Új Ifjúság, 1955 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1955-06-18 / 24. szám
8 Európa békéje érdekében és Szovjetunió kormánya múlt héten jegyzéket intézett a a bonni kormányhoz. Ebben javasolja: teremtsék meg a két állam közvetlen diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatait. Ennek érdekében szükségesnek tartja a szovjet kormány, hogy személyes kapcsolat jöjjön létre a két ország államférfiai között és örömmel üdvözölnék, ha a legközelebbi időben Moszkvába érkezne Adenauer kancellár és a Német Szövetségi Köztársaság más képviselői. A német dolgozók Németország mindkét részében nagy örömmel fogadták a szovjet kormány új lépését, amely nyilvánvalóan elősegíti mét kérdés rendezését a néés nemzetközi feszültség enyhítését. A sajtókommentárok és a különböző pártokhoz tartozó politikusok megnyilatkozásai általában a szovjet javaslat elfogadása mellett foglaltak állást. Gerstenmaier, Adenauer pártjának egyik vezetője kijelentette: „Moszkva javaslatát véleményem szerint el kell fogadni." Ugyanerre az álláspontra helyezkedett Ollenhauer, a szociáldemokrata párt elnöke is. A Telegraf című nyugatberlini lap megállapítja: „A szovjet javaslat elutasítása súlyos mulasztás lenne, amelyet a német nép sohasem bocsátana meg. A bonni kormány "a szovjet jegyzék révén páratlan történelmi esélyhez jutott”. A nyugatnémet kormány múlt héten két minisztertanácson is foglalkozott a szovjet jegyzékkel. A minisztertanács üdvözölte a Szovjetunió javaslatát és hivatalos közleményben hangsúlyozta: „A szövetségi kormány reméli, hogy kellő előkészületek után Adenauer kancellár tárgyalásokat folytathat majd a szovjet kormány képviselőivel.” Az angol rádió bonni tudósítójának jelentése szerint a nyugatnémet kormány válaszjegyzéket szövegezett meg, amely szerint kész tárgyalni arról, hogy felvegye a rendes diplomáciai viszonyt a Szovjetunióval. A tudósító szerint Adenauer moszkvai látogatását a négyhatalmi kormányfői értekezlet megtartása utánra tervezi. Ugyanakkor azok a nyugati körök, amelyeket a Szovjetunió újabb kezdeményezése kellemetlenül érintett, nyomást igyekeznek gyakorolni a nyugatnémet kormányra, megmutatva ezzel, mennyit is ér valóságban a párizsi szerződésekben biztosított nyugatnémet „szuverenitás”. Ez a törekvésük azonban nyilvánvalóan ellentétes a nyugatnémet lakosság többségének, köztük a nyugatnémet üzletemberek nagy részének is világosan kifejezésre juttatott álláspontéval A News Chronicle ezzel kapcsolatban a következőket írja: „Német üzletemberek szerint az Adenauerhez intézett szovjet meghívás ragyogó kereskedelmi kilátásokat ígér. A Szovjetunió mindig egyike volt Németország legjobb vevőinek. Gabonát és nyersanyagokat cserélt fogyasztási javakért.” 'Ufa* N. A. Bulganyin hatvan éves Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke június 11-én ünnepelte hatvanadik születésnapját. E napon a békeszerető emberek szeretettel üdvözölték a Szovjetunió kormányának vezetőjét, a nagy Lenin tanítványát, Sztálin egyik legközelebbi munkatársát, azt férfiút, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta a párt a soraiban szilárdan, tűrhetetlenül küzd a dolgozó nép igazságáért az emberiség békéjéért. N. A. Bulganyin nyizsnyij novgorodi munkáscsaládból származik. 