicsérte őt a századparancsnak. Gábort boldog­gá tette a dicséret. Az életében először érezte talán, hogy őt is embernek né­zik és becsületes munkája után igaz­ságosan értékelik Ez a dolog nagy ha­tással van rá Elhatározta, hogy még nagyobb odaadással dolgozik. A legutóbbi CsISz taggyűlésen már egyedül írta alá a nevét a bejelentő­­ívre Egész bí­bor hogy az új tagunk­ban nem csalódunk és mint példás katona teljesíti kötelességét a had­seregben ÚJVÁRI JÓZSF­ tizedes.

Next