1895-ben született. A kommunista pártba az 1917. évi forradalom után lépett be. Ettől az időponttól kezdve élete elszakíthatatlan kapcsolatban áll a párttal és minden erejével a dolgozók érdekeit szolgálja. A kommunista párt Bulganyint kezdettől fogva igen fontos feladatokkal bízta meg. Amikor a külső és belső ellenség egyaránt a fiatal szovjet állam megdöntésére mozgósította erejét, Bulganyin az Összoroszországi Rendkívüli Bizottságnaál (VCSK) kapott beosztást és itt dolgozott egészen 1922-ig. A békés gazdaság építésére áttérve, N. A. Bulganyint is gazdasági munkára osztották be és 1922- től 1927-ig a Legfőbb Népgazdasági Tanács szerveinél dolgozik különböző vezető beosztásokban. 1927-ben a moszkvai elektromosipari üzem igazgatójává nevezik ki. Majd 1931-ben megválasztják a moszkvai tanács elnökévé 1937. júliusában az OSZSZSZK népbiztosi tanácsának elnöki tisztét tölti be, 1938— 1941 között a népbiztosok tanácsának helyettes elnöke, ugyanakkor a Szovjetunió állami bankjának vezetője. Amikor 1941 júniusában a német fasiszták orvtámadása megindult a Szovjetunió ellen, a párt vezető katonai beosztásba küldi Bulganyint. Először a nyugati arcvonal katonai tanácsának, majd a Balti-tenger menti és a belorusz arcvonal katonai tanácsának tagja 1944-ben az Állami Honvédelmi Bizottság tagjává és a Szovjetunió honvédelmi népbiztosának helyettesévé nevezik ki. 1947-ben a Szovjetunió fegyveres erőinek minisztere és a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese lett. N. A. Bulganyint az SZK(b)P XVII. kongresszusán beválasztották a Központi Bizottságba, 1948. februárjában pedig a Központi Bizottság Politikai Bizottságába. N. A. Bulganyint 1955. február 8-án nevezték ki a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. Az azóta eltelt néhány hónap során N. A. Bulganyint több, — a nemzetközi feszültség csökkentése és a népek közötti jó viszony helyreállítása szempontjából — döntő jelentőségű nemzetközi konferencián képviselte a Szovjetuniót. Ő vezette a varsói értekezleten részt vett szovjet küldöttségnek. Mind Varsóban, mind Belgrádban ő írta szovjet küldöttségnek. Mind Varsóban, mind Belgrádban ő írta alá a Szovjetunió kormánya nevében a nyolchatalmi egyezményt, illetve a belgrádi nyilatkozatot. A békeszerető emberek világszerte lelkes helyesléssel fogadták a Szovjetunió legutóbbi békekezdeményezéseit és szilárdan bíznak abban, hogy létrejön a négyhatalmi konferencia és a nemzetközi atomértekezlet és a béke erői újabb jelentős győzelmeket fognak aratni. aa Népünk meleg szeretettel és bizalommal köszöntötte N. A. Bulganyint hazánk őszinte barátját és szívből kívánja, hogy jó egészségben tevékenykedjék tovább az évek hosszú során át. — fi Szovjetunió jegyzéke a négyhatalmi értekezletről A Szovjetunió kormánya június 13-án jegyzéket intézett a nyugati hatalmakhoz és beleegyezett abba, hogy a négy hatalom kormányfőinek értekezlete július 18-án üljön össze Genfben. A jegyzék hangsúlyozza: a négy hatalom kormányainak elsősorban abban az irányban kell erőfeszítéseket tenniök, hogy biztosítsák az értekezlet alapvető feladatának teljesítését, a nemzetközi feszültség enyhülését. A TASZSZ iroda nyilatkozatot adott ki Dulles amerikai külügyminiszternek a négyhatalmi értekezlettel összefüggő egyes kijelentéseiről. Dulles egy sajtóértekezleten a napokban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok a négyhatalmi értekezlet napirendjére kíván tűzni olyan kérdéseket, mint „a kelet-európai országok kérdése" és a „nemzetközi kommunizmus tevékenységének kérdése“. A TASZSZ nyilatkozata hangsúlyozza, hogy egyrészt nem létezik semmiféle „kelet-európai országok kérdése”, másrészt, ami a „nemzetközi kommunizmus tevékenységének” kérdését illeti, vajon mit szólna Dulles ahhoz, ha felvetnék a négyhatalmi értekezleten például nemzetközi kapitalizmus tevé„akenységének” kérdését? Nyilvánvaló, hogy minden nemzetközi értekezlet sikere attól függ, mennyire akarják a nyugati hatalmak képviselői elősegíteni a megoldatlan kérdések rendezését és mennyiben óhajtják valóban a nemzetközi feszültség csökkenését, ilyen hajánál fogva előráncigált úgynevezett „kérdések” emlegetése aligha mutathat másra, minthogy a nyugati vezető körök már előre nehézségeket igyekeznek gördíteni a négyhatalmi értekezlet útjába. fi négyhatalmi tárgyalásokról A múlt héten adták át a Szovjetuniónak Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok válaszjegyzékét a négy kormányfő értekezletére vonatkozólag. A nyugati hatalmak azt javasolják, hogy a négy kormányfő július 18. és között Genfben tartsa meg 21. a tervezett értekezletet. Eisenhower sajtófogadásán azonban már hat napban jelölte meg a négyhatalmi konferencia időtartamát. A nyugati lapok általában sokat foglalkoznak a négyhatalmi értekezlet előkészületeivel és Londonban azt mondják, hogy ez a háború utáni idők diplomáciájának legmozgalmasabb időszaka. Az angol lapok felfogása szerint a kormányfők találkozója csak a nyitánya lesz egy sor értekezletnek, amelyeket alacsonyabb színvonalon folytatnak majd. Az egész nyugati sajtó sokat foglalkozik ezzel kapcsolatban Németország semlegesítésének kérdésével. Általában az a véleményük, hogy Németországot nem lehet semlegesíteni. A New York Times ugyanakkor rámutat: „A nyugati hatalmaknak el kell fogadniok azt a tényt, hogy ez az eszme félelmetes vonzóerővel bír Franciaországban és más nyugateurópai nemzeteknél is. Június 20-án kezdődik San Franciscóban az ENSZ jubiláns közgyűlése. Nyugati jelentések szerint a közgyűlésen részvevő külügyminiszterek folytatják majd a négyhatalmi tárgyalások előkészítésére vonatkozó megbeszéléseiket. Helsinki a béke-világtalálkozóra készül Helsinki egyik városrésze a TeqUI, mindössze 15—20 év alatt épült fel. Itt áll szép fenyőpark közepén, közel a tengerparthoz az olimpiai stadion. Közvetlenül a stadion előtt emelkedik a Messuhalli, a kiállítási csarnok, amely az olimpiai játékok idejéből számunkra is emlékezetes. Ebben a fedett csarnokban zajlottak le a teremsportok olimpiai küzdelmei. Most pedig az a Messuhálli nevezetessége, hogy falai között tartják június 22-29- ig a béke-világtalálkozó üléseit. A Messuhállt az 1930-as években építették. Összterülete körülbelül nyolcezer négyzetméter. Kiállításokon kívül már több nagygyűlést és nagyszabású értekezletet tartottak itt. A finn rendezők a béke-világtalálkozó rendelkezésére bocsájtják az olimpiai stadion irodahelységeit és a helsinki egyetem termeit is. Magában a Messuhattiban mintegy 2500 ülőhely lesz, ezenkívül, 150 hely az elnökség és 200 hely az újságírók részére. A gyűlésteremben és a bizottsági termekben fülhallgatókat szerelnek fel az idegennyelvű tolmácsolás számára. Az elhangzottakat azonnal közvetítik angol, francia, német, orosz, kínai és spanyol nyelven. Az értekezlet színhelyéről rádióadásokat közvetítenek és filmfelvételeket készítenek. A finn békeharcosok lelkes munkával készítik elő a béke-világtalálkozó színhelyét. Mintegy háromszáz helsinkii ácsmunkás például szabad idejében társadalmi munkával segített e helységek berendezésében. képzőművészek és az ipari művészek nagy gondossággal díszítik a Messuhallit. A dekoráció középpontjában hatalmas finn erdei fenyő áll majd. Ez igazi finn ötlet, hiszen közismert, hogy Finnországban nagyon szeretik a fát. A Messuhalli mennyezetét is fából faragott békegalambok százai fogják elborítani. A finn békeharcosok nagy érdeklődéssel várják az ülés részvevőit. A küldötteknek háromezer szobát biztosítottak, túlnyomórészt magánlakásukban. Terveznek különböző rendezvényeket is, amelyeken a külföldi küldöttek előadásokat tartanak. A Helsinkitől távoleső területek dolgozói is több külföldi békeharcost hívtak meg már. A küldötteknek alkalmuk lesz arra, hogy részt vegyenek a június 24.-i szentivánéji ünnepségeken, nyári napforduló ünnepén. (A finnek Szent Jánosnapnak nevezik.) Ekkor leghosszabb a nappal legrövidebb az éjszaka. Éves századok óta nemzeti ünnep ez egész Finnországban, és érthető is, hiszen a hideg északi országokban különösen megbecsülik a fényt és a meleget. Az elkövetkezendő napokban a békeszereti emberek érdeklődése Helsinki felé fordul, sokat várunk Mindannyian ettől a tanácskozástól. 1055. július 18. A VIT előtt világszerte KANADA. A nagy találkozó, kanadai részvevőinek száma az idén mintegy kétszerese lesz a bukaresti VIT-re ellátogató kanadaiak számának. Eddig már hat megye választotta meg előkészítő bizottságát. E bizottságok június első napjaiban rendezték meg tartományuk ifjúsági találkozóját. OLASZORSZÁG: Rómában megalakult a VIT olaszországi előkészítő bizottsága. Elnöke nem kisebb személyiség mint a politikai életből jól ismert Terracini szenátor. ALGÍR: Az algíri fiatalok érdekes dokumentum filmet visznek magukkal Varsóba. A film bemutatja hazájuk dolgozóinak küzdelmes, nehéz életét. De nem elégszenek meg ennyivel: máris hozzákezdtek egy olyan népművészeti film elkészítéséhez is, amely Algír népének ősi énekeit, táncait és ruházatát mutatja be. DÁNIA: Eddig 181 dán ifjú jelentette be, hogy szeretne részt venni a varsói találkozón. Az előkészítő bizottság munkáját közismert személyiségek is segítik, így például a Dán Királyi Konzervatórium igazgatója, Finn Höffding felajánlotta egyik operáját a bizottságnak és hajlandó volt megengedni, hogy azt Varsóban is bemutassák Részt vesz az előkészítő munkában a világhírű Röbert Dogt Voigt, Dánia háromszoros görög-római birkózóbajnoka is. ROMÁNIA: A román ifjúsági szövetség művészeti együttese minden eddiginél gazdagabb, színesebb műsorral készül, a VIT-re. Elég egy pillantást veti a dalok kiválasztására, hogy az ember érezze a román fiatalok sokoldalúságát. VIT-műsorának szovjet, kínai, francia, angol, bolgár és lengyel dalokat adnak elő Varsóban a román fiatalok — és ami a legérdekesebb: mindegyiket az illető ország nyelvén. JAPÁN: Tokióban, Kannáiban, Tokaiban és Hokkaido Iemn nagy sikerrel mutatták be a bukaresti VIT- ről készült színes filmet. Ahogy film hatására jellemző, megnézése után a Halfeldolgozó Szakszervezetének Munkások fiataljai elhatározták: elküldik képviselőiket az V. Világifjúsági Találkozóra és útiköltségük fedezésére napi 100 yen keresetükből minden nap félretesznek 10 yenttt Nehru látogatása a Szovjetunióban A nemzetközi sajtó igen nagy jelentőséget tulajdonít Nehru indiai miniszterelnök moszkvai látogatásának és a szovjet államférfiakkal folytatott eszmecseréjének. Az indiai lapok különösen kiemelik, hogy az a megbecsülés, amellyel Nehru miniszterelnököt fogadták, és az a rokonszenv, amelyet a szovjet nép mutatott iránta, Szovjetunió békeakaratának ő aszinte megnyilvánulása. A Delhi Times a látogatással és Nehru fogadtatásával kapcsolatban megállapítja: „Ez a nagyrabecsülés s a szeretet megnyilatkozása volt és egyáltalán nem kételkedünk abban, hogy Nehru a legkedvezőbb benyomásokkal tér majd haza.” Dzsugantar című lap vezércikkében a következőket írja: „Minél több ilyen őszinte találkozó jön létre a különféle országok között, minél több uralkodó, államférfi és tudós kerül szorosabb kapcsolatba egymással az országhatárokon át, annál szélesebbre taposódik a világbéke és a nemzetközi barátság ösvénye. Nehrunak Szovjetunióban tett látogatása a ennek a nagyszerű lehetőségnek útját egyengeti." Megkezdődött a DISZ II. kongresszusa Június 15.-én reggel fél kilenc órakor az országgyűlés kongresszusi termében megkezdte tanácskozásait a Dolgozó Ifjúság Szövetsége 11. kongresszusa. A kongresszus napirendjén a következő pontok szerepeltek: 1. A DISZ Központi Vezetőségének beszámolója. Előadó: Szakall József, a DISZ KV első titkára. 2. A DISZ feladatai a falusi ifjúság között. Előadó: Gosztonyi János, a DISZ KV titkára. 3. A DISZ Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó: Molnár János, a DISZ KV titkára. 4. A Központi Vezetőség és a központi revíziós bizottság megválasztása. KÉPEK AZ ÚJ NÉMETORSZÁGBÓL Két felejthetetlen élményről. Az első séta a Sztálin úton. Ez a város büszkesége. A széles utat szebbnél-szebb épületek szegélyezik, a homlokzatokat fehér kerámia díszíti, két hullámban tolonganak az emberek, repülnek az autók és a biciklisták áradata a külön kijelölt úton nem szűnik meg. Egyik üzlet a másik mellett, vendéglők és kirakatok. Nem is akarjuk elhinni, hogy öt évvel ezelőtt még egy teljesen lebombázott berlini utca volt. Mos több mint egy félóráig sétálhatsz a Sztálin úton és nincsen vége. „Így néznek majd ki a mi szocialista jövőnkben a házak!” A másik felejthetetlen élményem a berlini május elseje volt. Félmilliós zenész elvonulásával, rengeteg virággal és főleg az a határtalan lelkesedés! A felvonuláson nyugatberliniek is részt vettek. Ezer és ezer jött át, ott nem vonulhattak fel és ezért egyenként már a kora reggeli órákban jöttek át. Munkásasszonyok, akik kezüknél fogva vezették gyermekeiket, hadirokkantai: vakok, akiket kutyák vezettek. Egész kerületek jöttek át nyu [UNK]gat-Berlinből. Megjelenésük többet mondott, mint bármilyen határozat és kifejezi úgy a keleti, mint a nyugati németek óhaját: „Egységes Németországot akarunk, békét Németországnak! A németek egy asztalhoz!” * * * Kelet-Berlinben nem olyan egyszerű az út Staaken, nyugati elővárosba. Ha nyugatBerlinen keresztül mennénk, rövidebb volna az út. Potsdam és Schönefeld nyugati városrészeket megkerüljük. Staaken közvetlenül a nyugati szektor határán fekszik. Ha a külkereskedelmi főiskolától néhány lépésnyire tovább megy, az egykori repülőtéren már látni is a határjelző táblát. A főiskolát a szétbombázott,elégetett repülőtéri kaszárnyában helyezték el és a diákok maguk brigádmunkával hozták rendbe. A diákok sorsa, akik többnyire munkás és parasztszármazásúak, hasonlít a fiatal Hubert Koschnicke sorsához. Szüleivel együtt ő is a bautzeni textilgyárban dolgozott. Iskolára persze még gondolni sem mert, arra nem tellek. Csak 1949 után, mint egyike a legjobb munkásoknak előkészítő tanfolyamot végzett és főiskolára került. Most a nár végez és a külkereskedelem szakembere lesz. Az NDK-ban az iskolareformok megteremtették a valóban demokratikus iskolát, száműzték a műitarizmus szellemét. Az iskola olyan német harcosokat nevel, akik síkra szállnak a demokráciáért, szocializmusért és a nemzetek közötti barátságért. A főiskolákat most már munkás és ravaszt családok gyermekei látogatják. . . (Folytatjuk) B. CHNOUPEK Bejárat a potsdami Coeillenhofnevű történelmi várkastélyba. Tíz évvel ezelőtt ebben az épületben írták alá a potsdami egyezményt.